Autoimmun diabétesz: az értelmiségiek betegsége?

A felsőfokú végzettségűeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki a cukorbetegség ritkább, autoimmun formája - vélik a stockholmi Karolinska Intézet kutatói, akik több mint 56 ezer felnőtt adatait elemezték.

Az autoimmun diabétesz esetében az immunrendszer megsemmisíti a hasnyálmirigy béta-sejtjeit, amelyek az inzulint termelik. Gyermekek esetében a betegséget 1. típusú diabétesznek nevezik. Némely esetben a béta-sejtek pusztulása lassan, látensen folyik, s csupán a felnőttkorban jelentkeznek a tünetek. A felnőttkorban diagnosztizált cukorbetegek 12 százaléka szenved a diabétesz látens autoimmun formájában (LADA). A majd negyedszázados követéses vizsgálat során 56 294 norvég lakos adatait elemezték. Mint kiderült, az egyetemi végzettségűek esetében kétszer akkora volt a valószínűsége, hogy életük során a diabétesz látens autóimmun formája alakul ki náluk, mint az érettségivel nem rendelkezők között.

"A felsőfokú végzettség természetesen önmagában nem növeli a LADA kialakulásának veszélyét. Eredményeink inkább arra utalnak, hogy az egyetemi végzettségűek esetében valamilyen hajlamosító tényező lehet. Közrejátszhat az életmód, vagy valamilyen egyéb környezeti tényező" - mondta Lisa Olsson, a Diabetes Care című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Hozzátette: statisztikai eszközökkel iktatták ki az olyan hagyományos rizikófaktorok hatását, mint a diabétesz családi előfordulása, a túlsúly, dohányzás, vagy a mozgásszegény életmód. "Valamilyen egyéb környezeti tényezőknek kell közrejátszaniuk" - emelte ki.

(MTI)