A limfómák főbb típusai, okai és tünetei
A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseit limfómáknak nevezzük, melyek a nyirokszövet sejtjeinek, a T- és B-limfocitáknak, valamint a histiocitáknak rosszindulatú daganatos burjánzásai.
A téma cikkei |
3/1 Limfómák 3/2 A non-Hodgkin-limfóma 3/3 A Hodgkin-limfóma |
A limfómák általánosságban két fő csoportra oszthatók: a Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin-limfómákra.
A non-Hodgkin-limfómák egy nagyobb, heterogén, több csoportot magába foglaló kategória, több mint 25 fajtája ismert.
A non-Hodgkin-limfómák jelentős része (70 százaléka) B-sejtes eredetű, ezek közé tartozik például a krónikus limfoid leukémia, a prolimfocitás leukémia, a köpenysejtes limfóma, a MALT-limfóma, a hajas sejtes leukémia, a Burkitt-limfóma, a plasmocitoma, a B-sejt limfocita leukémia. A makrofágok és a hisztiociták rosszindulatú burjánzásai, tumorai meglehetősen ritkák.
A limfómák az esetek 65 százalékában a nyirokcsomókban, a fennmaradó 35 százalékban a máj, a lép, valamint a gyomor-bélrendszer nyirokszövetében keletkeznek. A folyamat gyors szóródásra képes, így egyre több nyirokcsomót és egyéb szervet is érint.
Alapfogalmak |
Limfociták: A fehérvérsejtek egyik típusa, melyek főleg a nyirokszervekben találhatók, és az immunrendszer fő alkotóelemei. Makrofág: Nagyméretű immunsejt, amely a szervezetbe betolakodó fertőző anyagokat bekebelezi, és más immunsejteket is aktivál. Nyirokcsomó: A szervezetben testszerte megtalálható kis képletek, amelyek a nyirokrendszer részei. A kórokozók és rákos sejtek ellen veszik fel a harcot, fokozott működésük megnagyobbodásukat vonja maga után. Nyirokrendszer: A nyirokcsomókból és az azokat összekötő nyirokerekből áll. A szervezet fertőzésekkel szembeni védelmét szolgálják. Hisztiocita: A kötőszövetben elhelyezkedő többmagvú sejtek, amelyek bekebelezik és elpusztítják a szervezetet megtámadó kórokozókat és más idegen anyagokat. |
A limfómák okai és tünetei
A nyiroksejtek rosszindulatú elváltozását kiváltó ok nem ismert, bár egyes kutatók bizonyos vírus- és bakteriális fertőzéseket kockázati tényezőként említenek. Így felmerül, hogy a HIV, a HTLV, a herpeszvírus, az EBV (mely a Burkitt-limfómák 15 százalékában jelen van), valamint a Helicobacter pylori fertőzés (a gyomor MALT-limfómájában) szerepet játszanak a betegség létrejöttében.
Fő tünetként fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodás jelentkezik, bár eleinte többnyire nem okoz panaszt a betegség, így rövidebb-hosszabb ideig rejtve maradhat, és gyakran csak véletlenül felfedezik fel mellkasröntgen vagy laborvizsgálat során. A limfóma minden életkorban felléphet, de időseknél jelentősen gyakoribb.
A tumor lokalizálódhat a fej-nyaki régióra, a mellüregre, illetve a hasi régióra is, valamint a csontvelő is érintett lehet, bár ez a gyermekkori esetekben gyakoribb. A daganat elhelyezkedésétől függenek a betegség tünetei, melyek közül kiemelendő a gyorsan növekvő, nyakon, lágyéki régióban, hónaljban elhelyezkedő nyirokcsomó-duzzanat, idegrendszeri érintettség esetén fejfájás, hányás, agyidegbénulás.
Ha a mellkasban növekszik a tumormassza, akkor nehézlégzés, fulladásérzés, nyelési nehezítettség, mellkasi fájdalom, köhögés lép fel.
A hasi régió érintettsége esetén fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, emésztési zavar lehetnek a fő tünetek. A májmegnagyobbodás, lépduzzanat is nagyon gyakran megfigyelhetőek non-Hodgkin-limfómában.
Ha a csontvelő is infiltrált tumorsejtekkel, akkor alacsony vérlemezkeszám, vérszegénység, fertőzések fellépte is színesítheti a kórképet.
Bizonyos ritka esetekben a tumoros burjánzás a bőrt, a pajzsmirigyet, a porcokat és a csontokat is érintheti.
Az osztódó daganatos sejteknek a vérkeringésbe való kijutása leukémiaszerű képet is előidézhet.
Tovább A nyirokrendszer daganatai
Limfóma Világnap |
Szeptember 15. a limfóma világnapja. Ezzel a nappal kívánják felhívni a figyelmet a betegségre, annak tüneteire, a korai és pontos diagnózis fontosságára és a korszerű, eredményes terápiára. |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Előző oldal | | 3/1 | | 3/2 A non-Hodgkin-limfóma |