A daganatos megbetegedések lehetséges első jelei

A daganatos betegségek tünetei nem mindig egyértelműek, így eleinte a rákos betegségeknek sincsenek feltűnő jelei. Néhány tünet azonban a szervezetben lévő rosszindulatú daganatra utalhat.

Rákos megbetegedésről akkor beszélünk, ha rosszindulatú daganatról van szó. Az onkogének, amik a sejtképződésért és -növekedésért felelősek, valamilyen okból rákos elfajulást okoznak, és a sejtosztódás és -növekedés zavart szenved.

A véráramlással és a nyirokkeringéssel a rákos sejtek a szervezet más pontjaira is eljuthatnak onnan, ahol az elsődleges daganat kialakult. Tehát fennáll annak a veszélye is, hogy a daganat más szervekre is átterjed, áttétek (metasztáziosok) alakulnak ki, mivel a tumorsejtek a vérrel és a nyirokkal együtt az egész testbe elszállítódnak. Olykor előfordul, hogy az áttete(ke)t fedezik fel hamarabb, mint az elsődleges daganatot.

A daganatos és rákos betegségek rizikófaktorai

Többek között ide tartozik a dohányzás, a túlsúly/elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás, vagy az olyan munka, melynek végzése közben a dolgozó személy állandóan kapcsolatba kerül karcinogén anyagokkal (például atomerőművükben, kémiai laborokban dolgozók, stb.). A környezeti ártalmak mellett a genetikai adottságoknak is van szerepük, sokszor bizonyos rákbetegségek gyakran fordulnak elő egyes családokon belül.

A daganatok, rákos betegségek lehetséges első jelei

Annak alapján, hogy elsődlegesen milyen szerv érintett, előfordulhat:

• Vér felköhögése, állandó rekedtség, ami nem a hangszalagok túlzott igénybevételét, nikotinfogyasztást vagy megfázást követően alakul ki. Fokozott érzékenység hörgőfertőzésekre és tüdőgyulladásra.
• Nyelési panaszok.
• Véres széklet, sötét színű széklet (a vértől és gyomorsavtól).
• Véres hányás.
• Vér a vizeletben.
• Állandó, heves fejfájás, melyet gyakran kísér szédülés, látás- és hallászavarok.
• Anyajegyek, melyek mérete és/vagy színe hirtelen megváltozik, váladékozik vagy vérzik.
• Súlyvesztés nem tisztázott okból.
• Heves hasfájás, melyet gyakran szédülés, hányás, hasmenés kísér.
• Fáradtság, levertség, ami nem a stressz és nem fokozott testi terhelés hatására jelentkezik.
• A vérvételi eredményen a megemelkedett leukocytaszám (fehérvérsejtszám) jelezhet daganatos betegséget, amennyiben kizárható a gyulladásos betegség.
• A mellbimbó váladékozása.
• Férfiaknál a mell növekedése.
• Nőknél pecsételő vérzés a menstruációk közt vagy fájdalmas menstruáció. Vagy változókorban hüvelyi vérzés.
• Minden olyan seb vagy fekély, ami nem gyógyul be teljesen három héten belül.
• Nem gyógyuló afta.

A felsorolás nem teljes, nagyon sokféle daganat létezik, melyek számos különféle tünetet kiválthatnak. Daganatok esetében előfordulhat, hogy nem vagy nem csak szervspecifikus tünetek jelentkeznek, hanem úgynevezett paraneoplázia, azaz olyan "távoli" tünetek, amelyek nem az érintett szervhez kötődnek, hanem magához a daganatos folyamathoz, ami a szervezet egészére is hatással van.

Nagyon fontos, hogy azonnal forduljon orvoshoz, ha a felsorolt tünetek közül egyet vagy többet tapasztal. Minél korábban felismerik, és elkezdik kezelni a betegséget, rendszerint annál jobbak a gyógyulás esélyei.

A felsorolásunkban említett tünetek közül néhány akut megbetegedés tünete is lehet (például a heves hasfájás, szédüléssel és hányingerrel vakbélgyulladás jele is lehet), vagy más betegségre is utalhat, amelyek szintén azonnali orvosi kezelést igényelnek.

A szűrővizsgálatok szerepe a korai felismerésben

Az elterjedt szűrővizsgálati módszerek közé tartozik többek között a tüdőszűrés, a mammográfia, a méhnyakrákszűrés.

Azonban nemcsak ezek a szűrvizsgálatok léteznek arra, hogy korán felismerjük a daganatos betegségeket, javasoljuk még a székletben lévő rejtett vér ellenőrzését a vastagbélrák szűrése céljából 50 év felett, illetve gyanú esetén minden életkorban minél előbb, a PSA-szint ellenőrzését és a prosztata rendszeres vizsgálatát 50 év felett évente, a nagy kockázatú csoportban már 45 évtől. Anyajegy- és bőrdaganatszűrés, illetve a szájüregi rákok szűrése is rendszeresen javasolt mindenkinek bőrgyógyásznál, illetve fogorvosnál.

Néhány daganattípus évekig rejtve maradhat, éppen azért, mert korai stádiumban semmilyen panaszt nem okoz. A bélrák öt-tíz évig tünetmenetes lehet, noha a daganat eközben már rosszindulatúvá fajult.

Akiknek családjában egy bizonyos ráktípus többször előfordult, azoknak még gyakoribb rendszerességgel kell ellenőrző vizsgálatokra járniuk, mivel az esetleges genetikai hajlam miatt nagyobb a rák kialakulásának veszélye. Lehetőség szerint ki kell zárni a rizikófaktorokat, de sajnos ezt nem minden esetben lehet megtenni, így még inkább felértékelődik a szűrőviszgálatok szerepe.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos