Mi minden határozza meg egy daganatos beteg kilátásait?

A rák több mint kétszáz fajta betegséget magában foglaló gyűjtőfogalom, s egy-egy fő típuson belül is számos altípust különböztetnek meg: nem mindegy, hogy egy mellrák az emlő melyik részében fejlődik ki, hogy egy tüdőrák kissejtes vagy nagysejtes, hogy egy leukémia akut vagy krónikus.

Prognózissal kapcsolatos fogalmak

A kilátásokat alapvetően befolyásolja, hogy a daganatot milyen stádiumban fedezték fel: helyileg eltávolítható, összekapaszkodott a környező szövetekkel, esetleg terjedésnek indult-e a vérerekben, a nyirokutakban, az idegpályák mentén vagy már meg is tapadt, s kimutatható áttéteket képzett más szervekben is.

Prognosztikai faktoroknak nevezik azokat a szövettani jellemzőket, amelyekből következtetni ehet a daganat majdani viselkedésére. A Grade érték a ráksejtek elfajultságának mértékét jelzi: az 1-es a kevésbé, a 2-es a közepesen, a 3-as a kifejezetten rosszindulatú, tehát kiújulásra, áttétképzésre hajlamos sejteket jelöli.

A betegség kiújulási kockázatára utal például emlőráknál a daganatméretet, a rosszindulatúságot és a nyirokcsomók érintettségét összegző NPI (Nottingham prognosztikai index): érték, mely 3,0 alatt kiváló, 5,4 felett rossz kórjóslatot vetít előre. A p53 (tumorgátló antigén fehérje) vagy Ki-67 (osztódásban lévő sejtek aránya) szintén a tumor biológiai jellemzőit részletezi.

A pontos diagnózis sem elég viszont a jósláshoz: nem tudhatjuk előre, miként reagál a tumor és a beteg szervezete a kemoterápiára, a sugárkezelésre. A terápiák alkalmazhatóságát és hatékonyságát befolyásolja a beteg általános állapota, erőnléte, a daganattól független más betegsége, sőt a genetikája és a lelkiállapota is.

(Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém)

A teljes cikket partnerünk weboldalán olvashatja: Onkológiai kislexikon (10.): prognózis