A szájüregi rák megelőzése

A szájüregi rákot nem lehet félvállról venni! A betegséget mégis sokan nem veszik komolyan, és nem járnak fogorvosi kontrollvizsgálatra, sem szájüregirák-szűrővizsgálatra, pedig ha rendszeresen részt vennének ezeken, időben felfedezhető és kezelhető lenne a betegség.

Évente több ezren betegednek meg szájpadlás-, nyálmirigy- és nyelőcsőrákban, a férfiaknál ezek a rosszindulatú daganatos betegségek majdnem háromszor gyakrabban fordulnak elő, mint nőknél.

A szájüregi rákos betegségeknél külön nehézséget jelent, hogy az operációnak a beteg arcán látható nyomai rossz hatással vannak az önértékelésre. Ezenkívül az olyan fontos szociális és mindennapi élethez szükséges képességeket is korlátozza, amilyen a beszéd, a rágás vagy a nyelés.

Nemcsak az a baj, hogy a szűrővizsgálatok fontosságát alábecsülik, hanem az is, hogy sokan nem tudják, hogy az alkohol az egyik fő kockázati tényező a betegség kialakulásában. Számos szakértő véleménye szerint a túlzott alkoholfogyasztás harmincszorosára növeli a kockázatot.

A megbetegedetteknek körülbelül a fele hal bele a betegségbe.

A fiatalok a legveszélyeztetettebbek. A statisztikák szerint ők többet dohányoznak és több alkoholt isznak, mint az idősebb emberek, ráadásul bizonyos szexuális viselkedés (orális szex) következtében a szájüregi HPV-fertőzés magasabb kockázatának vannak kitéve. Éppen emiatt a legnagyobb a szájüregi rák kialakulásának kockázata a 18 és 30 év közötti generációban, de a többi korosztályban is előfordul.

A ’90-es évek közepétől kezdve a férfiak körében csökken az újonnan megbetegedettek száma, a nőknél is megfigyelhető ez a pozitív változás.

A megelőzés módja

A hatékony megelőzés legjobb módja a dohányzásról és alkoholfogyasztásról való lemondás, a megfelelő száj- és fogápolás, azaz a napi legalább kétszeri alapos fogmosás és a fogorvosi kontrollvizsgálatokon való rendszeres részvétel. Mindemellett fontos a kiegyensúlyozott, gyümölcsökben, zöldségekben, tejtermékekben és teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerekben gazdag étrend.

Fontos a rizikófaktorok kerülése, amelyek közül a dohányzás és az alkoholfogyasztás az első számú

A dohányzás és alkoholfogyasztás mértékétől függően a nem dohányzó és alkoholt nem fogyasztó személyekhez képest akár hatszor nagyobb lehet a kockázat. Az esetek háromnegyede megakadályozható lenne, ha az emberek lemondanának az alkoholfogyasztásról és a dohányzásról. Noha sok fiatal tudatában van, mennyire káros a dohányzás az egészségre, ugyanez már nem mondható el az alkoholfogyasztással kapcsolatban. Különösen veszélyesek a nagyon erős és filter nélküli cigaretták, a magas alkoholtartalmú italok, valamint az alkohol és a dohányzás kombinációja.

A megelőzés érdekében a legjobb a nikotin- és alkoholfogyasztás teljes abbahagyása vagy legalább mérséklése.

Annak, aki veszélyeztetettnek számít, rendszeres fogorvosi ellenőrzésre kell járnia! Természetesen a dohányzást és alkoholfogyasztást is abba kell hagyni!

Vannak egyéb kockázati tényezők is!

A dohányzás és alkoholfogyasztás mellett vannak egyéb rizikófaktorok is, amelyek hozzájárulnak a betegség kialakulásához.

Ilyen például a helytelen táplálkozás, vagyis a kevés gyümölcs és zöldség fogyasztása (ezzel együtt kevés antioxidáns bevitele), valamint a nem megfelelő szájhigiénia. Azoknál az embereknél, akik nem járnak rendszeres fogászati ellenőrzésre, a betegséget gyakran csak késői stádiumban fedezik fel. A szájnyálkahártya gyakori irritációja, a szájnyálkahártyán található krónikus sebek (amelyeket például éles fogperemek, nem megfelelően illeszkedő fogtömés, vagy protézis okozhat), valamint a krónikus szájpenész (Candida albicans okozta fertőzés a szájban) és a humán papillomavírus (HPV) is okozhat szájüregi rákos megbetegedést. A szájüregi HPV-fertőzés elsődleges rizikófaktora az orális szex váltogatott partnerekkel. A megelőzés szempontjából a HPV elleni védőoltás beadatása is megfontolandó! A cukorbetegeknél gyakrabban alakul ki a szájnyálkahártyát érintő rákos elváltozás.

Mint láthattuk, számos kockázati tényezője van a betegségnek, ezért nemcsak a káros szenvedélyekkel élők számára fontos rendszeresen részt venni fogászati szűrővizsgálaton, hanem mindenkinek, akkor is, ha úgy érzi, nem tartozik a veszélyeztetettek csoportjába!

Félévenként fogorvosi ellenőrzés!

Fontos a rendszeres fogorvosi ellenőrzés, ahol az orvos a szájüreg állapotát is felméri. Valamennyi fogorvos fel tudja ismerni a szájüregi rák első jeleit.

Mint minden rákos betegségnél, a korai felismerésnek a szájüregi megbetegedések területén is fontos szerepe van. Minél korábban felfedezik a tumort, annál jobbak a gyógyulás esélyei. A fogorvosok a rendszeres kontrollvizsgálat alkalmával mindig megnézik, hogy a szájüregben is minden rendben van-e, különös tekintettel a veszélyeztetett páciensekre. Ha nem biztos benne, hogy fogorvosa szájüregét is megvizsgálta-e, a legközelebbi vizsgálat alkalmával kérdezze meg, illetve kérje meg rá.

Milyen jelekre figyeljen?A szájüregi rák tünetei

A fogorvosok hangsúlyozzák, mennyire fontos időben felismerni a betegséget, melyre fehér foltok vagy daganatok, duzzanatok utalhatnak a szájüregben. De egy nem gyógyuló fekély is a betegség jele lehet. Minél korábban felfedezik a betegséget, annál nagyobb valószínűséggel gyógyítható. Ilyen esetekben a túlélési esély 50-90%-os, amennyiben mihamarabb elkezdik a kezelést is.

A szájüregi rák többnyire az alsó ajakon, a torok hátsó falán, a szájüreg belsejében, a torokmandulákon vagy a nyálmirigyeken alakul ki. Férfiaknál gyakrabban fordul elő a betegség, és általában 40 éves kor után jelentkezik.

A rendszeres fogorvosi vizsgálatok között saját maga is megvizsgálhatja szájüregét jó fényviszonyok mellett.

Tudni kell, hogy a panaszok csak előrehaladott állapotban lépnek fel, emiatt még fontosabb, hogy ne halogassuk az orvoshoz fordulást tünet észlelésekor. A betegségnek tehát nincs korai tünete. A szájüreg-torok-nyelőcső régiójában azonban vannak bizonyos jelek, amelyek megjelenésekor minden esetben sürgősen orvoshoz kell fordulni:

• Fehéres, pirosas vagy fehér-piros helyek, foltok, melyek nem dörzsölhetőek le, és kemény tapintásúak, eltérnek a környező részektől. A fehéres, lapos, kemény tapintatú elváltozás leukoplakia lehet, mely a szájnyálkahártyából nem emelkedik ki, és dörzsöléssel nem távolítható el. A leukoplakia a rosszindulatú tumor (szájüregi epithel karcinóma) kialakulása előtt jelentkezik.
• Krónikus (két hét alatt nem begyógyuló) sebek a szájüregben vagy az ajkakon.
• Enyhén vérző sebek.
• Nyelési panaszok.
• Rágási nehézségek.
• Beszédbeli nehézségek vagy beszéd közben fellépő fájdalom.
• Gombócérzés a szájpadláson vagy a nyelven.
• Különös fájdalom, idegentest érzete a torokban.
• Arcon lévő csomók, megvastagodások, melyek nyelvvel kitapinthatóak.
• Bizonyos területek zsibbadása, az érzékelés elvesztése a szájüregben vagy a torokban.
• Állkapcsi duzzanat.
• A hang megváltozása.
• Légzési nehézségek.
• Hosszabb ideje fennálló szájszag.

Ha bármilyen elváltozást észlel a száján vagy szájüregében, ne várja meg a következő kontroll időpontját, hanem azonnal forduljon fogorvoshoz!

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; Gesundezaehne24.de, gesundheit.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos