Daganatos betegek és a háziorvos

Ugyan a rákellenes kezelésekről nem a háziorvos dönt, optimális esetben mégis fontos szerepe van az onkológiai betegségek terén is. A családorvosoknak a betegség felfedezésétől a teljes kivizsgálásig, majd a terápiás folyamaton át az utógondozásig rá kell(ene) látniuk a praxisukba tartozó betegekre.

– Sokszor a háziorvoson múlik, hogy időben felfedezzenek egy daganatos betegséget. Felkészültsége és tapasztalata meghatározza, mely betegeit tekinti olyan rizikócsoport tagjainak, amelyben szorosabb kontroll szükséges valamilyen betegség irányában. Természetesen ehhez kell a páciensek partnersége is, hiszen sokakkal éveken át nem találkozunk. Akikre rálátásunk van, azoknak is sokszor a lelkükre kell beszélni, hogy panaszmentes állapotban rászánják magukat egy szűrésre vagy kivizsgálásra – számol be meglátásairól dr. Magyar Anna budapesti háziorvos.

– A praxisomban vannak Amerikából hazaköltözött betegek is, akik minden létező és elérhető szűrővizsgálatot kihajtanak belőlem, ki nem hagynának egyetlen mammográfiás vagy nőgyógyászati vizsgálatot, urológiai kontrollt sem. Ezzel szemben a hazai pácienseim jelentős részét hat lóval sem lehet elvontatni egy szűrővizsgálatra addig, amíg nem fáj valami. Ellentmondásos módon sokszor éppen a ráktól való félelem tartja vissza az embereket, pedig a halogatással csak súlyosbítjuk a bajt. Ha egy daganatnak akárcsak a gyanúja is felmerül, az rögtön halálfélelmet és szorongást vált ki. Ez egyrészt érthető, másrészt viszont a rákhoz társuló társadalmi félelmeket és bűntudatot is jelzi. Ha valakivel azt közlöm, hogy szívelégtelensége van, abba könnyebben belenyugszik, ritkán szorong miatta, pedig nagyobb a halálozási kockázata, mint például egy panaszmentes állapotban kiszűrt emlőrákos betegnek – avat be tapasztalataiba Magyar Anna.

A teljes teljes cikket a Rákgyógyítás weboldalán olvashatja: Háziorvosi gondozás a daganatos betegségben