A szájüregi daganatok és tünetei

A szájüreg tumorai a legkönnyebben felfedezhető daganatos betegségek közé tartoznak, ennek ellenére sokan túl későn kerülnek orvoshoz.

A szájüregi daganat jelenősége

Magyarországon 1600-1700 áldozatot szed a szájüregi daganat, ezzel a 8. leggyakoribb ráktípus. A szájüregi daganatok elsősorban az ötvenes életévektől halmozódnak fokozottan és négyszer annyi férfit érint, mint nőt. Az utóbbi időszakban mind a férfiakban, mind a nőkben nőtt a betegség előfordulása, és a halálos szövődmények ugyancsak növekvő tendenciát mutatnak.

Az elhanyagolt fogazat és szájhigiéné növeli a szájüregi rák előfordulásának kockázatát, emellett többszörösére emeli a rizikót a számos méreganyagot folyamatosan a szervezetbe adagoló dohányzás, valamint az alkoholizmus is. Egyes szakirodalmi tanulmányok felvetik az erősen csípős ételek rendszeres fogyasztásának károsító hatását is.

A szájüregi daganat gyakorisága az utóbbi időszakban növekedett a fiatalabb lakosság mindkét nemének körében, és sokszor olyanokat is érint, akik nem dohányoznak és nem is fogyasztanak rendszeresen alkoholt. Ennek lehetséges oka a humán papilloma vírus (HPV16 és HPV18) fertőzöttség, ami a fiatalok között elsősorban orális szex útján terjed, ezért a nemi szervi tünetek mellett szájüregi elváltozásokat is okoz.

A szájüregi elváltozások felfedezése

A szájüregi rákok miatti halálozás az egyik legmegdöbbentőbb daganatos halálok, hiszen a szájban lévő tumorok és daganatmegelőző állapotok hamar felismerhetőek, ennek ellenére a páciensek jelentős része már előrehaladott stádiumban kerül orvoshoz, amikor a daganat már rendszerint kifejezett panaszokat okoz. Ennek az egyik alapvető oka összefüggésben van a fogak általános rossz állapotával is, a társadalom tagjainak jelentős része ugyanis csak fájdalma esetén - vagy akkor sem - fordul fogorvoshoz. A rendszeres fogászati kezelések alkalmával fény derülhetne az esetleges gyanús, kivizsgálást indokoló elváltozásokra is.

Az elváltozások elsődleges észleléséhez ugyanakkor még szakemberre sincs szükség, csak arra, hogy odafigyeljünk magunkra, hiszen egy tükör előtt a szájüreget magunk is átvizsgálhatjuk. Az ajkakat, az ínyeket, a szájpadlást, a nyelvet és a nyelv alatti részeket is gondosan átnézve győződjünk meg arról, nincs-e fehér folt vagy fekélyszerű, esetleg szemölcshöz hasonló elváltozás, gyógyulni nem akaró afta, megvastagodás a szájban. Amennyiben ilyet tapasztalunk, s az nem múlik el rövid időn belül, mindenképp forduljunk orvoshoz, hogy kiderüljön, mi okozza az elváltozást.

A szájüregi daganatok tünetei

A betegek rendszerint nem gyógyuló fekélyek, fájdalmatlan vagy kifejezett kellemetlenséget okozó sebek hosszú idejű fennállása után fordulnak orvoshoz. Az egyik legnagyobb probléma, hogy ha a beteg észre is veszi az elváltozást, nem tulajdonít jelentőséget azoknak.

Figyelmeztető jelek:

• fájdalom a szájban, a torokban vagy a fülben,
• fájdalmas vagy fájdalmatlan fekély bárhol a szájban,
• gyanús fehér vagy vörös elszíneződés,
• csomó vagy duzzanat az ajkakon, a szájüregben vagy a torokban,
• fájdalmas, nehézkes rágás vagy nyelés,
• zsibbadtságérzet bárhol a szájban, torokban,
• vérzés.

A tüneteket természetesen nemcsak daganatos megbetegedés, hanem gyulladás, fertőzés is okozhatja. Ám ha jelentkezésük után két héten belül nem múlik el, mindenképp orvoshoz kell fordulni, hogy megnyugtatóan tisztázni lehessen az okokat és a kezelést.

Vizsgálati módszerek

A kórtörténet felvétele és a beteg fizikális vizsgálata után szövettani vizsgálattal (biopszia) állapítják meg azt, vajon a rákgyanús elváltozás valóban daganatos sejtburjánzás okozza-e? Amennyiben ez bebizonyosodik, átfogó vizsgálatsorozat indul annak feltárására, hogy meg tudják állapítani a tumor kiterjedtségét, esetleges áttéteit, hiszen a terápia csak ezen információk birtokában tervezhető meg és kezdhető el.

A részletes vizsgálatok során garattükrözést, a daganatos sejteket kimutató érfestést, valamint fogászati röntgenfelvételeket készítenek az állkapcsokról és a fogakról. Általános gyakorlat a tüdőröntgen is, annak megállapítására, hogy az áttétek által oly gyakran megtámadott tüdőt érinti-e már a kialakult daganat. A vizsgálatokat a kezelőorvos belátása szerint a pontos stádium-meghatározás érdekében komputertomográfiás (CT) és magmágneses rezonanciás (MR) felvételek is kiegészíthetik.

Korai felismerés esetén a szájüregi daganatos esetek 90 százaléka eredményesen gyógyítható.

Tovább A szájüregi daganatok kezelése

(Partnerünk, a rakgyogyitas.hu cikke. További felhasznált forrás: Semmelweis Egyetem)