Steve Jobs: A neuroendokrin hasnyálmirigyrák

Elhunyt Steve Jobs, az Apple alapítója - közölte szerdán az infokommunikációs hardvercég. Steve Jobs 1955. február 24-én született a kaliforniai Cupertinóban, az Apple leendő fellegvárában. Jobs neuroendokrin hasnyálmirigy daganatban szenvedett.

Európa országaiban évente több ezren betegednek meg hasnyálmirigyrákban. A túlélési esélyek rendszerint rosszak, mivel a betegséget a korai stádium tünetmentessége miatt nagyon nehéz felfedezni.

Milyen betegsége volt Steve Jobs-nak?

Steve Jobs hasnyálmirigyrákját 2004-ben diagnosztizálták: Az Apple vezetője a daganat típus egy ritka változatában szenvedett: neuroendokrin hasnyálmirigy daganata volt. Ebből a ráktípusból (pontosabban annak karcinoid formájából) 1 millió lakosonként 2-5 esetet ismernek fel évente.

Steve Jobs 2009-ben titokban májátültetésen esett át. A májátültetést nem Kaliforniában, hanem egy memphisi kórházban végezték el, repülővel szállították kórházba, mikor alkalmas donort találtak. A szervátültetési várólistán ő volt az első, de nem azért, mert kivételt tettek vele, hanem, mert az állapota a legsúlyosabb volt az adományozásra várakozók közül.

A halál számára nem volt tabutéma, épp ellenkezőleg, „az élet legjobb találmányának” nevezte hat évvel ezelőtt a Stanford Egyetem záróünnepségén.

"Nincs rá ok, hogy ne a szívedet kövesd"

„A halál a változás katalizátora. Eltünteti a régit, hogy helyet adjon az újnak. A tudat, hogy hamarosan halott leszek, a legfontosabb eszköz, amellyel csak találkoztam, amely segít meghozni az élet nagy döntéseit. Mert csaknem minden - minden külső várakozás, minden büszkeség, minden megszégyenüléstől és bukástól való félelem - ezek a dolgok szertefoszlanak a halál színe előtt, csak azt hagyva meg, ami igazán fontos. Annak tudata, hogy meg fogsz halni, az egyik általam ismert legjobb módja annak, hogy kikerüljük azt a csapdát, hogy az gondoljuk: van vesztenivalónk. Mert már meztelen vagy. És nincs rá ok, hogy ne szívedet kövesd."

A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai

A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai a különböző eredetű hormonok nem kontrollált termelődése révén sokrétű klinikai képet okozhatnak. E tumorok a klinikai tünetcsoport megjelenése szempontjából két csoportba sorolhatók:

Működő, aktív daganatokról van szó akkor, ha a hormon fokozott felszabadulásával összefüggően klinikai eltérések is megjelennek. Nem működő, nem aktív a tumor abban az esetben, ha a hormontermelésre utaló klinikai tünetek hiányoznak, bár a hasnyálmirigyben az endokrin daganat jellegzetes szövettani szerkezete felismerhető.

Nem működő tumorok esetében feltételezhető, hogy a típusos morfológiai jegyek ellenére nem termelődik jelentős mennyiségű hormon, és nem alakul ki jól azonosítható endokrin tünetcsoport. Ezek a daganatok éppen a klinikai tünetek hiánya miatt általában csak későn ismerhetők fel. A figyelmet a tumor jelenlétére a növekvő térfoglalással összefüggő jelek, áttét vagy a környezetébe történő infiltráció következményei hívhatják fel. A működő daganatok viszont a jelentős hormonfelszabadulás hatására kialakuló endokrin szindrómáról könnyen felfedezhetők.

Érintett szervrendszer(ek)

A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai hám eredetű tumorok. Ezek a tumorok olyan peptideket is szecernálhatnak, amelyeket a felnőtt szabályos pancreas már nem termel. Immuncitokémiai módszerekkel bizonyítható, hogy a hasnyálmirigy endokrin tumorai különféle hormonokat tartalmaznak, olyanokat is, amelyekkel összefüggő klinikai tünet nem jelenik meg. Nem tisztázott, hogy többféle hormon immunkémiai jelenléte ellenére milyen szabályozás vezet a csak egyetlen hormonnal összefüggő klinikai kép megjelenéséhez, illetve a nem működő daganatok esetén a teljes endokrin tünetmentességhez.

A hasnyálmirigy neuroendokrin tumorai lassan növekvő daganatok. A betegek életkilátásait általában a daganat nagysága határozza meg. A daganat nagysága (>2 cm), a sejt szaporodási sebességét kifejező ráta (>2%), valamint az érinvázió jelenléte szintén befolyásolják a tumor prognózisát. Malignus daganatok elsőként a környező nyirokcsomókba és a májba adnak áttétet. A csontokban a betegség késői szakaszában jelenik csak meg, a tüdő- és az agyi metasztázis pedig igen ritka.

(WEBBeteg - Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja - MTI)