Hallott Ön a minden daganatot gyógyító eljárásról?

Világszenzációnak titulált gyógymódot népszerűsítő email érkezett szerkesztőségünkbe. A módszer végleges gyógyulást ígér minden daganatos megbetegedésből. Nobel-díj várományos, vagy egyszerű szemfényvesztő a szolgáltatását hirdetni próbálkozó személy?

A konkrét hirdetés, egy új gépnek tulajdonítja a csodás gyógyulásokat, akár áttétes rákos betegségből is. Azonban az ilyen reklámok, hirdetések nem tekinthetőek egyedülinek az interneten. Mielőtt azonban bárki betegségét ilyen vagy ehhez hasonló módszerekkel próbálná gyógyítani, kérjük, olvassa el cikkünket, melyben szakértőkkel jártunk utána, hogy mennyi megalapozottsága lehet azoknak a "hangzatos" módszereknek, melyek a daganatos betegek kiszolgáltatottságára és gyógyulásvágyára alapozva ígérnek (sok esetben nem kevés pénzért) végleges gyógyulást.

Amikor a szakember megdöbben…

„Elrémített a "gyógyító gép" ismertetője, reklámja.” – nyilatkozta Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Ahogyan a szakember elmondta, az orvostudomány jelenlegi állása szerint minden daganatfajtát gyógyító orvosság, gép, csodaszer nem létezik.

A Rákellenes Liga elnöke tovább is ment megdöbbenésében, s hangsúlyozta, „az összes olyan hirdetés, ami az előbbit állítja, tudománytalan és bűnös. Bűnös egyrészt, mert felesleges reményeket kelt a súlyos betegség által érintett és ezért csodaváró betegekben. S másrészt, mert megkérdőjelezi a bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolatot. Hiszen a hirdető azt sugallja, hogy minden, ami eddig a beteggel történt, az tulajdonképpen ellene történt, mert az általuk feltalált csodagépet vagy csodagyógyszert nem alkalmazták.”

Prof. dr, Simon Tamás is használja és élvezi az internet nyújtotta csodálatos lehetőségeket, hiszen az általa közölt információk sok embernek tudnak segíteni. Azonban óva int attól, hogy mindennek hitelt tulajdonítsunk, amit ott olvasunk. „Számos információ kifejezetten ártó. Véleményem szerint az ilyen információkat le kellene tiltani a világhálóról.” – fejezi ki méltatlankodását a szakember.

Sokkoló diagnózis

„Az esetek nagy többségében sérülékeny, labilis érzelmi állapottal, kiszolgáltatottság-érzéssel jár, amikor valaki daganatos betegségben szenved. Ilyenkor valószínűleg nehezebb tisztán látni, logikusan, reálisan gondolkodni, nehéz kérdésekben dönteni. Fontos, hogy tájékozódjunk, járjunk utána mindennek, ami fontos lehet a gyógyulásunk szempontjából és felismerjük a létező segítség számunkra leghatékonyabb változatait. – javasolja Dr. Kurucz Mária, a Terapeuta Kft. pszichoterapeutája. „Sok esetben már a diagnózis kimondása sokkoló hatású, egyik pillanatról a másikra nagyon küzdelmes helyzetbe kerül a beteg, megszokott mindennapi élete megváltozik, a jövő kiszámíthatatlanná, bizonytalanná válik.

Komoly veszteséget jelenthetnek számára maga a betegség, és a kezelések, illetve azok mellékhatásai is, emiatt erős szorongás, félelmek gyötörhetik, depresszióssá válhat.” – folytatja a szakember. Emiatt a betegek nagy többsége támaszra szorul, melyet nyújthat tágabb vagy szűkebb szociális környezete: elsősorban hozzátartozói, családtagjai, barátai, sok esetben azonban a kezelő orvosokon kívül pszichológus, pszichoterapeuta közreműködésére is szükség lehet.

Nincs olyan módszer jelenleg, amely minden daganatos betegséget gyógyítana

Arra a kérdésre határozott válasza van Dr. Kurucz Máriának, miszerint létezhet-e valóban olyan eljárás, módszer, esetleg a hirdetett módszer, mely végleg meggyógyítja a daganatos megbetegedést? „Tudomásom szerint, jelenleg még nem létezik olyan módszer, amely - tudományos vizsgálatokkal igazoltan - minden páciens, minden rákos, daganatos betegsége esetén gyógyulást biztosítana. A tumoros betegségek kialakulása és kezelése több irányból is igen intenzíven kutatott terület, és az elmúlt évek-évtizedek statisztikái azt mutatják, hogy sebészeti, kemoterápiás, sugárterápiás eljárások fejlődésével számottevően javultak az esélyek a gyógyulásra, illetve az egyre hosszabb, illetve jobb életminőségű túlélésre.” – mondja a szakember.

Segítség és hatékony kezelés tehát ma már valóban létezik, de az sokkal összetettebb folyamat, mint egy csodamasina, csodamódszer alkalmazása, vagy egy gyógyszer rendszeres szedése.
Daganatos, vagy más súlyos betegség esetén bio-pszicho-szociális megközelítésű szemlélet alapján, a komplex kezelés részeként, a fentebb említett orvosi beavatkozások mellett jelentős szerep juthat napjainkban az ún. szelíd gyógymódoknak, a pszichoterápiának, a különböző mozgás- és művészetterápiáknak, illetve a megfelelő táplálkozásnak, rendszeres testmozgásnak, az életmódváltásnak is. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy sokat tehetünk preventív hozzáállással egészségünk fenntartásáért és a súlyos betegségek kialakulásának megelőzésére.

A szabadalom gazdasági jog, nem a gép működésének hatását igazolja

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szabadalmi Főosztályának főosztályvezetője, Farkas Szabolcs megkeresésünkre elmondta: a hivatal egyik feladata, hogy a munkatársak világviszonylatban megvizsgálják (ebben a konkrét esetben is) a gépre vonatkozó szabadalmi leírásban ismertetett műszaki megoldás újdonságtartalmát. A szakterületen jártas szakképzett elbírálók a feltárt műszaki megoldást jellemző tulajdonságok alapján irodalomkutatást végeznek a különböző adatbázisokban, és amennyiben valamilyen egyezést fedeznek fel egy másik dokumentumban szereplő megoldással, illetve annak jellemzőivel, úgy az újdonság megléte megkérdőjeleződik. Fontos hangsúlyozni, hogy az újdonság megléte csak egy, a számos szabadalmazhatósági feltétel közül. (1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról)

A szabadalom gazdasági jog, nem hivatott annak ellenőrzésére, hogy egy találmány ténylegesen kifejti-e a hatását, ez egyrészt a feltaláló felelőssége, másrészt léteznek megfelelő hatóságok, melyek pontosan ezt vizsgálják ki, pl. az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, vagy az Országos Gyógyszerészeti Intézet stb. „Vagyis az eljárásunk során a szabadalmazhatóságról döntünk. Arról, hogy a bejelentő kizárólagos hasznosítási jogot kaphat-e a találmányára egy bizonyos időszakra, az adott országon belül.” – jelzi a főosztályvezető.

A szabadalmi leírásnak része a találmány ismertetése, melyben alá kell támasztani a megoldás működését, annak megvalósíthatóságát, de ezt a gyakorlatban nem ellenőrzi a hatóság, csak vélelmezi. „Felsőfokú műszaki végzettségű szakemberek dolgoznak a hivatalnál, pontosan azért, hogy nagy eséllyel kiszűrjék a megvalósíthatatlan, áltudományos megoldásokat. Ugyanakkor, amennyiben egy bejelentés megfelel a szabadalmazhatósági kritériumoknak, a törvény alapján szabadalomban részesül.” – hangsúlyozza Farkas Szabolcs.

A konkrét ügy jelenleg folyamatban van a hatóságnál, de a Szabadalmi Közlönyben már közzétételre került. A közzétételtől számítva él az ideiglenes oltalom bejelentési napra visszaható hatállyal, véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap.

Farkas Szabolcs nyilatkozata szerint a szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, de a szabadalom nem helyettesíti az egyéb termékengedélyezési eljárásokat. Ezért a félrevezető lehet a szabadalmi bejelentés olyan színben való feltüntetése, mintha ennek megléte alátámasztaná a termék neki tulajdonított hatásait. „Továbbá a bejelentett műszaki megoldás nem rendelkezik végleges szabadalmi oltalommal. A bejelentő annak megszerzésével is csak a találmány kizárólagos hasznosítására jogosult, de termékét egyéb engedélyek beszerzése nélkül nem árusíthatná, vagy alkalmazhatná.” – szögezi le a hivatal főosztályvezetője.

Mihez kezdhet a gyanakvó fogyasztó?

Újságíróként fontosnak tartottam megkeresni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot is, hiszen a hozzánk e-mailben beérkezett, „világszenzáció” enyhén szólva is gyanút keltett bennem. Dr. Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivőjét arról faggattam, amennyiben bárki megkérdőjelezi egy konkrét hirdetésnek a valóságtartalmát, miként és hova fordulhat segítségért, illetve a beérkező panasz esetén, hogyan járhat el a fogyasztóvédelmi hatóság?

A fogyasztóvédelmi szóvivő elmondta, amennyiben a fogyasztóban kétség merül fel egy hirdetés valóságtartalmát illetően, úgy természetesen élhet bejelentéssel a hatóságok felé, annak érdekében, hogy a céggel szemben folytassanak le a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapítására irányuló eljárást. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) értelmében ugyanis… „10. § (1) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.” Főszabály szerint ebben az esetben is az NFH-hoz lehet panasszal fordulni, de a hatóság továbbíthatja az ügyet gazdasági versenyérintettség esetén a Gazdasági Versenyhivatalhoz, pénzügyi érintettség esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez.

Vagyis a nevezett hatóságok eljárása annak megállapítására irányul, hogy a hirdetés tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósít-e, megtéveszti-e a fogyasztókat. Dr. Fülöp Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy természetesen egyéb módon is tájékozódhat a fogyasztó ilyen gyanú esetén. Fordulhat közvetlenül azon szervezetekhez is, amely az érintett termék/szolgáltatás tekintetében megfelelő szakértelemmel bír. Ez esetben például a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI).

A szóvivő elmondta, hogy az NFH előre meghatározott éves ellenőrzési program szerint dolgozik, melyben évről évre folyamatosan szerepel a gazdasági reklámtevékenység, illetve annak kapcsán a tisztességtelenség vizsgálata is. (2010-ben 1788 eljárást indítottak meg hivatalból.) Az NFH tehát hivatalból is folytat vizsgálatokat, azonban a megtévesztések miatti eljárások leginkább fogyasztói bejelentések alapján indulnak.

„A konkrét esetben a törvény mellékletének 17. pontjának vizsgálata jöhet szóba, mely szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.” – jelzi a szóvivő. „Hozzátette, hogy az eljárás során a hatóság lehetőséget ad arra, hogy a cég az állításai valóságát bizonyítsa, de ha ennek nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak.

Közben a hatóságnak lehetősége van arra is, hogy jogsegély keretében más - az adott ügyben szakértelemmel bíró - hatóságok segítségét kérje az eljárás lefolytatása során. A konkrét esetben a cég azon tevékenysége, hogy közvetlen e-mailek küldésével népszerűsíti a "szolgáltatást" a hatóság álláspontja szerint kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet, így az Fttv. előírásainak vizsgálata mindenképp indokolt lehet. – szögezi le a fogyasztóvédelmi hatóság szóvivője.

(WEBBeteg - A.A.)