Tüdőáttét (tüdőmetasztázis) - Hogyan alakul ki, és hogyan kezelhető?
frissítve:
A tüdőáttét nem tüdőrák. Bár mindkét betegség lényege, hogy a tüdőben rosszindulatú daganat fejlődik, ám mind kialakulásában, mind kezelési lehetőségeiben nagy különbség, hogy az elsődleges (primer) daganat hol alakult ki a szervezetben.
A tüdőrák és a tüdőáttét közti különbség
Tüdőrákról csak akkor beszélünk, ha az eredeti tumor a tüdőben jelentkezett, tüdőmetasztázisról pedig akkor, ha a daganatsejtek a szervezet más részéből terjedtek át a tüdőbe. E kockázattal a daganatos betegek egy jelentős részének számolnia kell, s a kezelés megtervezésekor az orvosok számolnak is vele, ezért igyekeznek tenni ellene.
A hematogén és a limfogén terjedés
Ráksejtek leggyakrabban a vérrel jutnak el a tüdőbe, ezt nevezik hematogén terjedésnek. Ekkor az elsődleges daganatban vagy az áttétes nyirokcsomóban és annak környezetében lévő erek révén a ráksejtek bekerülnek a véráramba. Bár a vérben a daganatsejtek jelentős része a megváltozott fizikai körülmények és az immunsejtek védekezése révén elpusztul, mégis maradhatnak olyan sejtek, amelyek eljuthatnak a sűrű vérellátású tüdőbe.
A mellkas területére a ráksejtek a nyirokrendszeren keresztül, limfogén úton is terjedhetnek. Az onkológiai kezelések ezért nemcsak a már ismert tumoroknak, hanem a valószínűsíthetően a vérben és a nyirokrendszerben keringő daganatsejteknek az elpusztítását is célozzák.
Csaknem minden daganat adhat áttétet a tüdőbe
– A végbélráktól a melanomáig, a vesetumoroktól a szarkómákig vagy az emlőrákig gyakorlatilag csaknem minden daganat képes lehet áttétet adni a tüdőbe, még a tüdőrák önmaga is – szögezi le dr. Csejtei András, a Vas Megyei Markusovszky Kórház Onkoradiológiai Osztályának vezető főorvosa. Egyes daganatok gyakrabban, mások ritkábban okoznak tüdőáttétet, ez elsősorban az elsődleges tumor biológiai tulajdonságainak függvénye. Noha az orvosi szakkönyvek sok gyakorisági táblázatot közölnek, a főorvos leszögezi: a statisztikák sem alkalmasak arra, hogy azokból egy konkrét betegre vonatkoztatva jóslásokba lehetne bocsátkozni, hogy nála vajon biztosan megjelenik-e majd tüdőáttét vagy biztosan nem.
Harc a rákkal
Amikor egy áttét nélküli beteg számára az elsődleges daganat műtétjét követően kemoterápiát javasolnak az orvosok, ezzel az a céljuk, hogy a szervezetben esetleg megbújó, ám még látható növekedésnek nem indult ráksejteket (szakszóval mikrometasztázisokat) elpusztítsák. A kezeléssel igyekeznek tehát csökkenteni az áttétek megjelenésének kockázatát, illetve késleltetni ennek bekövetkeztét. Ha már a betegség felfedezésekor ismert áttét, a kemoterápia célja, hogy visszaszorítsák a daganatok méretét, illetve minél tovább gátolják a tumor továbbterjedését, elodázzák a panaszok kialakulását, súlyosbodását. Mindennek az ára, hogy el kell viselni a mellékhatásokat.
– Amíg egy általános belgyógyászati kezelésnél a betegek azt élhetik meg, hogy napról-napra javulhat az állapotuk, az onkológián mással szembesülnek. Itt előbb megpróbáltatásokon kell keresztülmenni, átmenetileg akár rosszabbodást is megélhetnek. Háborút vívunk a rákkal, a háború pedig mindig áldozattal jár: át kell vészelni, hogy utána könnyebb lehessen. Ez befektetés a jövőbe – fogalmaz Csejtei András.
A tüdő perifériáján elhelyezkedő áttétek sokáig úgy tudnak növekedni, hogy nem okoznak panaszt. Ezért is fontosak a rendszeres képalkotó kontrollvizsgálatok, hogy egy esetleges tüdőáttétet is minél hamarabb észrevegyenek, s kezelhessenek. Előfordul ugyanakkor az is, hogy olyan embernél fedeznek fel áttéteket, akiről korábban azt sem tudta senki, hogy bármiféle daganatos betegsége lenne.
A cikk folytatását a Rákgyógyítás.hu weboldalán olvashatja
(Rákgyógyítás Magazin)
