A GIST kezelése
A gyógyszeres kezelés nem mindig hatásos. A daganatos sejtek egy része eleve ellenállhat a kezelésnek (elsődleges rezisztencia), de az ellenállás a kezelés során is bekövetkezhet (másodlagos rezisztencia), amelynek következtében a daganat nem reagál a kezelésre.
A téma cikkei |
2/1 A GIST tünetei 2/2 A GIST kezelése |
A gasztrointesztinális stróma tumor kezelése általában sebészeti beavatkozással kezdődik: sok esetben a daganat teljes egészében eltávolítható.
Az operáció után az onkológus akkor is szorosan követi a beteg állapotát, ha nem jelentkeznek panaszok, mivel csak így lehet észrevenni azt, ha a daganat - akár évek elteltével - kiújul. Amennyiben ez bekövetkezik, újabb sebészeti beavatkozás és/vagy gyógyszeres kezelés szükségessége merül fel.
Ha GIST már átterjedt a test különböző részeire, s áttéteket hozott létre, akkor a műtéttel ugyan nem lehet eltávolítani a daganat egészét, ám a tumor méretének csökkentésével az általa okozott tünetek és panaszok enyhíthetők - ez esetben beszélünk palliatív műtétről.
Amennyiben a tumort nem lehet eltávolítani, gyógyszeres kezelést alkalmaznak. A jelenleg leggyakrabban alkalmazott gyógyszer egy célzott támadáspontú készítmény, amely a rendellenes fehérjét blokkolja, hogy ezáltal megszüntesse a sejtburjánzást, a daganat növekedését.
Ellentétben azokkal a gyógyszerekkel, amelyek csak egyenesen a vérkeringésbe jutatava hatásosak, azaz csak injekció, vagy infúzió formájában alkalmazhatók, a GIST kezelésére alkalmazott gyógyszer kapszula és tablettaformában is elérhető.
A gyógyszeres kezelés nem mindig hatásos. A daganatos sejtek egy része eleve ellenállhat a kezelésnek (elsődleges rezisztencia), de az ellenállás a kezelés során is bekövetkezhet (másodlagos rezisztencia), amelynek következtében a daganat nem reagál a kezelésre. Ez esetben a kezelőorvos megemeli az alkalmazott gyógyszer napi dózisát, vagy más gyógyszeres kezelés alkalmazását javasolja.
A gyógyszeres kezelés lehetséges mellékhatásai
A Glivec-kezelés során előfordulhat folyadékvisszatartás (szem alatti duzzanat, vagy a láb és a boka duzzanata), hányinger, hányás, hasmenés, izömgörcs, izom-, csont- és ízületi fájdalom, bőrkiütés, gyomor- és bélrendszeri vérzés.
Ha a beteg bármilyen mellékhatást észlel, arról a kezelőorvost haladéktalanul tájékoztatni kell. A mellékhatások az esetek többségében tüneti kezeléssel enyhíthetők, megszüntethetők.
Feltételezett terhesség, elletve szoptatás alatt a gyógyszer nem szedhető, s a terápia során kerülni kell a teherbe esést.
A GIST terápiájában alkalmazott gyógyszer és egyes más készítmények között kölcsönhatás léphet fel, különösen oda kell figyelni egyes fogamzásgátlókra, paracetamol tartalmú lázcsillapítókra, véralvadásgátlókra, az epilepszia kezelésében használt görcsgátlókra, egyes antibiotikumokra.
A kezelés eredményének értékelése
Az értékelés egyik fő szempontja a beteg általános állapota, a laboratóriumi leletek alakulása, s a tünetek enyhülése.
A másik lényeges értékelési eljárást a rendszeresen megismételt képalkotó vizsgálatok jelentik (ultrahang, CT, szükség esetén PET), amelyek által meg lehet állapítani a betegség kiterjedésének, méretének alakulását.
A kontrollvizsgálatokra jellemzően háromhavonta kerül sor, ám ettől a kezelőorvos a beteg állapotának függvényében el is térhet.
(A rakgyogyitas.hu cikke.)
2/1 A GIST tünetei | | 2/2 | | Következő oldal |