Agydaganat - Mire számíthat a beteg?

Az agydaganat által okozott tünetek a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és a daganat növekedési sebességétől függnek. Egy lassan növő daganat még viszonylag nagy méret esetén is lehet tünetmentes.

Agydaganaton az agyban rendellenesen növő szövetszaporulatot értjük. Elkülöníthetünk elsődleges és másodlagos agydaganatot. Az elsődleges agydaganatok az agy valamely szövetéből nőnek ki, lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak. Az agy elsődleges daganatainál jóval gyakrabban fordulnak elő a másodlagos agydaganatok, vagyis a szervezet más területén kialakult daganatok agyi áttétei, azaz metasztázisai.

Bővebben Ebben a cikkben írtunk az agydaganat típusairól

Egyes daganatfajtákra jellemzőbb az agyi áttétképződés, így leggyakrabban a tüdő, az emlő, a bőr és az emésztőrendszer elsődleges daganatai esetén fordul elő. Egyes daganattípusok előnyben részesítik az agy bizonyos területeit, így a vese, az emésztőrendszeri vagy a kismedencei daganatok gyakori áttétképződési helye a kisagy, míg az emlődaganat áttéteit sokszor találhatjuk meg az agyalapi mirigyben.

Ezeknél az elsődleges daganatoknál ideggyógyászati tünetek megjelenése esetén mindenképpen gondolni kell az agyi áttétek lehetőségére. Arra a kérdésre, hogy ismert, agyi metasztázisokra hajlamos daganat esetén szükséges-e ideggyógyászati tünetek nélkül is ellenőrző jelleggel agyi áttéteket keresni, a válasz nagyban függ az alapbetegség stádiumától, szövettani, sőt genetikai típusától is.

A jóindulatú agydaganatok általában lassabban növekednek, elhelyezkedésüktől függően könnyebben eltávolíthatók és ritkábban újulnak ki, mint a rosszindulatú formák. A jóindulatú daganatok nem szűrik be a környező egészséges agyszövetet, illetve egyéb szerkezeti elemeket, gyakran jól körülhatárolt tokjuk van, azonban térfoglaló jellegük miatt nyomhatják az agyműködés szempontjából fontos területeket. Ezzel szemben a rosszindulatú daganatok gyorsabban nőnek, ráterjednek és elpusztítják a környező agyszövetet. Az elsődleges agydaganatok viszonylag ritkán adnak áttéteket a szervezet többi területére.

Az agydaganat tünetei

Az agydaganat által okozott tünetek a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és a daganat növekedési sebességétől függnek. Egy lassan növő daganat még viszonylag nagy méret esetén is lehet tünetmentes.

Az alábbi tünetek esetén lehet gyanakodni:

• újkeletű fejfájás, vagy a fejfájás jellegének megváltozása;
• fokozatosan súlyosbodó, egyre gyakrabban megjelenő fejfájás;
• indokolatlan émelygés és hányás;
• a látás zavarai, így homályos látás, kettős látás, látótérkiesés;
• valamely végtag gyengesége, zsibbadása, érzéketlensége;
• egyensúlybizonytalanság;
• beszédzavar;
• a személyiség, vagy a viselkedés megváltozása
• epilepsziás rosszullétek megjelenése, elsősorban olyan betegeknél, akiknek korábban nem volt ilyen betegsége
• halláscsökkenés
• hormonális (endokrin) zavarok
• koncentráció- és memóriazavar;
• aluszékonyság.

Hogyan diagnosztizálható?

Az agydaganat diagnózisának felállítása általában egy többlépcsős folyamat eredménye. Neurológiai vizsgálat segítségével megállapítható, hogy van-e rendellenesség a nurológiai funkciókban: a látást, a hallást, az izomerőt, az hő, tapintás és fájdalomérzetet, az egyensúlyt, a koordinációt és a reflexeket valamint az izomerőt illetően.

A vizsgálat eredményei alapját az alábbi képalkotó vizsgálato végezhetők el:

• A szövetminta vizsgálata

  Az agydaganat diagnózisát a daganatból vett szövettani minta mikrószkópos vizsgálatával lehet legbiztosabban felállítani. A szövettani mintát gyakran a daganat eltávolítását célzó műtét során nyerik, míg máskor egy külön beavatkozás során távolítják el a szövettani mintának valót.

  Computer tomográfiás (CT) vizsgálat. A CT-vizsgálat röntgensugarak és számítógép segítségével részletes kétdimenziós szeleteket képez az agyról. Egy speciális, vénásan adható kontrasztanyag segítségével a daganatok még jobban láthatóvá tehetők.
• Mágneses rezonancia vizsgálat (MR vizsgálat). Ez a képalkotási technika mágneses mező és rádióhullámok segítségével hozza létre az agy képét. Itt is lehet kontrasztanyagot használni, ami a daganatos szövet elkülönítését segíti.
• Angiográfiás vizsgálat. A vizsgálat során a vérbe kontrasztanyagot fecskendeznek, és így kirajzolódnak a daganatot ellátó erek a röntgenfelvételeken.
• Egyéb képalkotó vizsgálatok. Más vizsgálatok segítségével, például mágneses rezonancia spektroszkópiával (MRS), fotonemissziós számítógépes tomográfiával (SPECT) vagy pozitron emissziós tomográfiával (PET) az agyi aktivitás és anyagcsere vizsgálható. A PET-CT az agyi anyagcseretérkép (PET kép) és a CT-vel nyert szerkezeti kép egymásra vetítésével hozható létre. Ezeket a vizsgálatokat nem alkalmazzák rutinszerűen.

Ha a képalkotó vizsgálatok felvetik, hogy az agyban látható daganat másodlagos daganat, akkor orvosa az elsődleges daganat keresésére további vizsgálatot javasolhat.

Agydaganat MRI-felvétel (WEBBeteg Médiatár)

Az agydaganat kezelési lehetőségei és a kilátások

Ma az agydaganatok kezelése – akárcsak más daganatoké – egy több szakma képviselőjéből álló csoport, az onkoteam feladata. A kezelést szigorúan meghatározott protokollok szerint, tudományos bizonyítékok alapján kell végezni, ahol nem egy-egy orvos képzettsége és jártassága dönt a beteg sorsáról, hanem a kollektív tapasztalat alapján egy tudományos munkacsoport választja ki az adott beteg számára lehető legjobb megoldást.

Az agydaganatok kezelése tehát minden esetben egyénre szabott, a megfelelő terápia ugyanis számos tényezőtől függ. Egyebek mellett az elsődleges daganat helye és típusa, az áttétek száma és elhelyezkedése, a beteg általános állapota, a korábbi kezelések eredménye nagymértékben meghatározza az optimális választást.

A lehetséges kezelési módok – akárcsak más daganatok esetén – a sebészi beavatkozás, a sugár- és a gyógyszeres kezelés (kemoterápia), gyakran kombinálva.

Az agydaganat túlélési esélyeit meghatározza a daganat típusa, elhelyezkedése, a beteg általános egészségi állapota. Ha csak egy daganatról van szó, akkor kulcskérdés az is, hogy sebészileg mennyire hozzáférhető, illetve eltávolítható-e részben vagy egészben.

A hosszú távú (vagyis öt évnél hosszabb) túlélés esélyei az elsődleges agydaganat esetén változóak. A legagresszívabb, legsúlyosabb daganatoknál az ötéves túlélés a radikális műtét, sugárkezelés és kemoterápia ellenére is 10% és 32% között van.

A kezelések meghosszabbítják a túlélést és – ami talán még fontosabb – javítják az életminőséget, noha ennek időtartama igen változó. A műtétet követően általában hosszabb a túlélés, ha a beteg sugárkezelést is kap. Egyes esetekben a sugárkezelés mellett és/vagy után végzett kemoterápiával még tovább lehet növelni a túlélést.

A hosszú távú túlélés látszólag komor kilátásai ellenére ezek a kilátások egyértelműen jobbak kezeléssel, mint anélkül.

Forrás: WEBBeteg összeállítás,
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus; Dr. Reinhardt István,
lektorálta: Dr. Balázs Anna, Onkomplex