A rákos megbetegedések felét az életmód okozza - A legveszélyesebb tényezők
lektorálta: Dr. Veress Dóra frissítve:
A diagnosztizált rosszindulatú daganatok mintegy 40 százalékáért felelősek olyan életmódbeli tényezők, melyek elkerülhetőek vagy megváltoztathatóak.
Sokan a géneknek, vagy a nem befolyásolható környezeti tényezőknek tulajdonítják a daganatos megbetegedések kialakulását, vagy úgy vélik, hogy csak szerencse kérdése, hogy valaki megbetegszik-e vagy sem. A betegségek hátterében ezek a tényezők valóban meghatározóak, más a kockázata egy daganatra családi hajlammal élő, vagy egy veleszületett rizikóval nem rendelkező személynek. Átfogó vizsgálatok szerint ugyanakkor a rosszindulatú daganatok mintegy 40 százaléka olyan életmódunkból fakadó és megváltoztatható tényezőkkel függ össze, mint a dohányzás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.
A tumorképződés több tényező eredménye, nem nevezhető meg egy-egy olyan jellemző, ami önmagában rákot okozna. Ha valaki genetikailag hajlamos egy betegségre, sokszor abban az esetben is életmódhibák és ártalmas szokások társulása esetén válik a hajlam betegséggé. Gyakori félreértés az is, hogy sokan egy-egy elemet emelnek ki a rizikófaktorok közül (például egy-egy szuperélelmiszer fogyasztásával), de életmódjuk más területeire már kisebb hangsúlyt fektetnek.
Egy konkrét megbetegedésről nem határozható meg, hogy mekkora részben életmód-eredetű a kialakulása, de az orvostudománynak összességében megalapozott válasza van arra, hogy az esetek mekkora hányada tulajdonítható módosítható kockázati tényezőknek, és melyek azok az életmód okok, amelyek elkerülésével a legnagyobb mértékben csökkenthető lenne a rosszindulatú daganatok előfordulása.
Mennyire szoros az egyes daganatfélék és az életmód összefüggése? |
|
A daganatos megbetegedések legjelentősebb hétköznapi okai
1. Dohányzás
A dohányzás káros hatása közismert, azonban az orvosi kutatások következetesen megerősítik, hogy a rizikófaktorok felsorolását valóban ezzel a szokással kell kezdeni. A dohányzás a vezető oka nemcsak a tüdőráknak, hanem a húgyhólyagráknak, a szájüregi daganatoknak, és kisebb mértékben számos egyéb rákfajtának is.
2. Elhízás
Önálló rizikótényező az elhízás (BMI 30 vagy annál magasabb értéke), nem csak az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód egyik lehetséges következményeként. A túlzott mennyiségű zsírszövet krónikus gyulladásos állapotot idéz elő, kedvezőtlenül befolyásolja az anyagcserét, hormonháztartást. Elsősorban a hasi típusú elhízás jár kockázatnövekedéssel. Kiemelt a szerepe a májrák, a vastagbélrák, a mellrák, a hasnyálmirigyrák, a méhtestrák kialakulásában.
3. Friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának hiánya
A rákellenes táplálkozás alapja nem egy-egy csodaélelmiszer fogyasztása, hanem a kiegyensúlyozott, friss zöldségekben és növényekben gazdag táplálkozás. Bár az egészséges táplálkozás nem kizárólag a zöldség- és gyümölcsfogyasztást jelenti, de ezen egy szokás megváltoztatásával már nagyon sokat tettünk a megelőzésért: segítségével elkerülhető az ultrafeldolgozott élelmiszerek túlsúlya, az állati eredetű zsírok túlzott bevitele, biztosítható a megfelelő rostbevitel, vitamin- és ásványi anyag-szükségletünk döntő többsége, továbbá hozzájárul az egészséges testsúly eléréséhez és fenntartásához.
4. Mozgásszegény életmód
Nem csak a sportolás játszik szerepet a fizikai aktivitásban: azt érdemes végiggondolni, hogy a nap mekkora részében ülünk vagy fekszünk. A séta, a házi vagy ház körüli munka egyaránt csökkenti a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. A testmozgás hiánya a túlsúly kialakulásának is fontos összetevője lehet, de önálló rizikófaktornak számít, egy normál testsúlyú ember rákkockázatát is csökkenti, ha aktív életmódot folytat!
5. Alkoholfogyasztás
Bár a csekély mértékű alkohol alkalmi fogyasztása önmagában nem okoz rákot, a jelenleg érvényes szakmai ajánlások szerint nincs olyan alacsony szintű alkoholmennyiség, amely fogyasztása esetén az egészségi előnyök meghaladnák a várható káros hatásokat. Bizonyos daganatok esetén már kis mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása is rizikónövelő tényező, ilyen a májkárosodás nyomán kialakuló májrák, szájüregi daganatok és a mellrák.
6. Napozás és szolárium
Még napjainkban is alulértékelt kockázati tényező, pedig a rosszindulatú bőrdaganatok a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedések közé tartoznak Magyarországon is, és ezek legfőbb oka a túlzott napozás és/vagy szoláriumhasználat. Mindenképpen el kell kerülni a bőr leégését, különösen gyermekkorban, ez sokszor akár évtizedekkel később eredményezi a bőrrák megjelenését.
7. Környezeti karcinogén tényezők
Kockázati tényező a munkahelyi ártalom, a légszennyezettség, a radon, a vegyi anyagoknak, nehézfémeknek, az azbesztnek vagy más karcinogén anyagoknak való kitettség. Amennyiben munkánk miatt vagy lakóhelyünkön fennáll ilyen kockázat, mindenképp minimalizálni kell ennek hatását az óvintézkedések betartásával, lakókörnyezetünk átalakításával. Összességében azonban a vizsgálatok szerint ezen tényezők szerepe a daganatos megbetegedések számának alakulásában kisebb, mint a dohányzásnak, az egyoldalú táplálkozásnak vagy a mozgásszegény életmódnak, önmagban a vegyi anyagok kerülése csak kisebb mértékben csökkenti a rák kockázatát.
8. Bizonyos fertőzések
Több daganattípus összefüggésbe hozható vírusos vagy bakteriális fertőzésekkel, amelyek növelik a rosszindulatú sejtburjánzás kialakulásának kockázatát. A legismertebb példa erre a nemi úton terjedő HPV okozta méhnyakrák és a hepatitisz B vírus (HBV) okozta májrák. Mivel ezek ellen a fertőzések ellen létezik védőoltás, a rák bizonyos típusai az esetek többségében vakcinációval is megelőzhetővé váltak.
A legfontosabb ajánlások |
| Max Parkin professzor szerint, akinek kutatása a British Journal of Cancer című szaklapban jelent meg, a dohányzás a legnagyobb bűnös, mely férfiaknál az esetek 23 százalékában, nőknél 15 százalékában felelős a rák kialakulásáért. Férfiak számára a szakértők tanácsa, hogy mielőbb szokjanak le a dohányzásról, fogyasszanak több zöldséget és gyümölcsöt, illetve kevesebb alkoholt. Nők számára a dohányzásról való leszokás mellett a legfontosabb az egészséges testsúly megőrzése. Parkin professzor szerint őt is meglepte, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás ennyire fontos védelmet jelenthet a rák ellen. (MTI) |
Természetesen jóval több tényező megemlíthető lenne az életmódunk által befolyásolható okok között is, a szakirodalmi áttekintések szerint azonban a gyakorlatban a fenti tényezők azok a legjelentősebb rizikófaktorok, amelyek elkerülésével a legtöbbet tehetjük a daganatos betegségek kialakulásának megelőzéséért.
Az életmódi tényezők nem külön-külön, hanem együtt fejtik ki a hatásukat. Aki nem dohányzik, egészséges testsúlyt tart fenn, rendszeresen mozog, mértékletesen vagy egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, kiegyensúlyozottan táplálkozik és védi a bőrét az UV-sugárzástól, annál ezeknek a kedvező hatásoknak az összege jelentősen csökkentheti számos daganattípus kialakulásának kockázatát.
Megbetegedés esetén is fontos az egészséges életmód
Az egészséges életmód követése akkor sem válik feleslegessé, ha valakinél daganatos betegséget diagnosztizálnak. Több kutatás igazolja, hogy a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a dohányzás elhagyása és az alkoholfogyasztás mérséklése nemcsak a daganatok kialakulásának kockázatát csökkentheti, hanem a kezelések eredményességét, és számos daganattípus esetében a túlélési esélyeket is kedvezően befolyásolhatja.
Ez is érdekelheti A leggyakoribb daganatok első tünetei
Szerző: CS. K. fordító - WEBBeteg;
Forrás: ScienceDirect, Mayo Clinic
Lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos
