Májrák - Gyakoribb, mint gondolná
megjelent:
Minden utcában élnek veszélyeztetett emberek: vagy tudják, vagy nem. Ma a rosszindulatú májdaganatok nagy részét akkor fedezik fel, amikor már panaszokat okoz, s szétterjedt a rákos folyamat.
A közöttünk élő májrákos betegek egy része nem tud a betegségéről, mert még nincsenek tünetei, s valószínűleg túl későn is fog értesülni a bajról. Májrák férfiakban kétszer gyakrabban fordul elő, ám a nőket sem kerüli el. Magyarországon minden utcában élnek olyan emberek, akik nem tudnak kockázatot jelentő májbetegségükről, illetve hiába tudnak róla, nem mennek el, nem jutnak el rendszeresen kontrollvizsgálatokra. Az országos és a helyi média közösen segíthet abban, hogy minél több utcába eljusson az üzenet: máj nélkül nincs élet.
Melyek a májrák kezdeti tünetei?
Nincsenek, illetve nem specifikusak. Éppen ezért fontos hangsúlyozni: a panaszmentesség nem jelent betegségmentességet, s indokolt a májbetegségek felderítése, majd a kiszűrt betegek gondozása. A bajt később olyan általános tünetek jelezhetik, mint a fogyás, levertség, étvágytalanság, puffadás, bizonytalan hasi és/vagy jobb bordaív alatti, májkörnyéki fájdalom és kellemetlenség. Hányinger, láz, sárgaság is fellépet, olykor megjelennek viszkető, csillagszerű piros bőrelváltozások a mellkason. Nem minden esetben jelentkezik minden tünet, s a panaszok hátterében más is állhat, ezért tehát csak a tünetekre alapozva nem lehet megállapításokat tenni.
Hány embert fenyeget a májrák Magyarországon?
Becslések szerint 800 ezret - 1 milliót! Ennyi embernél állhat ugyanis fenn az egyik leggyakoribb májbetegség, a májzsugor (májcirrózis), amely minden egyes évben 6000-8000 ember halálát okozza. Magyarország az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a májcirrózis miatti halálozásban a világelsők között van. A májzsugorodást kiválthatja a hepatitis B vagy hepatitis C vírusfertőzés, a rendszeres alkoholfogyasztás, a penészgombák által termelt aflatoxin a növényi élelmiszerekben. A kitettséget növeli a cukorbetegség és az elhízás (zsírmáj), fokozzák a kockázatot egyes örökletes betegségek, vegyszerek és egyes gyógyszerek hosszú távú hatásai, például a testépítők által használt anabolikus szteroidok. Egyszerre több kockázati tényező jelenléte – különösen közömbösséggel párosulva – többszörösére növeli a veszélyt.
Ez a cikk is érdekelheti Alkoholos májbetegség (zsírmáj, májzsugor)
Májzsugorodás, májmegnagyobbodás: nő vagy összemegy a máj?
A májcirrózis nyomán a májban göbök jelennek meg, s a betegség a máj szerkezetének visszafordíthatatlan átépülését okozza. A májzsugorodás megnevezés megtévesztő lehet, ugyanis nem az egész máj zsugorodik (a kiterjedése sokszor inkább növekszik), hanem a májnak a működő, tehát a szervezetet méregteleníteni képes része lesz egyre kisebb. A májcirrózis egy kritikus mértéket elérve önmaga is sok – akár végzetes – szövődmény kialakulásához vezethet, a májelégtelenség vagy vérzések kialakulása mellett az egyik ilyen szövődmény lehet a rosszindulatú májrák. A májrák az esetek 80-90 százalékában évek óta fennálló májcirrózis talaján alakul ki.
Elsődleges májdaganatok: jóindulatú vagy rosszindulatú?
A májban viszonylag gyakoriak a jóindulatú daganatok (ciszták, adenomák, hemangiómák), ezek nem tekinthetők májráknak, nem is jellemző a rosszindulatúvá válásuk. Azokat a rosszindulatú daganatokat nevezzük elsődleges (primer) májráknak, amelyek a máj sejtjeiből indulnak ki. A májsejtrák latin neve Hepatocellularis carcinoma, orvosi rövidítése HCC.
Másodlagos májdaganatok: az áttétek
A májban nemcsak májrák miatt alakulhat ki tumor: mivel a máj vérellátása rendkívül jó, a szűrőfunkciója miatt gyakran kitapadnak itt vastagbélrákból, veserákból, tüdőrákból származó, s a vérbe bekerült ráksejtek. Ekkor áttétről, metasztázisról, másodlagos májdaganatról van szó, mert a ráksejtek nem a májsejtek tumoros elfajulásának következményei, így tulajdonságaik is az eredeti, kiindulási daganatok biológiai jegyeire jellemzőek. A májáttét nem májrák.
Hogy fedezhetnénk fel időben a kezdődő májrákot?
Ha a rizikócsoportba tartozó májbetegek félévente eljutnának egy néhány perces, fájdalmatlan ultrahangvizsgálatra, esély lenne arra, hogy még idejében felfedezzék egy kezdődő májrák figyelmeztető jeleit. A rendszeres ellenőrzésben és a diagnózis felállításában a háziorvosokra hárul jelentős szerep, mivel ők tudják leginkább felmérni, kik tartoznak a kockázati csoportba.
Nemcsak egyéni, közösségi a felelősség!
Nemcsak a veszélyeztetett emberen, hanem a családtagokon, munkatársakon, barátokon, szomszédokon és a médián is múlik, eljutnak-e vizsgálatokra azok, akiknek el kellene jutniuk.
Mit tehet a háziorvos?
A májbetegek gondozása részben az alapellátás, tehát a háziorvos feladata, ezen felül az országban a hepatológiai centrumokban gondoskodnak a betegek szakorvosi ellátásáról. A háziorvosoknak a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorításában és a hepatitis-elleni védőoltások alkalmazásában is van szerepük (elsődleges prevenció). Ha viszont már kialakult egy májbetegség, azért kell tenni, hogy ne váljon súlyosabbá, s minden szükséges beavatkozás időben megtörténhessen (másodlagos prevenció). A májcirrózissal diagnosztizált betegeket félévente ellenőriznie kell a háziorvosnak, ennek része a hasi ultrahang vizsgálat is. Laborvizsgálatoknál gyanúra adhat okot a májfunkciós értékek eltérése is.
Mi az előnye a hasi ultrahangos vizsgálatnak?
Egyik legnagyobb előnye, hogy nincs hátránya: nem jár sugárzással, bármennyiszer ismételhető, előkészületet nem igénylő, rövid ideig tartó, fájdalmatlan, költségkímélő, azonnali eredményt adó diagnosztikai módszer. Egy komplex hasi ultrahang vizsgálat során a máj mellett az epehólyag, a hasnyálmirigy, a vesék és mellékvesék, a lép, a húgyhólyag is áttekinthető, nőknél a petefészkekről, férfiaknál a prosztatáról is kép nyerhető. Az ultrahang nem a legjobb felbontású képalkotó módszer, ám alkalmazhatóságának széles skálája miatt általa a jó- és rosszindulatú elváltozások egy jelentős része már akkor felfedezhető, amikor az még nem okoz semmilyen panaszt.
Ha elkerülni nem tudtuk, fel kell venni a harcot a betegséggel!
Azoknál a májbetegeknél, akik folyamatos háziorvosi gondozás alatt állnak, számottevően nagyobb esély van arra, hogy egy kezdődő májrákot korábbi stádiumban ismerjenek fel, s lehetőség legyen a betegséget meggyógyító (szakszóval kuratív) terápiára. Előrehaladott májdaganatok esetén az orvosi eszköztár az állapotjavító (szakszóval palliatív) kezelésre tud szorítkozni. Ebben az esetben az onkológiai kezelés azt célozza, hogy az állapot minél tovább stabil maradjon, s a beteg tovább élhessen.
Hogyan kezelhető a májrák?
A felfedezett májrák kezelésében az onkológus, a sebész, a radiológus összehangolt munkájára van szükség. A májrákra is igaz: az időben felfedezett daganat megműthető, ezt addig kell és lehet megtenni, amíg a tumor nem terjedt szét a szervezetben. Az operációval eltávolítható és el nem távolítható daganatos folyamatra ugyanakkor egyaránt igaz: az idejében megkezdett onkológiai terápia számottevően jobb életkilátásokat jelent, mintha a halogatás vagy éppen a betegségtől való félelem miatt túl későn fordul orvoshoz a beteg.
