A máj rosszindulatú daganatairól
frissítve:
Ha májrákról beszélünk, akkor alapvetően el kell különítenünk a máj elsődleges daganatait, melyek a máj saját szöveteiből indulnak ki, és a másodlagos daganatokat, ezek elsősorban az emésztőrendszer daganataiból a véráram útján keletkező áttétek.
Az elsődleges májtumor a világon a 6. leggyakoribb daganat, és a 3. leggyakoribb daganatos halálozási ok. Világszerte több mint 650.000 új elsődleges májrák fordul elő, ami 600.000 halálesethez vezet, legnagyobb gyakorisággal Afrikában és Ázsiában jelentkezik.
Magyarországon a májrákok gyakorisága folyamatosan emelkedik, 2001-ben 1.077 esetet, míg 2011-ben 1.715 esetet regisztráltak, a betegek közel 60 százaléka férfi. A betegség gyakorisága 50 éves kor felett kezd emelkedni, a betegek 2/3-a 55 és 75 év között van.
Az elsődleges májdaganatok 85-90 százaléka úgynevezett májsejtrák, kb. tized ilyen gyakoriságú az epeúti rák. Emellett a máj egyéb szöveteiből is indulnak ki rosszindulatú daganatok.
A májsejtrák kialakulásának okai
A májsejtrák károsodott májsejtekből jön létre, az esetek 80-90 százalékban az alapbetegség a májcirrózis, mely krónikus B és C májgyulladás (hepatitisz) és/vagy krónikus alkoholizmus talaján alakul ki. A vírusfertőzéstől évtizedek kellenek a cirrózis, majd a májsejtrák kialakulásához. Egyéb okok, mint veleszületett enzim-betegségek, autoimmun májgyulladás is előfordulnak.
Kialakulásában környezeti tényezők, mint pl. az aflatoxin (gabonaféléken élősködő penészgomba-méreg), a vinil-klorid gőzei (PVC-gyártás alapanyaga) és a hormonkezelések (anabolikus szteroidok) is szerepet játszhatnak. Az epeúti rákok ismert etiológiája szűkösebb, itt is elsősorban az epeutakat érintő krónikus gyulladás a kiváltó ok.
A májrák tünetei, diagnosztizálása
A májrák tünetei nem típusosak, felfedezése gyakran véletlen. Az észlelhető tünetek más betegségekre is jellemzőek lehetnek. Jobb bordaív alatti fájdalom, teltségérzés, hányinger, étvágytalanság, fogyás, gyengeség, fáradékonyság és emésztési zavarok (puffadás) mellett előrehaladott stádiumban a májelégtelenség tünetei, mint a bőrviszketés, sárgaság, a hasvíz felszaporodása jelentkezik.
A betegek 40 százaléka tünetmentes a felfedezés idején, ennek ellenére a betegek 70-80 százaléka ilyenkor már nem alkalmas radikális ellátásra.
A felismerés általában képalkotó vizsgálattal történik (UH, CT), a folyamat kiterjedésének tisztázására és az optimális ellátási terv meghatározásához további képalkotó vizsgálatok (MRI, máj angiográfia = érfestés), laboratóriumi vizsgálatok (májfunkció, véralvadás, AFP – alfa-fötoprotein) és mintavétel (májbiopszia) tartoznak.
A májrák kezelési lehetőségei
A betegség ellátásában a túlélés meghosszabbítására és az életminőség javítására fókuszál a több szakmát egyesítő kezelő csoport (hepatológus, sebész, onkológus, radiológus stb.).
Lehetőség szerint a tumort el kell távolítani. Kiemelt májsebészeti intézményekben a máj kisebb egységétől kezdve akár több lebenyt is érintő úgynevezett rezekciós műtét történhet. Ennek feltétele a betegség körülírható volta és a maradék májszövet várható életképessége. Májátültetés daganat esetén általában nem jön szóba.
Ha nincs mód radikális megoldásra, akkor egyéb, nem sebészi megoldások merülnek fel, szintén a betegség kiterjedésének és a beteg állapotának figyelembe vételével.
Modern lehetőség a májban lévő gócok célzott elpusztítása, mely történhet UH/CT-vezérléssel a hasfalon keresztül a gócba vezetett katéteren keresztül rádióhullámokkal keltette hővel, fagyasztással vagy etanolos rombolással.
Más megközelítést jelent a szelektíven, az érintett májterületre a comb verőéren keresztül bevezetett katéteren keresztül történő kemoterápiás infúzió, embolizáció (mely során apró részecskéket juttatnak be, melyek elzárják a tumor ereit), illetve az előbbi két módszer kombinációja (TACE).
A fenti módszerek hiányában a klasszikus onkológiai módszerek, mint a kemoterápia mellett a legmodernebb, célzott hatású biológiai terápiás lehetőségek is megjelentek a májsejtrák kezelésében (sorafenib).
A kezelési módszerek széles palettája ellenére az eredmények nem kielégítőek, ezért elsősorban a megelőzésre (a fertőzések elkerülésére) és a korai felismerésre (a krónikus májgyulladásos betegek rendszeres gondozására) kell koncentrálnunk.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pécsi Balázs, sebész, mellkassebész, klinikai onkológus szakorvos
