Daganatot és hormonális zavart okozhatnak a ruháink?
megjelent:
Kiderült, hogy a közismert ruházati márkák gyártása során használt veszélyes vegyszer-csoport, a nonil-fenol-etoxilátok a hagyományos körülmények között kimosódnak a ruhából, lebomlásuk során pedig a vízbe és a táplálékláncba kerülve rongálják a hormonháztartást – bizonyítja a Greenpeace tanulmánya. Veszély leselkedik ránk?
A ruhákon keresztül csak az Európai Unió vizeibe évente több száz tonna kerül az egyébként már betiltott vegyszerekből – mondta Simon Gergely, a Greenpeace közép-kelet-európai vegyianyag-szakértője.
A szervezet már kétszer vizsgálta a témát: az egyik jelentés a nagy ruházati és sportruházati vállalatok kínai beszállítói által kibocsátott veszélyes anyagokat vizsgálta, a másik pedig a 15 legnagyobb divatmárka ruháiban és cipőiben található nonil-fenol-etoxilátokkal (NPE) foglalkozott. A jelentések arra szólították fel ezeket a nagy világcégeket, hogy 2020-ra teljes mértékben hagyjanak fel a veszélyes anyagok használatával. A felhívás hatására hat divatcég tett nyilvános kötelezettségvállalásokat, ezek közül 5-nek számtalan üzlete van hazánkban is.
Vigyázat, zsírkedvelő!
A nonil-fenol-etoxilátok ipari mosószerek detergens anyagok, azaz felületaktívak. A detergensek teszik lehetővé, hogy a vízben nem vagy csak nagyon rosszul oldódó zsíros természetű anyagok mégis vizes oldatba vihetők legyenek – tudtuk meg dr. Németi Balázstól, a PTE Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet adjunktusától.
A szervezetben 4-nonil-fenollá alakulnak, és ösztrogénszerű hatásokat produkálhatnak. Mivel a szerkezete viszonylag jelentősen eltér a természetes ösztrogénekétől, így a hatása is gyenge. Mivel a nonil-fenol nagyon lipofil (azaz zsírkedvelő, zsírszerű tulajdonságokkal rendelkező) kismolekula, a bőrön át is fel tud szívódni, ami mérgezési kockázatot jelenthet.
Mit okozhat?
Elsősorban hormonális zavart, mert hormonként tud viselkedni, de a dózis jelentősen limitáló tényező. Igazi kockázat akkor áll elő, ha valakinél ösztrogén-érzékeny daganatos betegség, például emlőrák is fennáll. Ekkor ugyanis az ösztrogénszerű hatások komoly állapotromlást okozhatnak, segíthetik a daganat szétterjedését. Valószínűleg ezért tartják daganatkeltőnek – magyarázza Németi Balázs.
Hormon a vízben |
| A nemi hormonok és hormonhatású készítmények, így a fogamzásgátlók minimális mértékben, de oldódnak vízben. A hormonhatású készítmények fogyasztásával ezek a vegyületek koncentrációja nőhet a vizeletben, így a környezetbe kerülnek, ahol nehezen bomlanak le. A jelenlegi ivóvíz-tisztítási eljárások során igen nehézkes a vizek hormontartalmának eltávolítása. Ezért az ivóvíz fogyasztásakor kisebb vagy nagyobb mértékben hormonok is kerülhetnek a szervezetünkbe – olvasható a Wikipédián. |
A mennyiség a lényeg
Mindig a mennyiség határozza meg mérgezési tüneteket. Paracelsus (1493-1541) orvos, a modern toxikológia atyjának mondása szerint - szabad fordításban - minden anyag méreg, nincs, ami nem az, csak a dózistól függ, hogy ne legyen mérgező. Ennek tükrében nem árt elgondolkodnunk azon, hogy még az olyan vitális anyagok, mint a víz vagy az oxigén is lehetnek mérgezőek, ha a dózis elég nagy – figyelmeztetett az adjunktus.
Fitoösztrogének - Milyen táplálékban találhatók és milyen hatásuk van? |
| A fitoösztrogének olyan növényi eredetű vegyületek gyűjtőneve, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan, a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ott hatást kiváltani. Fitoösztrogének - Milyen táplálékban találhatók és milyen hatásuk van? |
Csak lebomló, foszfát-, foszfonát- és nonil-fenol-etoxilátmentes mosószert használjunk – tanácsolják a tudatos vásárlók. Már ha megtalálhatóak ezek az összetevők a mosópor dobozán – tegyük hozzá.
Ami igazán problémát jelent
Dr. Németi Balázs felhívta a figyelmünket arra, hogy a nonil-fenol-etoxilátokat a nagyüzemi mosószerekhez adják adalékként. A környezet számára ez az igazán komoly terhelés, mert az elhasznált mosószerek a szennyvízhálózatba kerülnek. Ha szennyvíz tisztítása nem megfelelő, akkor az élővizeket is szennyezheti.
Természetesség?
A termékek legtöbbjében megtalálható az anyag megjelölése és legtöbbször a gyártó ország is. Utóbbi azonban többnyire csak a szabás-varrás helyszínét jelenti, azt már nemigen tudjuk meg, hol termesztették a ruha alapanyagául szolgáló növényt, vagy hol készült a műszálas textil.
A Tudatos Vásárlók Egyesületének információja szerint ruháink egyik nagy anyagtípusa a műszálas anyagoké. A nylon után jött az akril és a poliészter, egyre inkább a természetes anyagokra hasonlító tulajdonságokkal, mert ezek jobban szellőznek, tapintásra puhábbak.
A műszálas anyagok azonban még mindig sokszor okoznak allergiát, bőrirritációt. A legnagyobb megoldatlan probléma végül is ugyanaz, mint minden műanyagnál: a hulladék kezelése. Ezek az anyagok ugyanúgy, mint a palackok és műanyag zacskók, igen lassan bomlanak le.
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)
