Pajzsmirigyrák: tünetek és kezelés - Áttekintés

A pajzsmirigy rosszindulatú folyamatai ritkán fordulnak elő - az összes rosszindulatú daganat kevesebb mint 1 százaléka, az endokrin mirigyek rosszindulatú daganatai között azonban a leggyakoribb. A pajzsmirigydaganatok nagy többsége jól kezelhető betegség.

A pajzsmirigyben sokszor találnak göböket, és ez a betegekben riadalmat kelthet. Pedig a göbök túlnyomó többsége ártalmatlan, egy részük változást okozhat a pajzsmirigy működésében (pl. hormontúltermelés) és kis részük csak az, amelyik szövettani vizsgálattal rosszindulatúnak bizonyul. Ennek eldöntéséhez azonban mindenképpen orvosi vizsgálatra van szükség. A göb képződés annál gyakoribb, minél idősebb valaki és a lakóhely jódellátottsága is befolyásolja a folyamatot.

Kép: A pajzsmirigy anatómiai helyzete

A pajzsmirigyrák tünetei

A pajzsmirigyrákok többségének nincsenek általános tumor tünetei. Lassan növekednek, sokszor évekig felismerhetetlenek és ritkán okoznak a pajzsmirigy működésében változást vagy egyéb panaszt. Az is előfordul, hogy csak egyéb okból készült vizsgálat (ultrahang, CT) mellékleleteként ismerik fel az elváltozást.

Nem kell azonnal pajzsmirigydaganatra gondolni az úgynevezett pajzsmirigygöbök megjelenése esetén. Rosszindulatú daganat gyanúját keltheti, ha

• a pajzsmirigygöb hirtelen jelenik meg,
• gyorsan és folyamatosan növekszik (heteken keresztül nem múlik el),
• kemény tapintatú egymagában álló göb (akár jár fájdalommal, akár nem),
• 3 cm-nél nagyobb a mérete,
• rekedtséget okoz (ha a növekvő pajzsmirigydaganat az idegpályákat károsítja, különböző jelenségeket okoz, így például a hangredő bénulása miatt a hang rekedtté válik),
• nyelési nehézséggel járhat (a növekvő daganat nyomja a nyelő-, illetve a légcsövet, ezért az evés vagy a lélegzés nehézségekkel járhat), és
• a környező nyirokcsomók megnagyobbodása kíséri.

A fentieken kívül kialakulhat az úgynevezett Horner-szindróma, ami a pupilla szűkülésével, a szemgolyó szemüregbe való besüllyedésével, valamint az érintett oldalon a szemhéj lecsüngésével jár.

A göbök megjelenése jelezhet pajzsmirigy-túlműködést is, amely rendszerint erős szívdobogással, ritmuszavarral, rosszullétekkel, gyengeséggel járnak, esetleg fogyást okozhatnak. Ezen panaszok többsége pajzsmirigydaganat esetén nem jellemző tünet.

Bővebben Pajzsmirigyrák rizikófaktorok: kik a veszélyeztetettek és hogyan ellenőrizze pajzsmirigyét?

Diagnózisalkotás és a pajzsmirigyrák típusai

Amikor ilyen gyanújeleket talál az orvos, különböző vizsgálómódszerekkel lehet tisztázni a diagnózist, orvosa az alábbi vizsgálatokat kérheti az Ön számára:

• Pajzsmirigy-ultrahangvizsgálat - Általában a leggyakoribb, elsőként választott vizsgálati módszer gyanú esetén.
• Laboratóriumi vizsgálatok, hormonszint vizsgálat.
• Pajzsmirigy-biopszia: vékony tűvel végzett mintavétel a pajzsmirigy göbből és ennek vizsgálata. A szövettani vizsgálattal az elváltozás típusa is meghatározható.
• MRI vizsgálat,
• Pajzsmirigy izotópos vizsgálat (szcintigráfia) szükség esetén.

Ha rosszindulatú folyamatot tártak fel a vizsgálatok, akkor négy fajta szövettani diagnózissal szembesülhet a beteg. Az összes pajzsmirigyrák

• 70 százaléka papilláris,
• 20 százaléka follicularis,
• 5-10 százaléka medulláris,
• szintén 5-10 százaléka anaplasztikus ráknak nevezett forma.

Az utolsó forma gyakorlatilag csak idős emberekben fordul elő, a 7-8. évtized betegsége. Ennek a formának van a legrövidebb várható túlélése ideje. Az első két forma, bár rosszindulatú folyamat, mégis terjedés és kezelhetőség szempontjából jóindulatúnak mondható, kezelés mellett az 5 éves túlélés 80-90 százalékos és még a 20 éves túlélés is 40-60 százalékos. A medulláris forma 5 éves túlélési valószínűsége kezelés mellett 50-70 százalékos.

Bővebben A pajzsmirigyrák diagnosztikájáról itt olvashat

A pajzsmirigyrák kezelése

A betegség gyógyítása elsősorban sebészi, amely a daganatos pajzsmirigyszövet és a környező nyirokcsomók eltávolításából áll. Rendszerint centrumokban végzik, mert a pajzsmirigy sebészete gyakorlott szakembert kíván, a környező finom szövetek megkímélése miatt.

Radioaktív jódot felhasználó kezelést is alkalmaznak, amit folyadék, vagy kapszula formájában adnak a betegeknek, szintén arra kijelölt intézetekben.

A pajzsmirigyrákban szenvedő betegeknek folyamatos gondozásra, orvosi ellenőrzésre van szükségük, a műtétet követően is. Ennek során követik az állapotukat, és a szükségessé váló hormonpótlást beállítják. A pajzsmirigyrákot túlélt betegeknél szóba kerülhet gyermekvállalás kérdése is. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy az izotópkezelés után minimum 1 évet szükséges várni, de azután a terhesség vállalható.

Folytatás A pajzsmirigyrák terápiája | A pajzsmirigyrák rizikófaktorai

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus
Aktualizálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu