Dr. Kulka Janina: A mi diagnózisunk képezi a következő lépés alapját
megjelent:
Előfordul, hogy az ember sose látott még valamit a saját szemével, de tudja, hogy van ilyen elváltozás vagy daganat, és ez egyszer csak ott van a szeme előtt a mikroszkópban – mesélte dr. Kulka Janina, aki több mint 30 éve dolgozik a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetében. 1986-ban lett patológus szakorvos.
A II. sz. Patológiai Intézet igazgatóhelyettese, tagja a Szakmai Kollégium Patológia Tanácsának, a Magyar Patológus Társaság főtitkára, majd elnöke volt az elmúlt években. Diagnosztizál, kutatásokban tevékenykedik, tanít, konferenciákon tart előadásokat - legutóbb a digitális patológia hazai fejlesztésének lehetőségeiről. Többször is úgy érzi, kevésnek tűnik a 24 óra, amiből általában 10 órát tölt az intézetben. Dr. Kulka Janinával beszélgettem.
Nagyon ritkán hallottam manapság olyan szakemberről, aki több mint 30 éve van egy azon munkahelyen. Hűséges típus?
Szeretem a szakmámat, jól érzem itt magamat. Egyszer kaptam egy ösztöndíjat Angliába. Jack Davies professzornál ismerkedtem meg a szűréseken felfedezett emlőbetegségek diagnosztikájával, nagy mennyiségben láttam műtéti anyagokat, ezekkel dolgoztunk. Az eredetileg egy évre tervezett ösztöndíjból végül két év lett. De utána itthon folytatódott majdnem minden úgy, mint korábban. Nem vagyok egy sűrűn változtató ember.
Milyen pluszt kapott az angliai ösztöndíjtól?
Nagyon sokat tanultam Bristolban, az ott eltöltött két év meghatározta a későbbi szakmai életemet. Nálunk a kilencvenes évek elején még nem volt szervezett emlőszűrés, Angliában azonban már nagyon jól működött az egész rendszer, ott 70 százalékos a részvételi arány.
Nálunk azonban egészen más a helyzet...
Nagy dolog, hogy Magyarországon több mint 10 éve működik szervezett emlőszűrés, de sajnos a behívottak alig 45 százaléka megy el rá. Nem veszik komolyan az emberek, pedig hatalmas pénzébe kerül az államnak. Svédországban a hetvenes évektől szerveznek ilyen szűréseket, ott meg is látszik az eredménye, a behívottak 80 százaléka megjelenik, időben felfedezik az elváltozásokat, éppen ezért látványosan javultak a halálozási mutatók.
Az emlődiagnosztika a kedvenc területe?
| Hiányszakma |
| A patológia a hiányszakmák közé tartozik: az országban – a minimum követelmények alapján – 500 patológusra lenne szükség, de jelenleg 260-an vannak, ami azt is jelenti, hogy nagyon sokan két munkahelyen, két szakember munkáját végzik el. |
Mondhatni. Az angliai ösztöndíj előtt Mohácsi Judit mellett dolgoztam, az ő fő érdeklődési területe volt az emlőpatológia. Sajnos nagyon korán meghalt, én örököltem tőle ezt a területet. A 2000-es évek elején több kollégámmal együtt kidolgoztuk a szervezett emlőszűrés patológiai útmutatóját, ami a megalakult szűrőcentrumokban dolgozó patológusok számára iránymutatást adott a sokszor nagyon speciális elváltozások pontos feldolgozásához és értékeléséhez.
Az Astellas-díj – Az Év orvosa díjátadáson az orvosi diagnosztika kategóriában lett első helyezett. Mit jelentett számára a megtiszteltetés?
Nagyon örültem ennek a díjnak. Elég ritkán fordul elő, hogy egy patológus olyan díjat kap, amire nem a saját szakmájának képviselői jelölik. Ezért különösen büszke vagyok arra, hogy a Magyar Onkológus Társaság ajánlásával kerültem a jelöltek közé. Mi háttérmunkások vagyunk, nem vagyunk reflektorfényben. Még mindig él a köztudatban az a feltételezés, hogy egy patológus csak boncolással, halottakkal foglalkozik.
Pedig ez nem így van...
Ez csak az egyik területe a munkánknak, mondhatni, az egyik alapja. Az orvostanhallgatók egy évet eltöltenek a kórbonctani és szövettani gyakorlaton, de valahogy úgy tűnik, az marad meg az emlékezetükben, hogy milyen izgalmas volt boncolni.
Mi a szakma szépsége?
Nagyon sok betegség pontos diagnosztikájához kellünk. A klinikákról beérkező biopsziás és műtéti anyagokat dolgozzuk fel, a szövettani vagy citológiai diagnózis alapján hoz döntést a klinikus a további teendőkről. A daganatos betegségekben sokszor a mi diagnózisunk képezi a terápia alapját. A patológus az onkoteam-ben is ott van, képviseli a szakma véleményét, tapasztalatait. Különös szépsége ennek a szakmának az állandó fejlődés: a jó pap és a jó patológus holtig tanul.
Rácsodálkozott már valamilyen mintára, amit addig nem látott, nem ismert?
Előfordul, hogy az ember sose látott még valamit a saját szemével, de tudja, hogy van ilyen elváltozás vagy daganat, és ez egyszer csak ott van a szeme előtt a mikroszkópban. Óriási élmény felfedezni, megismerni.
Ön ritkán találkozik kétségbeesett pácienssel, aki türelmetlenül várja az eredményt...
Amikor metszet formájában látunk egy anyagot, mindig tudjuk, hogy mögötte egy ember van, aki várja az eredményt. Arra törekszünk, hogy időben pontos diagnózist kapjon a páciens.
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)
