Mivel nem gyógyítható a rák?

Folyamatosan hallani olyan híreket, hirdetéseket, amelyek mellőzve a hitelességet, a kutatási eredményeket, arról szólnak, hogy az adott készítmény vagy készülék hatásos a daganat gyógyítására. Elárasztanak bennünket a hirdetések, a jól csengő üzenetek, nehéz kiszűrni, melyik termék kínálja a valódi megoldást betegségünkre, de mit tehetünk, ha gyanakodunk vagy éppen becsaptak bennünket?

Az egyik hazai cég honlapja, közösségi oldala, illetve a tulajdonos-ügyvezető közösségi oldala jogsértő módon azt sugallta a hirdetett termékekről, hogy azok alkalmasak lehetnek betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására (pl. csökkenti a szív és érrendszeri betegségeket, az érelmeszesedést és a daganatos megbetegedéseket”).

Egy másik vállalkozás különböző reklámeszközökön keresztül daganatos betegek részére kínálta az élelmiszernek minősülő termékeit betegség gyógyítására, kezelésére vonatkozó ígéretekkel.

A Gazdasági Versenyhivatal tapasztalatai szerint ezekkel a reklámokkal elsősorban azokat a daganatos betegségekben szenvedő fogyasztókat célozták meg, akik kifejezetten a gyógyulás, illetve a kezelések kiegészítése céljából keresik a különböző terápiás lehetőségeket.

Nagyon kevés olyan készítmény létezik a kemoterápiás eljárásokon, illetve a célzott terápián kívül, amelyik képes befolyásolni a daganatot. Vannak olyan reklámozott termékek, amelyeket ki lehet próbálni, amennyiben nem árt, legyen az étrend-kiegészítő vagy más készítmény, de egy a lényeg: ezek a szerek ne helyettesítsék és nem is helyettesíthetik a hosszú klinikai vizsgálatokon keresztül a hatásosságát megerősítő és kipróbált terápiás célú gyógyszereket.

Miért keresünk más megoldást a bajra?

Tekintettel arra, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedés száma világszerte emelkedik és egyre fiatalabb korosztályt érint, az onkológia mindig a gyógyszerkutatások fókuszában volt és ez így is lesz. Azonban a komplex onkoterápia (sebészet, gyógyszeres és sugárterápia) elérhetőségei egyre nehezednek és számos mellékhatással járnak – nyilatkozta portálunknak dr. Bittner Nóra onkológus, aki hozzátette: gyógyulást sem tudunk mindig ígérni, áttétes esetekben biztosan nem. Ezek a tényezők vezetnek oda, hogy a betegek alternatív, gyógyulást ígérő lehetőségek felé fordulnak, abban is bízva, hogy nem kell számolniuk mellékhatással. Ez azonban visszaélési lehetőséget is adhat! Sajnálatos módon ma már ezeket, az akár interneten elérhető „szereket” nem minden esetben kötelező bevizsgáltatni a forgalmazás előtt, így szabadon terjeszthetőek.

„A gyógyhatás igazolásához alapos, a terméknek az emberi szervezetre gyakorolt minden hatására és mellékhatására kiterjedő klinikai gyógyszer vizsgálatokat kell végezni, a készítményt laboratóriumi körülmények között kell tesztelni. Ezt követően az eredményeket az orvostudomány képviselőinek kell elemezni, és arról megalapozottan szakvéleményt adni” - olvasható a WEBBeteg.hu korábbi cikkében.

A betegek biztonsága mindig az első

Minden esetben a kezelőorvost kell megkérdezni az adott készítményről, annak hatásáról, mellékhatásáról, és remélhetően nem elzárkózó, hanem segítő választ kap majd – tanácsolja az általunk megkérdezett onkológus. Azt viszont leszögezhetjük, hogy ezek a szerek kifejezett daganatgátló hatással nem rendelkeznek és nem helyettesítik a szakszerű kezelést.

„Sérülékeny fogyasztói csoportok”

Az egészségre és az emberi szervezetre ható termékek esetén a különféle betegségben szenvedő vagy azt megelőzni szándékozó emberek sérülékeny fogyasztói csoportot alkotnak. Ők a gyógyulás vagy gyógyító hatás reményében lényegesen érzékenyebben reagálnak a gyógyulást ígérő tájékoztatásokra, emiatt különös jelentősége van a tényszerű, túlzásokat nélkülöző, bizonyított állításokat tartalmazó tájékoztatásnak.

Az élelmiszerek, így az étrend-kiegészítők vonatkozásában is a jogszabályi előírások a gyógyhatás állítását kifejezetten tiltják, az egészségre hatás állítása nem lehet megtévesztő, valamint az ilyen hatásállításoknak összhangban kell lenniük a vonatkozó jogszabályi előírásokkal - olvasható a Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatójában.

Törvényi szabályozás

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról a 2008. évi XLVII. törvény rendelkezik. Ennek mellékletének 17. pontja, és a 3.§ (1) és (4) bekezdése értelmében tilos az a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, melynek keretében megvalósul „annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.”

Kihez fordulhatunk panaszunkkal?

Amennyiben a fogyasztóban kétség merül fel egy hirdetés valóságtartalmát illetően, úgy élhet bejelentéssel a hatóságok felé annak érdekében, hogy a céggel szemben folytassanak le a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapítására irányuló eljárást. A Gazdasági Versenyhivatal ügyfélkapcsolati elérhetőségei.

Szerző: Tóth András újságíró - WEBBeteg