Mit kell tudni a TNM-rendszerről?
Minden daganatos betegség kezelésének alapvető követelménye a pontosan meghatározott TNM-besorolás, mivel csak az ismert és precízen besorolt onkológiai betegség kezelhető optimálisan az előírt onkológiai protokollok betartásával. A TNM-rendszer az onkológiai betegség előrehaladottságának pontos meghatározására szolgál.
Az onkológiai betegség stádiuma számmal fejezhető ki. 4 stádium ismert: I, II, III, IV.
- I – a legkevésbé előrehaladott daganatos betegség.
- IV – a legelőrehaladottabb daganatos betegség.
A TNM-rendszer kialakulása
A TNM-rendszer kialakulásának szükségszerűsége a XX. század 40-es éveitől ismert. 1953-ban nemzetközi szakcsoport alakult a daganatos betegségek klinikai stádiumának meghatározása céljából. A későbbi években a TNM-rendszer az orvostudomány fejlődésének eredményeképpen bővült és ma már VII. kiadása szerint stádiumozzuk az onkológiai betegséget. Alapvető szempont a daganat méretének és kiterjedtségének esetleges más szervekbe való behatolásának a pontos leírása.
A TNM-rendszer alapvető szabályai
A TNM-rendszer leírja a betegség kiterjedését és meghatározza az egyes stádiumokhoz tartozó T, N, M jelzőket.
T – a tumorméret meghatározása centiméterben vagy milliméterben, a tumor terjedése szövettani zónákba. Anatómiai és szövettani ismeretek is szükségesek hozzá. T1, T2, T3, T4 a növekvő daganatméret és a lokális terjedés jele.
N – megnagyobbodott daganatos nyirokcsomók mérete centiméterben. A nyirokcsomók száma, elhelyezkedése fizikális vizsgálattal, vagy képalkotó vizsgálattal deríthető ki. N1, N2, N3 növekvő értékével az előrehaladottság jelölődik.
M – távoli áttét meghatározása fizikális vizsgálattal vagy képalkotó vizsgálattal történik. Távoli áttétek lehetnek a tüdőben, csontokban, májban, agyban, nem regionális nyirokcsomókban, csontvelőben, hashártyában, mellhártyában, lépben, mellékvesében és bőrön is. Az áttétek a daganat fajtájától függően jelentkezhetnek. M0 – nincs távoli áttét, M1 – távoli áttét jelenléte igazolt.
A különböző T1-4, N0-3, M0-1 variánsai szerint osztható be az onkológiai betegség I-IV stádiumba.
Hány fajta TNM-rendszer létezik?
A klinikai TNM a kezelések előtt határozandó meg, a daganatos betegség eltávolítása után úgynevezett szövettani vagy patológiai TNM-ről beszélünk. A patológiai TNM pontos kórbonctani meghatározás eredménye és iránymutató a műtét után követő kiegészítő kemoterápiás és/vagy sugárterápiás és egyéb kezelések fontosságának elbírálásához.
Szövettani jellemzők
A daganatos sejtek agresszivitásának további ismertetője a G fokozat, mely lehet G1, G2, G3, azaz alacsony, közepes és magas differenciáltságú. A G3 nagyobb onkológiai veszélyt jelent a daganat agresszivitását illetően.
A TNM-besorolás fontossága
Minden onkológiai betegség kezelése előtt alapvetően fontos tudni, hogy kórszövettanilag milyen betegséggel állunk szemben, tehát szövettani vagy cytológiai mintavétel mindenképpen szükséges a daganatból. Az onkológiai betegség előrehaladottsága pedig egy pontosan meghatározott TNM-rendszer szerint működik. Csak e kettő ismeretében tárgyalható a beteg az onkológiai bizottságok előtt és ma már minden onkológiai beteg pontos kezelése kollektív döntés alapján előírt onkológiai protokollok szerint, de egyénre szabottan kell, hogy történjék.
Tovább A daganatos megbetegedések lehetséges első jelei
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus