A macskaürülék élősködőjéből készítenek rákellenes oltást
megjelent:
A macskaürülék élősködőjéből, a Toxoplazma gondii egy laboratóriumi mutációjából készítenek amerikai tudósok rákellenes oltást, amely az emberi immunrendszert a daganatos sejtek elleni küzdelemre serkenti.
| Rákgyógyítás |
| Nagy változásokat hoztak a rákbetegek kezelésében az úgynevezett célzott biológiai terápiák, amelyek már Magyarországon is elérhetőek. Ezeknek lényege, hogy a kemoterápiával ellentétben csak a daganatos sejteket támadják. Rákgyógyítás: a célzott terápiáké a jövő.>> |
Az egysejtű élősködő, a T. gondii nemcsak a macska, hanem bármely melegvérű állat bélrendszerében megél, a Föld népességének egyharmada fertőzött. Legtöbbjüknél semmiféle jele nincs a betegségnek, ám egyesek influenzaszerű tüneteket tapasztalhatnak. Akinek azonban az immunrendszere rendellenesen működik, és nem tudja felvenni a harcot a kórokozóval, annál súlyos fertőzés alakulhat ki - olvasható a Science Daily tudományos ismeretterjesztő hírportálon.
Az egészséges ember immunrendszere olyan módon támad a parazitára, ami hasonlít a rákos sejtek kiváltotta immunválaszra - mondta David J. Bzik, a Dartmouth-i Geisel Orvosi Egyetem mikrobiológus-immunológusa.
A T. gondiira úgy reagál a szervezet, hogy természetes ölősejteket és úgynevezett citotoxikus T-sejteket állít elő. Ezek a sejtek fordulnak a daganat ellen, ám a rák blokkolhatja a védekező folyamatokat. Ha azonban T. gondiit juttatnak a rák környezetébe, az újraindíthatja az immunreakciót.
A cps vakcina kezeléssel páratlanul magas túlélési arányokat értek el
"Ennek az élősködőnek a biológiája alapjaiban különbözik más, mikrobaalapú immunterápiás eljárásoktól, amelyek jellemzően kívülről serkentik az immunsejteket. A mi mutáns T. gondii sejtünk azonban ezekbe a nagy erejű, természetes támadósejtekbe bejutva "újraprogramozza" őket, hogy azok eltakarítsák a daganatos sejteket" - mondta Barbara Fox mikrobiológus.
Bzik és Fox immunterápiás oltóanyagot készítettek, mivel a parazitát nem biztonságos rákos betegek szervezetébe juttatni. Az oltóanyaghoz úgy változtattak a T. gondii génjein, hogy laboratóriumban előállítható legyen, ám emberben, állatban ne szaporodjon. A cps nevű vakcina a kutatók szerint biztonságos, még immunhiányos betegek szervezetében is kiválthatja az ideális reakciót.
Az egyetem által közétett laboratóriumi tesztek során a bőrrák és a petefészekrák egereket megbetegítő, igen agresszív változatát kezelték a cps vakcinával, és páratlanul magas túlélési arányokat értek el. A kutatók szerint sok vizsgálat szükséges még, mielőtt az oltóanyag kikerül a laboratóriumokból.
(https://www.sciencedaily.com/releases/2014/07/140715095515.htm)
(MTI)
