Daganatőssejtek - Kutatások a rák gyógyításáért
A rosszindulatú daganatok okozta halálesetek száma az egész világon nagymértékben emelkedik, sok országban a halálozási listák élén szerepelnek. Szervezetünk bármely szervében kifejlődhet rákos szövetszaporulat, melynek jelenléte kezelés nélkül hosszabb-rövidebb idő alatt a beteg halálához vezethet.
A rákos betegségek kezelése napjainkig nem megoldott. Több daganattípus eredményesen kezelhető, ugyanakkor sok esetben a terápiától kizárólag a beteg életének meghosszabbítása, életminőségének javítása remélhető.
A tudomány nagy kihívása a rákos betegségek olyan módon való kezelése, amely magának a rosszindulatú daganatnak az elpusztítását célozza meg, az egyéb szervek és szövetek károsítása nélkül. A jelenleg általánosan alkalmazható sugár- és kemoterápia sajnos nem kíméli a szervezet egészséges sejtjeit sem, ennek köszönhető a rengeteg, sok esetben komoly mellékhatás, amely akár egy második rosszindulatú folyamat kifejlődéséért tehető felelőssé.
A kutatások kereszttüzében áll olyan kezelési módok kifejlesztése is, amely a daganat további növekedésének szab gátat. A daganatfejlődés alapja a genetikai instabilitás, vagyis azok a sejtek, melyek rossz irányba átalakulnak, genetikai szempontból nem kiegyensúlyozottak, ezért jöhet létre a mutáció, mely rosszindulatú elfajulásukat okozza.
A tumorőssejtpopulációk
A kemoterápia jelentősége |
Hetven éve kezelik a daganatos betegségeket gyógyszerekkel, kemoterápiás készítményekkel. Egyre több tumoros megbetegedésre találnak kezelési lehetőséget, s a terápiák is egyre hatékonyabbak, kíméletesebbek. Jelenleg is világszerte egyszerre több száz készítményt vizsgálnak, hogy általuk gyógyulást, de legalábbis hosszabb és jobb életminőségben megélt életet biztosíthassanak a betegeknek... |
A tumoros sejtek egy úgynevezett tumorőssejtpopulációból alakulnak ki. Egyes kutatások azt mutatják, hogy a tumorőssejtek a szervezet egészséges őssejtjeiből keletkeznek, legalábbis bizonyos daganatos betegségek esetében. A daganatőssejtek ezen kívül számos kutatás szerint képesek a szervezet keringő őssejt típusú sejtjeit "saját céljaikra" felhasználni: az elsődleges daganat felépítésére, és az áttétképződés elősegítésére.
A daganatőssejtek korlátlan élettartalmúak, korlátlan szaporodásra képesek, ám az osztódás nem jellemző rájuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy belőlük származnak a daganat egyéb tulajdonságú sejtjei, ám maguk az őssejtek nem sokszorozódnak meg, számuk állandó.
A daganatőssejtek szerepe
A dagantőssejtekből keletkező sejtek tömege hierarchikus felépítést mutat: az őssejtekből közvetlenül létrejövő átmenetileg osztódó sejtek (TA sejtek) egy bizonyos ideig szaporodva tumoros sejtek sokaságát hozva létre, majd maguk is daganatos sejtekké alakulnak. A TA sejtek alkotják a rosszindulatú daganatok legnagyobb tömegét.
A daganatőssejtek szerepe az áttétek képzésében is alapvető: emlőrákos betegek körében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy esetükben a metasztázist alkotó sejtek egyes tulajdonságai és jellemzői megegyeznek a primer emlődaganatot létrehozó őssejtek adottságaival. A daganatőssejtek meghatározására számos kísérlet jött létre: eddig leginkább az emlő, a vastagbél és a prosztata rosszindulatú daganata, illetve a medulloblasztóma és a glioblasztóma esetében vált lehetővé a daganatőssejtek megfelelő karakterizálása.
A kutatás jelentősége a jövőre nézve
A daganatőssejtek ismerete a rosszindulatú betegségek szempotjából több aspektusból is jelentős lehet. A későbbiekben felhasználhatók lehetnek a kórjóslat jelzésére, újfajta terápiás módszerek kifejlesztésére, a kiújulás megelőzésére.
A rosszindulatú betegségek prognózisa ma az alábbi tulajdonságok alapján becsülhető: a felismeréskor meghatározott betegségstádium, a kezdeti terápiás válasz, majd a terápia utáni állapot. Ha a későbbiekben lehetővé válik az egyes daganatok őssejtpopulációinak meghatározása és azok életképességének vizsgálata, úgy a kórjóslat ezen ismérvek alapján is - költséghatékonysági mérlegelés után - meghatározható lenne.
A terápia kifejlesztése szempontjából ez a tény azért lényeges, mert ha sikerül olyan kezelést kidolgozni, amely a daganatőssejteket is károsítja illetve elpusztítja, akkor megakadályozhatóvá válna a daganat méretének további növekedése, a betegség progressziója, illetve kiújulása. A módszer kidolgozása rendkívül nehéz: a tumorőssejtek ugyanis nagyon ellenállóak a károsító hatásokkal szemben, elpusztításuk komoly kihívás a tudomány számára.
A daganatőssejtek elpusztítása a tumoros betegség kuratív terápiáját jelenthetné, azaz oki gyógyulás következne be, mely után nem lenne lehetőség e betegség romlására és kiújulására, hiszen az őssejtek kiiktatásával megszűnik a tumor sejtutánpótlása.
Ma még csak utópia, de remélhetőleg elkövetkezik az az idő is, amikor a fejlesztéseknek köszönhetően lehetőség nyílik a tumorőssejtek szelektív elpusztítására az egészséges testi sejtek megkímélése mellett. Az orvostudomány sokat vár a daganatőssejtek kutatásától, és akik még inkább várhatják, azok maguk a betegek.
(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)