Daganat a szájban: a halogatás végzetes lehet
Évente (a dohányzással jelentős összefüggésben)1600-1700 halálos áldozatot szed a szájüregi daganat, azaz minden nap 4-5 ember hal meg emiatt.
Kísérleti programot indított az Országos Egészségfejlesztési Intézet a szájüregi daganatok szűrésére. Az alkalomszerű, alapellátásban történő ajak- és szájüregi daganatszűrési kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés és a betegek időbeni ellátása.
Drámaian magasra emelkedett Magyarországon a szájüregi daganatok által okozott halálozás: megdöbbentően sokan halnak meg ebben a betegségben, a középkorú férfiak körében az ajak és szájüregi daganatok okozta halálozás az elmúlt 30 év során 14-szeresére(!) nőtt annak ellenére, hogy a betegség időben felismerve gyógyítható lenne. 2005-ben 3895 új bejelentett ajak- és szájüregi rákot regisztráltak, s abban az évben több mint ezerötszázan haltak meg a betegség miatt, többségükben ugyancsak férfiak.
Megdöbbentő halálok
Ennél is súlyosabb a helyzet, ha meggondoljuk, hogy az esetek zömében olyan daganatokról van szó, amelyek még a rosszindulatú betegség kifejlődését megelőző állapotban is könnyen felismerhetők, sőt jelentős részüket maga a beteg is időben észreveheti - s vélhetően észre is veszi, csak nem tulajdonít jelentőséget azoknak. A korán felfedezett és kezelésbe vett ajak- és szájüregi rák az esetek 80 százalékában meggyógyítható, ennek ellenére a páciensek jelentős része már előrehaladott, gyógyíthatatlan stádiumban kerül orvoshoz.
Éppen ezért indult alkalomszerű kísérleti program ezek szűrésére (alkalomszerűnek nevezzük az olyan szűrővizsgálatokat, amikor az orvos-beteg találkozást a beteg kezdeményezi valamilyen panasz miatt, de a vizsgálat nem csak a panaszok okát nézi, hanem ezt az alkalmat kihasználva más vizsgálatok is történnek).
A kezdeményezésbe 2008 júliusáig országszerte 220 doktort - háziorvost, fogorvost, illetve foglalkozás egészségügyi orvost - vontak be a szervezők. A cél, hogy elterjesszék a szájüregi rákok rizikócsoportjába tartozó, elsősorban 40 év felettiek rendszeres, évenkénti szájüregi szűrővizsgálatát, különös tekintettel a dohányzó és rendszeresen alkoholt fogyasztó férfiakra, akikre egyébként is jellemző, hogy csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már nagyon muszáj.
A magyarok nem figyelnek a szájukra
A magyaroknál rosszabb szájhigiénével csak az ukránok, a lengyelek és a lettek "dicsekedhetnek". A magyar lakosság 7-8 százaléka - önbevallása szerint - soha, vagy csak alkalmanként mos fogat. Az emberek ötöde naponta csak egyszer, a fele pedig kétszer vesz a kezébe fogkefét, többségük pedig csak akkor megy fogorvoshoz, ha már csillapíthatatlan fájdalmak gyötrik. Az egyszerű háziorvosi vizitnél sem igen jut eszébe senkinek, hogy kinyissa a száját és kérje orvosát: nézzen bele.
A modellprogramba az ÁNTSZ régiós szűrési koordinátorainak segítségével háziorvosok, foglalkozás egészségügyi orvosok és fogorvosok kapcsolódtak be. Az orvosok elektronikus úton kapták meg a szűrési protokollt, amelyből on-line vizsgát tettek. Azt vállalták, hogy a rendelésükön bármilyen panasszal is jelentkezzenek a 40 év feletti férfiak és nők, elvégzik az egyszerű, néhány perces szűrővizsgálatot.
Az adatvédelmi törvény betartása mellett, on-line küldik az eredményeket az ÁNTSZ szerverére, ahol azt automatikusan összesítik. A kiszűrtek nyomon követése is a program része, így év végére pontos eredmények lesznek. 2008 első öt hónapjában több mint 30 ezer szűrésről érkezett on-line információ, az orvosok egybehangzóan kedvező lakossági fogadtatásról számoltak be.
A teljes cikk a Rákgyógyítás.hu oldalon olvasható
(Rákgyógyítás)