A hererák tünetei és kezelési lehetőségei

Ha a daganat a herére lokalizálódik (vagyis nincs áttét), gyógyulása közel 100 százalék. Még azokban az - egyébként ritka - esetekben is, amikor távoli áttétek alakulnak ki, kemoterápiával a betegek 80 százaléka meggyógyítható.

A heredaganat ritka betegség, Magyarországon évente 600 heredaganatot diagnosztizálnak, viszont 15 és 35 éves kor közötti férfiaknál ez a leggyakoribb szervből kiinduló daganat. Előfordulása a fejlett világban az utóbbi 20 évben csaknem megduplázódott

Mitől alakulhat ki a here daganatos megbetegedése?

A heredaganat pontos oka nem ismert. Feltételezések szerint, még a születés előtt, a terhesség első trimesztere alatt alakul ki a hajlam, mely a serdülőkori hormonális változások hatására manifesztálódik.

A károsodás lehet genetikai, vagy a magzat fejlődése során ért ártalmak (pl. túlzott anyai ösztrogénhatás, terhesség alatti anyai dohányzás). A genetikai háttérre utal az ismert családi halmozódás, mely heredaganatos testvér esetén a kockázatot 8-10-szeresére emeli, heredaganatos apánál a fiú kockázata 4-szeresére emelkedett. Gyakoribb a heredaganat azok között a férfiak között akiknél rejtett heréjűséget, illetve lágyéksérvet észlelnek a születéskor. Rizikófaktornak tekinthető még a korábbi ellenoldali heredaganat.

A hererák jellemző tünetei

A fiatal férfiak számára figyelemfelhívó tünet a herében tapintott csomó, a here megnagyobbodása, amely lehet fájdalmatlan vagy fájdalmas. Az utóbbi esetben a betegek általában hamarabb fordulnak orvoshoz. Fájdalmatlan hereduzzanatnál azonban néha hetek telnek el az első orvosi vizsgálatig.

Azon férfiaknak, akiknek a közvetlen hozzátartozóiknál heredaganatot diagnosztizáltak, javasolható a here rendszeres önvizsgálata a magasabb kockázat miatt.

A tünetek közül a betegek egyharmada említ még tompa húzó heréből kiinduló, vagy alhasi fájdalmat. Jellegzetes tünet lehet az emlőben észlelt érzékeny csomó (gynecomastia). Ritkán már az áttétekhez köthető tünetekkel jelentkeznek a betegek, derékfájdalom, a kulcscsont felett megjelent duzzanat (nagyobb nyirokcsomó), súlyos esetben nehézlégzés.

Fontos megjegyezni, hogy a herében tapintott csomó nem feltétlenül daganat (lehet pl. tágult ér vagy ciszta), és nem minden daganat rosszindulatú.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

Heredaganat gyanúja esetén urológushoz kell fordulni, aki fizikális és ultrahang vizsgálattal megerősíti vagy kizárja a diagnózist. Amennyiben igazolódik a rosszindulatú daganat, vérvétel történik a tumormarkerek (AFP, HCG, LDH) szintjének megállapítására.

Fontos elvégezni a CT vizsgálatot is, hogy kiderüljön a betegnek van-e távoli áttéte. Erre a vizsgálatra gyakran csak a műtét után kerül sor. Szintén a távoli áttét megítélése miatt fontos a műtét után ismét megmérni az AFP, HCG és LDH szintet.

A hererák szövettani típusai és kezelési módjai

A heredaganatok primer kezelése sebészi feladat (magas kasztráció), mely biztosítja a herében levő daganat teljes eltávolítását és a sebészi mintából a pontos szövettani diagnózist. Szövettan alapján két nagy csoportra oszthatók, seminomára és non-seminomákra. E két betegségnek mind a kezelése mind a kórjóslata eltérő. A seminoma lassabban nő, kevésbé ad távoli áttéteket. A tumor markerek közül csak a HCG és az LDH emelkedik, AFP emelkedést csak non-seminomában észlelünk.

Korai I-es stádiumú seminoma esetén, ahol a daganat csak a herére korlátozódik, és nem igazolódik távoli áttét, a műtét (kasztráció) után további kezelés nem szükséges, a beteg követése javasolt. Ehhez a beteg jó együttműködése szükséges, csak olyan betegnél jön szóba, aki a rendszeres kontroll vizsgálatokon megbízhatóan részt vesz. Azoknál a betegeknél, akik nem tudják vállalni a szoros követést, biztonsági kemoterápia adható.

A kiújulás valószínűsége a daganat méretétől és egyéb faktoroktól függően 6-20% között van. Szoros követés mellett a kiújulás korai stádiumban felismerhető és az alkalmazott kemoterápiával közel 100%-osan gyógyítható. A seminoma a kemoterápiás vagy sugárkezelésre még áttétes esetben is nagyon jól reagál, így a szoros betegkövetés nem rontja a gyógyulási esélyeket.

Korai I-es stádiumú (áttét nélküli) non-seminomatozus heredaganat esetén, figyelembe véve a rizikótényezőket, elsősorban szoros követés, magas kockázat esetén 1 ciklus (5 napos) biztonsági kemoterápia javasolható. Előrehaladott (áttétes formában) felfedezett heredaganatokban a kockázati tényezőket is figyelembe véve seminomában 3 vagy 4 ciklus (5napos) kemoterápia esetleg sugárterápia, non-seminomában 3 vagy 4 ciklus (5 napos) kemoterápia a választandó kezelés. Igen kiterjedt non-seminoma kemoterápiás kezelése után, előfordulhat, hogy a megmaradt daganatot sebészi úton távolítjuk el.

Milyen mellékhatásokra lehet számítani a kezelés alatt és után?

Egyre több gyógyszer áll ma már rendelkezésre a mellékhatások kivédésére, ennek ellenére mind korai mind késői mellékhatások előfordulhatnak, kemoterápia adásakor. Korai mellékhatások lehetnek a rossz közérzet, a hányinger és hányás, továbbá az átmeneti vérképromlás.

Az 5 napos BEP kezelésnél a betegek 100%-nál hajhullást észlelünk, mely később minden esetben újra kinő. Késői mellékhatás a kéz és lábzsibbadás. A késői halláskárosodás kivédése céljából fontos, hogy a betegek kerüljék a hangos zenehallgatást kemoterápia alatt. A megmaradt ép here, átveszi a másik here funkcióját, legtöbbször meg is nő (ez utóbbi tompa fájdalommal járhat), így a betegek szexuális életét nem befolyásolja a daganatos here elvesztése. Megnyugtató lehet az újonnan diagnosztizált betegek számára, hogy egy dániai felmérés alapján, amit gyógyult heredaganatosok körében végeztek, nem találtak eltérést az általános populációtól az életminőség és a depresszió terén.

Gyógyult betegek követése

Gyógyult betegeinket minimum 10 évig, olykor akár élethosszig is követjük. Az Országos Onkológia Intézet kemoterápia-C belgyógyászati osztályán több mint 4000 gyógyult heretumoros beteg követése folyik.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bíró Krisztina, belgyógyász, klinikai onkológus - Országos Onkológiai Intézet