Civilizációs betegség? A halálos ítélet? - Tévhitek a rákról
frissítve:
Ma még sokan úgy tekintenek a rákra, hogy egyenlő a halálos ítélettel. A negatív hiedelmek erősebbek, mint a daganatos betegségekkel kapcsolatos tudás. A gyógyuláshoz is hozzájárul, ha a betegséggel kapcsolatos tudásunk nem a tévhitekre épül.
Az OECD országok átlaga szerint évente ezer emberből ketten halnak meg daganatos megbetegedésben, nálunk ennél is rosszabb a helyzet: Magyarországon ezer lakosból hárman nem élik túl a betegséget, amely a 65 év alattiakat is erősen sújtja.
A rák napjaink civilizációs betegsége - Részben igaz!
Dr. Cselik Zsolt, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Sugárterápiás osztályának vezető főorvosa elmondta: a rosszindulatú daganatos megbetegedés mind a mai napig vezető halálok.
Ma már sokkal kifinomultabb eszközök állnak rendelkezésre a diagnózis felállítására, és sokkal inkább része a rák a közbeszédnek, mint korábban volt, ezért is tűnhet gyakoribbnak. És bár a helytelen életmód, a légszennyezettség és más civilizációs tényezők növelhetik a betegség kialakulásának esélyét, de szó sincs arról, hogy a rák korunk betegsége lenne. A túlélés esélye viszont jelentősen nagyobb ma, mint korábban volt.
| Minden második megkérdezett aggódik az egészségéért |
| A nők 73 százaléka, a férfiaknak 60 százaléka fél a daganatos megbetegedésektől. Az NN Biztosító Egészségtesztje arra is rámutatott, hogy az emberek az anyagi következményektől is tartanak: 43 százalék látja úgy, hogy egy komoly betegség esetén minimum 300 ezer forint extra tőkére lenne szüksége. Vagyis sokan úgy látják: fontos egy lehetséges megbetegedésre pénzügyileg is felkészülni. Hiszen akár évekre is kieshetünk a munkából, és a kezelés tetemes összegeket emészthet fel, így a családi költségvetésben jelentkező hiány könnyen több millió forintra is rúghat. |
A rák maga a halálos ítélet - Nem igaz!
Évekkel ezelőtt a daganatos betegségekre a magas halálozási arány volt jellemző, mivel nem volt megfelelő terápia, és a gyenge műszerezettség miatt számos diagnózist csak túl későn tudtak felállítani. Ma már a rákos betegségek egyre korábbi stádiumban mutathatók ki a modern diagnosztikának és a társadalmi kampányoknak köszönhetően. Egyre hatékonyabbak a terápiák, amelyeket igyekeznek személyre szabottá tenni a nagyobb hatékonyság érdekében. Ez azt is jelenti, hogy az időben diagnosztizált és kezelt betegek hosszabban élhetnek.
Azt mondta a barátnőm, a szomszédom... - Megtévesztő lehet!
Sajnos hallomás útján szerzünk információt a betegség stádiumairól, a kivizsgálási procedúráról, a kezelés borzalmairól – mondja dr. Cselik Zsolt. Természetesen fontosak a segítők, a család és a barátok hozzáállása, de ne tőlük várjunk választ a kérdéseinkre. Kiss Anett, a Hatvani Albert Schweitzer Kórház Pszichiátriai gondozójának munkatársa, felnőtt szakpszichológus úgy véli: a csoport fontos erőforrás a stresszhatásokkal szemben. Segít a helyzet átértékelésében, vagy egyéb megküzdési stratégiák kialakításában, pozitív hatást fejt ki az életminőségre, a hangulatra. Megtanít az érzések kifejezésére, kimondására, és teret ad mély belső érzések, gondolatok megosztására is.
A jó orvos-beteg kapcsolat elengedhetetlen. Riskó Ágnes onkopszichológus ezzel kapcsolatban azt mondja: a diagnózis pontos megismertetése hatalmas felelősség az orvos részéről. A négyszemközti beszélgetés őszintesége, empátiája meghatározó lehet a terápia sikeressége, így a beteg életkilátásai szempontjából is.
Én úgy sem lehetek rákos! - Téves gondolat!
Az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk, ha odafigyelünk a testünkre. Mindig kapunk jelzéseket, amelyeket azonban a rohanó életvitelünk miatt nem veszünk észre. Nem igazán fogjuk fel, amikor minden médiumban azt halljuk, olvassuk, hogy tegyünk a saját egészségünkért, figyeljünk oda arra, hogy hogyan élünk, menjük el rendszeresen szűrésekre.
Életmódot váltani nem könnyű, de mindenképpen jó befektetés. Emellett az egyes szűrőprogramokon való részvétel, a rendszeres vizsgálatok mind a korai diagnózist szolgálják – hangsúlyozza dr. Cselik Zsolt, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Sugárterápiás osztályának vezető főorvosa.
Csak negatívan állhatok a kezelések elé! - Téves elgondolás!
Természetesen minden páciens másként reagál a rossz hírre. Van, aki a rákra legyőzendő ellenségként tekint. A harcos hozzáállás ugyan erős elhatározásra utal, ugyanakkor az ebbe a csoportba tartozó betegek gyakran azt hiszik, hogy kizárólag az ő hozzáállásukon múlik a gyógyulásuk, ez pedig nincs így. A másik véglet az, amikor a beteg azonnal reménytelenséget érez. Általában depresszióra hajlamos emberekre jellemző ez a hozzáállás. Akik kezdettől lemondanak a gyógyulás esélyéről, nagyobb arányban válhatnak a betegség áldozataivá. A sztoikus típusú páciensek rezignáltan fogadják betegségük hírét és engedelmesen vetik magukat alá a terápiának. Nem misztifikálják túl sem a betegséget, sem a kezelések folyamatát, de mindenben együttműködnek gyógyulásuk érdekében. Az aktivitásra, együttműködésre kész, optimista életfilozófiájú betegek egyszerre elszántak és fegyelmezettek a terápiás kezelések során.
Ha egy nő nem él nemi életet, nem fenyegeti a méhnyakrák - Nem igaz!
Ez a tévhit súlyos veszélybe sodorhatja a nőket. Való igaz, hogy a méhnyakrák kialakulásáért is felelős HPV-vírus nemi úton terjed. Gyakrabban fordul elő a méhnyakrák azoknál a nőknél, akik szexuális partnerüket gyakran váltogatják, akik férfipartnerének más szexuális kapcsolatai is vannak, illetve akik fiatalabb korban kezdték a nemi életet. Azonban nem ez az egyetlen veszélyforrás. Kockázati tényezőt jelent a dohányzás, a rossz szociális helyzet, a legyengült immunrendszer, illetve különböző gyulladások, továbbá a fogamzásgátló tabletták szedése.
További információk A HPV elleni vakcináról
Csak a sebészeti beavatkozás segíthet! - Nem igaz!
Súlyos tévedés, ami miatt sokszor túl későn fordulnak orvoshoz a betegek. A rák elleni terápia sikeressége a korai diagnózistól függ elsősorban. A kilátások nem azon múlnak, hogy történik-e sebészeti beavatkozás, hanem azon, hogy milyen stádiumban diagnosztizálják a betegséget. A korai stádiumban végzett sebészeti beavatkozás jó eredményeket hozhat, de a sebészeti beavatkozás és a kemoterápia együtt csak 30 százalékos esélyt jelent az előrehaladott rákbetegségek esetén. Nem szabad megvárni, amíg túl késő lesz.
A rák bizonyos fajtái, például a leukémia nem is kezelhető sebészeti úton, mivel a leukémiás sejtek a véráram és a nyirokerek útján valamennyi szervben előfordulnak. A különböző leukémiák esetén a kemoterápia a fő kezelési eljárás, amelynek célja a daganatos sejtek számának minél nagyobb mértékű visszaszorítása, lehetőség szerint teljes elpusztítása.
Kihullik a hajam a kemoterápiától! - Részben igaz!
A hajhullás sok beteg számára a kemoterápia rettegett mellékhatása. Hangsúlyozni kell, hogy nem minden kemoterápiás szer okoz hajhullást, de ha igen, az az esetek többségében nem végleges!
A kemoterápia miatti hajhullás csökkentése érdekében a kezelés alatt és után kerülni kell a hajzat erős fésülését, és hajszárító, hajgöndörítő készülékek használatát. Hasznos a 4-5 naponta történő hajmosás magas fehérjetartalmú samponokkal – tanácsolja dr. Horváth Balázs általános orvos.
Teljes anyagi csődöt okozhat a rák! - Nem igaz!
A komoly betegségek gyógyítása számos költséggel jár, és az emberek többsége attól tart, hogy ha rákos lesz, vagy például súlyos szívbetegsége alakul ki, akkor túlságosan függnek majd a szeretteiktől, teherré válnak számukra. Van megoldás! Egy mindenre kiterjedő egészségbiztosítás fedezheti a gyorsabb diagnosztika, az azonnali kezelés költségeit, és pótolhatja a munkától való távolmaradás által okozott fizetéskiesést. Ha az anyagi terhekkel nem kell foglalkozni, sokkal könnyebb a gyógyulásra koncentrálni. Sajnos ma még kevesen kötnek átfogó egészségbiztosítást – derül ki az NN Biztosító felméréséből.
További információk Tévhitek a rákról
Köszönjük a Magyar Rákellenes Liga és a Rákbetegek Országos Szervezete szakmai segítségét.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró
