Célzott terápiák a vastagbélrák kezelésében

WEBBeteg összeállítás
lektorálta: Dr. Baki Márta, onkológus frissítve:

A célzott onkológiai készítmények alkalmazása napjainkban már a terápia részét képezi, azokat szakmai szempontok alapján a hagyományos kemoterápiás készítményekkel kombináltan kapják a vastagbélrákos betegek.

A nem célzott kemoterápiás szerek valamennyi gyorsan szaporodó sejtre egységesen fejtik ki növekedésgátló vagy azokat elpusztító hatásukat (citosztatikus, illetve citotoxikus szerek). Ezek eredményesek lehetnek a tumorokkal szemben, azonban más, egészséges szövetekre is hasonló módon hatnak. Elsősorban a vérsejtek és a nyálkahártya sejtek esetében okoz - mellékhatásként jelentkező - nem kívánatos hatást a kemoterápia, tekintettel, hogy ezen szervekben is jellemző a gyors sejtosztódás.

A célzott kezelések ezzel szemben képesek arra, hogy a rákos sejteket egyedi jellemzőik alapján támadják, így jóval eredményesebben vehetik fel a küzdelmet a daganat ellen, és mindez kevesebb és a citotoxikus szerektől eltérő mellékhatással jár együtt.

Milyen célzott terápiák léteznek?

A vastagbélrák kezelésében alkalmazott daganatellenes készítményeknek - azok működési mechanizmusa alapján - két nagy csoportja létezik, amelyeken belül többféle hatóanyag is elérhető már.

EGFR-gátló gyógyszerek. A gyógyszercsoport a daganatok növekedését serkentő receptorok működését akadályozza, ezáltal lassítja vagy megállítja a tumor növekedését. Az EGFR receptorok (jelfogók) a daganatos sejtek felszínén találhatóak, ezek a felelősek az sejtosztódást kiadó parancsokért. Normális esetben a receptorok csak akkor küldenek növekedési parancsot, amikor az a szövetek helyreállítása, regenerálódása érdekében szükséges. Daganatos elváltozás esetén viszont ez a parancs állandósul, és kontroll nélkülivé válik. A szerek ezekhez a jeladókhoz, sejtfelszíni receptorokhoz hozzátapadva érik el, hogy ne tudják továbbítani a sejtszaporodásra, vagyis a daganat növekedésére ösztönző jeleket.

VEGF-gátló, érfejlődés gátló szerek. A daganatos sejteknek a fejlődéshez intenzívebb oxigén- és tápanyagellátásra van szükségük, amit a daganatos góc érhálózatának kóros fejlesztésével ér el. Az érhálózat növekedését beindító faktort röviden VEGF-nek nevezzük. A célzott onkológiai szerek ezen csoportja ezt a növekedési faktort akadályozza, ezáltal gátolja az érhálózat továbbfejlődését és megnehezíti a tumor oxigénnel és a fejlődéshez szükséges tápanyagokkal történő ellátását.

A vastagbélrákról

Mi alapján dől el, hogy milyen kezelést kap a beteg?

A kezelés kiválasztását megelőző alapos kivizsgálás egyik legfontosabb célja az, hogy az adott daganatra legeredményesebben ható gyógyszer-kombinációt kapja a beteg. Bár a köznyelv egységesen ráknak nevez minden rosszindulatú daganatos elváltozást, valójában még a vastagbélrák esetében is többféle szövettani típust és molekuláris genetikai jellemzőt különböztet meg az orvostudomány. A daganatellenes terápia során pedig az így azonosított leghatékonyabb készítményeket kapja a beteg a hazai és nemzetközi ajánlások figyelembevételével.

A célzott onkológiai szerek többsége ma már a protokoll részét képezik, azokat a szakmailag indokolt esetben a társadalombiztosítás finanszírozza. Ez nem jelenti azonban azt, hogy valamennyi beteg minden célzott terápiás szert megkap. A legfontosabb szempont, hogy az EGFR-gátló szerek csak akkor hatásosak, ha a daganatban nem mutatható ki KRAS vagy NRAS mutáció (a betegek nagyjából felét érinti a két génmutáció). Ennek a tisztázása a molekuláris diagnosztika feladata.

A célzott onkológiai terápiát áttétes vastagbéldaganatban szenvedő betegek kezelésében alkalmazzák. A terápiás eredménytől függően esetleg később műtétre (az eredeti daganat és/vagy áttét eltávolítása) kerülhet sor. A kombinált kemoterápia és célzott onkológiai terápia együtt érheti el a daganat visszaszorítását. Előfordulhat, hogy első kezelésként kapják a betegek, más esetben a terápia későbbi fázisában alkalmazzák. A fent részletezett célzott terápiás szereket infúzióban alkalmazzák a gyógyszeres kezelés során. A kemoterápia összetevői közül léteznek szájon át szedhető formák is.

Tovább A vastagbélrák további kezelési lehetőségeiről

A vastagbélrák kezelése

Tovább Fájdalomcsillapítás vastagbélrákos betegeknél

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Lektorálta: Dr. Baki Márta, onkológus
Felhasznált irodalom:
200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról (szerk.: B. Papp László)

Cikkajánló

Segítség

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szondy Klára

Dr. Szondy Klára

Onkológus, Pulmonológus

Budapest