A vastagbélrák kezelésének lehetséges eredményei

A vastagbéldaganat kezelési módjának meghatározása és a kezelés várható eredménye függ a daganat kiterjedésétől, altípusától, genetikai hátterétől és attól, hogy van-e áttét, illetve milyen stádiumban került felismerésre a daganat. Az eredmények értékelése és a további lépések meghatározása ezért mindig mérlegelést igényel.

A vastagbélrák átlagos ötéves túlélése napjainkban általánosságban – a stádiumok figyelembe vétele nélkül – kb. 62-65%-os. A fiatal életkorban és korán felismert daganat jelentősen javíthatja a túlélést, az ötéves túlélési eredmények folyamatosan romlanak a stádiumokban való előrehaladottság tekintetében.

Míg a helyi, lokális daganat 5 éves túlélése a 90%-ot is meghaladja, a távoli, akár többszörös áttéttel rendelkező daganat esetén az 5 éves túlélés 15% körül várható. Amennyiben műtétileg eltávolítható a távoli áttét, az előrehaladott betegség esetén is jelentősen növelheti a túlélési esélyeket, akár közel 30%-ra.

Milyen szempontok alapján döntenek orvosai a kezelési formák alkalmazásáról?

A daganat kezelése elsősorban sebészi, az esetek többségében a vastagbélműtét az első választott eljárás. A műtétet követő kemoterápiás kezelés nem feltétlenül a műtét sikertelenségét jelzi, hanem a kezelési protokoll része az esetleges további daganatos sejtek megsemmisítésének céljából. A daganatos bélszakasz műtéti eltávolítását követően 10-30 százalékos eséllyel újulhat ki a tumor, többnyire az első két évében. Ennek az esélyét is csökkenti a műtét utáni kemoterápia.

Nagy kiterjedésű daganat esetén sebészi eltávolítás előtt kemoterápia vagy akár sugárkezelés is szóba jön. Ennek az úgynevezett neoadjuváns kezelésnek a célja a daganat méretének csökkentése, hogy a terápiát követő műtét sikerét növeljék. Ebben az esetben a műtétet követően is kerülhet sor kemoterápiára és sugárkezelésre.

Abban az esetben, ha nincs mód műtétre (pl. áttét, nagy kiterjedésű daganat, létfontosságú területet is magába foglal az elváltozás, vagy a beteg általános állapota, esetleg társbetegségei miatt nem alkalmas a műtétre), akkor kemoterápia vagy sugárkezelés történik.

Ha a kezdeti - műtéti vagy kemoterápiás - kezelés sikertelen, más hatóanyagokat tartalmazó kemoterápiás kezelés, sugárkezelés, akár ismételt műtét is szóba jöhet. A kérdést több szakértő orvosból álló onkológiai bizottság dönti el. A sikertelen vagy rossz eredményű kezdeti kezelés ugyan a legtöbb esetben rosszabb esélyeket jelent, de mindenképpen további ellátást igényel, akár a gyógyulás reményében is.

Ahogy fejlődik a daganatterápia, biológiai terápiát is sikerrel alkalmaznak a rákos betegek esetén.

Bővebben A vastagbélrák kezelési lehetőségei

A kezelési eredmények értékelése

A vastagbéldaganat kezelési eredményeire használatos kifejezések közül a következőkkel találkozik leggyakrabban a beteg.

Komplett remisszió: laborvizsgálat, fizikális vizsgálat és képalkotó (CT, MR, PET CT) sem talál daganatra utaló jelet. Ez rendkívül fontos eredmény a daganat kezelésében, de tudni kell, hogy még ebben a stádiumban sincs feltétlenül daganatmentes állapot. A betegnek feltétlen szoros felügyeletre van szüksége.

Parciális remisszió: a daganat nem tűnt el, kimutatható állapotban van, de lényegesen csökkent a mérete a kezdeti kiterjedéshez képest.

Stabil állapot: nincs érdemi változás a terápia ellenére.

Progresszió: egyértelmű romlás (laborral, képalkotó vizsgálattal, fizikális vizsgálattal), akár az eredeti daganat növekszik méretében, vagy új áttét jelenik meg.

Mit jelent a daganat nekrózisa?

Bár a vastagbélrák prognosztikájában a stádiumrendszernek döntő szerepe van, ugyanazon stádiumon belül lévő betegek túlélése mutathat jelentős különbségeket is. Szükség van tehát olyan prognosztikai paraméterekre, melyek tovább pontosítják akár a kezelésre való válasz, akár a túlélés esélyeit.

Ilyen prognosztikai marker lehet a daganat nekrózis (tumor necrosis, szétesés) jelenléte. Ha a daganatos szövet szétesik, könnyen nyirokrendszer vagy véráram útján terjedéssel távoli áttéthez, a túlélési eredmények romlásához vezethet. A nekrózis gyakorisága növekszik előrehaladott stádium esetén.

A daganatos szövet nekrózisa feltehetően a vérellátás elégtelensége, illetve a hirtelen tumornövekedés miatt következik be, tehát gyakran észlelhető gyorsan növekvő daganatok esetén.

Mi történik romló állapot vagy továbbterjedő daganat esetén?

Vastagbélrák esetén is elsődleges cél a teljes daganatmentesség és a gyógyulás elérése. Vannak olyan esetek azonban, amikor ennek korlátai vannak. Az egyik, amikor már eredendően olyan rossz a beteg általános állapota, hogy nem viselné el a kezelést, a várható eredmény nem lenne jobb, mint amit a kezelés okozta mellékhatások okoznak, vagy túl megterhelő lenne számára a műtét, kemoterápia. Másik eset, amikor olyan erősen szétterjedt daganat, szövődmény áll előtérben, hogy csekély esély van a gyógyulás elérésére.

Ilyenek esetekben sem fordul elő azonban az, hogy „nem történik semmi”.

• A gyógyítást célzó kezeléseken túl előfordulhat, hogy heveny életveszélyes állapotot kell elhárítani, pl. a daganat miatt kialakult bélelzáródás megoldása műtétileg.
• Szükség lehet még gyógyulási remény esélye nélkül is arra, hogy a tumor méretét csökkentsék akár sebészileg, akár kemoterápia, sugárkezelés, biológiai terápia segítségével, hogy növeljük a beteg túlélési idejét.
• A beavatkozások célja lehet a tünetek (pl. székelési zavar, tűrhetetlen fájdalom) megoldása, csökkentése is, így a kezelés folytatásával elfogadható vagy akár jó életminőség biztosítható a beteg számára.

Mint minden daganat esetén, egyénileg, személyre szabottan történik tehát a vastagbélrákban szenvedő betegek ellátása, gyógyítása, gondozása.

Tovább Fájdalomcsillapítás vastagbélrákos betegeknél

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus