Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése

A rosszindulatú daganatok áttéteit metasztázisoknak is nevezik. A daganatból kilépő rákos sejtek a nyirok- vagy vérkeringésen keresztül eljutnak a szervezet egy vagy több pontjára. Ott megtelepednek és burjánzásnak indulnak újabb daganatot (áttétet) képezve. Az elsődleges daganatot, amelyből a rákos sejtek szétszóródtak, primer daganatnak nevezik, a metasztatikus daganato(ka)t pedig szekunder daganat(ok)nak.

A diagnózis felállításakor a vastagbéldaganatos betegeknek (beleértve a vastagbél különböző szakaszait és a végbél területét is) kb. az egynegyedénél már kialakultak metasztázisok más szervekben. A leggyakrabban (az esetek 75%-ában) a vastagbélrák távoli áttéteti a májban képződnek. A második szerv gyakoriság tekintetében, amelyben a vastagbéldaganatból származó rákos sejtek metasztázist képeznek, a tüdő (az esetek 15%-ában). Ritkábban a vesékben, az agyban vagy a csontvelőben is kialakulhatnak a vastagbélráknak áttétei.

A metasztázisokat terjedésük útja alapján (nyirok- és/vagy vérkeringésen keresztül vagy a testüregekbe terjedés (pl. has- vagy medenceüreg), illetve kialakulásuk helye szerint csoportosítják. Utóbbi alapján lehetnek:

• helyi áttétek: az elsődleges (primer) tumor környezetében, közelében helyezkednek el,
• regionális metasztázisok: azokban a nyirokcsomókban keletkeznek, amelyek a tumor környezetében lévő nyirokfolyadékot gyűjtik össze,
• távoli áttétek: más, a primer daganattól távol eső szervekben vagy szövetekben ismerhetők fel, vastagbélrák esetében elsősorban a májban és a tüdőben.

A vastagbélrák előrehaladottabb stádiumát jelenti, ha áttétek jelennek meg, és így a betegség nehezebben kezelhető, mint abban az esetben, amikor még nincsenek metasztázisok. Azonban ilyenkor is van esély a gyógyulásra, az áttétképződés mértékétől függően.

Tovább A vastagbélrák stádiumai és szövettani típusai

Semmiképpen sem szabad tehát feladni, ha valakinél metasztázist találnak. Abban az esetben, ha a vastag- és végbéldaganatok kezelésében tapasztalt orvosok kezelik a beteget és modern kezelési módszereket alkalmaznak, jók a gyógyulás esélyei és a betegek élettartama meghosszabbítható. A magyarországi onkológiai centrumok felkészültek a metasztatikus vastagbéldaganatos betegek ellátására, így mindenképpen javasolt ilyen intézményt felkeresni.

A máj- és tüdőáttétek több esetben eltávolíthatóak műtéti úton

A páciensek 20%-ánál az operáció után hosszabb ideig nem alakul ki több metasztázis. Az is döntő jelentőségű, hogy a metasztázisok eltávolítása előtt a primer béldaganatot is eltávolítsák. Amennyiben csak néhány áttét található a májban, akkor sem rossz a prognózis.

Metasztázisok hónapokkal vagy évekkel egy sikeresnek vélt műtét után is kialakulhatnak. Ezért nagyon fontos a II-es és az annál előrehaladottabb stádiumú vastagbéldaganat esetén az utókezelés és a rendszeres utógondozás, a kontrollok, és a metasztázisok keresése, illetve ellenőrzése sikeres operáció után is. Természetesen az I-es stádiumú betegeknek is elengedhetetlen a kontrollvizsgálatokon való rendszeres részvétel!

Abban az esetben, ha a metasztázisok műtéti eltávolítására nincs lehetőség, akkor (kemoterápiával a tünetek enyhíthetők, az életminőség javítható, és az élettartam meghosszabbítható (ezt nevezik palliatív kemoterápiának).

Kezelések a vastagbélrák és végbélrák különféle stádiumaiban

A vastag- és végbélrák I-es stádiuma a daganat kisméretű, korai formája. A gyógyulási esélyek nagyon jók. A tumor a kialakulási helyre korlátozódik, csak a bélnyálkahártyát, esetleg az alatta lévő izomréteget érinti. A nyirokcsomók nem érintettek és nem mutathatók ki távoli metasztázisok. A kezelést vastag- és végbélrák esetén is mindig az operáció jelenti, a daganat teljes eltávolítása után általában egyéb terápiára nincs szükség. Rendszeres kontroll vizsgálatok végzése javasolt.

A vastagbélrák és végbélrák II-es stádiumában a tumor már nagyobb, ám még mindig a kiindulási helyére korlátozódik. A daganat a bélfal valamennyi rétegébe behatol és a szomszédos szervekre, struktúrákra is átterjed, de a nyirokcsomók nem érintettek, metasztázisok még nincsenek. Vastagbélrák estében a terápia mindig műtéti, melynek kemoterápiával történő kiegészítésére is szükség lehet (adjuváns terápia), főleg ha nagy a visszaesés kockázata. Végbélrák fennálltakor a műtét előtt sugárterápiát vagy sugár- és kemoterápia együttes adását végzik (neoadjuváns kezelés). Abban az esetben, ha a beteg a műtét előtt nem kapott sugárkezelést, akkor a szövettani eredménytől függően a műtét után szükségessé válhat a sugár- és kemoterápia (adjuváns kezelés).

Esetleg részt lehet venni olyan klinikai vizsgálatokban, amelyekben új készítményeket vagy új kombinációkat próbálnak ki.

A vastag- és végbéldaganatos betegek rendszeres utógondozása szükséges.

III. stádiumú vastag –és végbélrák esetén a betegség már előrehaladott állapotban van. A tumorból származó rákos sejtek (már) szétszóródtak a környező nyirokcsomókba. Távoli metasztázisok nem mutathatók ki más szervekben.

A kezelés vastagbélrák esetében mindig műtétet jelent, kiegészítve kemoterápiával. Végbélrák esetén is műtétre van szükség, melyet ki kell egészíteni vagy az operáció előtt sugárterápiával vagy sugár- és kemoterápia kombinációjával, vagy a műtét után sugár- és kemoterápia kombinációjával. A II-es stádiumú betegekhez hasonlóan mind a vastag-, mind a végbéldaganatos betegeknek részt lehet venni klinikai vizsgálatokban. Rendszeres utógondozás szükséges.

IV-es stádiumban lévő betegeknél a vastag- vagy végbélben lévő tumor mellett távoli metasztázisok is kimutathatóak, többnyire a májban vagy a tüdőben. A IV-es stádium fennállta esetén különféle terápiás stratégiák alkalmazhatók: a béldaganat és a metasztázisok műtéti eltávolítása, kiegészítve az operáció előtt vagy után gyógyszeres kezeléssel. A gyógyszeres terápia célja az áttétek méretének vagy a visszaesés kockázatának csökkentése. Másik lehetőség a kizárólag gyógyszerekkel történő kezelés az élettartam meghosszabbítása és a tünetek enyhítése érdekében (palliatív terápia), melyre akkor kerül sor, ha a tumor műtéti eltávolítása nem lehetséges. A betegek esetleg részt vehetnek olyan klinikai vizsgálatokban, amelyekben új terápiákat próbálhatnak ki, például klinikai kísérleti fázisban lévő anyagokat, kezeléseket. A végbélrák kezelése elviekben megegyezik a vastagbélrákéval, annyi kiegészítéssel, hogy bizonyos esetekben a kemoterápiát sugárterápiával kombinálják.

A vastagbélrák és végbélrák áttéteinek kezelése

Esetenként a metasztázisok eltávolításával teljes gyógyulás érhető el. Amennyiben ez már nem lehetséges, a májáttétek eltávolításával vagy a rákos sejtek elpusztításával meghosszabbítható az élettartam. Ilyen esetekben inkább (a) kemoterápiát szokták alkalmazni.

Minden esetben személyre szabottan határozzák meg, hogy melyik kezelést vagy terápiás kombinációt választják.

A máj- és tüdőáttétek műtéti eltávolításának akkor van értelme, ha a béldaganat is eltávolításra került vagy fog kerülni. A máj- és tüdőáttétek eltávolításának feltétele, hogy más szervekben ne legyenek kimutatható metasztázisok és hogy az operációt követően elegendő működőképes máj-, illetve tüdőszövet maradjon. Csak abban az esetben javasolt az áttét(ek) eltávolítása, ha a műtét előtti kivizsgálás alapján feltételezhetően a metasztázist teljes terjedelmében el tudják távolítani. A beteg általános egészségi állapotának is fontos szerepe van abban, hogy az orvos az operáció mellett vagy ellen dönt-e.

Sajnos sokszor előfordul, hogy a műtét után új máj- és/vagy tüdőáttétek, ún. recidívák képződnek. Ilyenkor lehetőség van egy második műtétre.

A visszaesés kockázatának csökkentése érdekében megfontolandó a kemoterápia alkalmazása (is) a műtét előtt és/vagy után. A műtét előtti kemoterápia azt a célt is szolgálja, hogy a nem operálható májáttétek méretét olyan kicsire csökkentsék, hogy sebészileg mégis eltávolíthatóak legyenek, ill. újabb áttétek ne képződjenek.

A májáttétek kezelése

Minél több májáttét képződött, annál nehézkesebbé válik a műtéti eltávolításuk. Nagyszámú vagy a műtét során nehezen hozzáférhető (májáttétek) metasztázisok sebészi eltávolítására nincs lehetőség. Ilyenkor a (páciens) beteg először szisztémás kemoterápiát kap, amennyiben ez nem jár eredménnyel, akkor helyi (regionális) kemoterápiára kerül sor. A szisztémás kemoterápia keretében a beteg rákellenes gyógyszereket kap injekció formájában kari vénán vagy nagy vénába beültetett katéteren (port-a-cath) keresztül. A regionális kemoterápia azt jelenti, hogy a máj területén a beteg bőre alá érzéstelenítés mellett sebészi beavatkozás keretében máj-pumpa-rendszert ültetnek be, így az orvos a daganat ellenes gyógyszert egy katéteren és a májartérián keresztül közvetlenül a májba tudja bejuttatni. Szisztémás és/vagy helyi (regionális) kemoterápiával a daganatok okozta panaszok enyhíthetők és megvan az esély arra is, hogy a metasztázisok visszafejlődjenek.

Arra is lehetőség van, hogy a tervezett metasztázist eltávolító operáció előtt kemoterápiát alkalmazzanak (neoadjuváns kemoterápia). Úgy tűnik, hogy ezzel a műtét utáni kilátások is javíthatóak.

Helyileg alkalmazható módszerek a daganatos sejtek elpusztítására:

• lézerterápia,
• szelektív belső radioterápia (SIRT),
• radiofrekvenciás abláció (RFA),
• krioterápia,
• alkoholablációs terápia.

A tüdőáttétek kezelése

A tüdőben lehet egy vagy több metasztázis, melyek nagy száma sem szól a műtét ellen. Ritkán a (z operáció) műtét során a tüdő nagyobb részét el kell távolítani, ami ugyan korlátozza a teljesítőképességet, de a beteg közel ugyanúgy élhet tovább, ahogy korábban. Ha később újabb metasztázisok képződnek, bizonyos feltételek mellett lehetőség van még egy operációra.

A műtétet megelőzően szükség van különféle vizsgálatok elvégzésére, mint például a légzésfunkció meghatározása és vérgázanalízis, hogy felbecsülhessék az operációval járó kockázatot és azt megítélhessék, hogy a műtét utáni tüdőfunkció megfelelő lesz-e.

Abban az esetben, ha (Ha) a daganat műtétileg nem távolítható el, akkor kemoterápiát alkalmaznak.

Ma már lehetőség van a korábban nem operálható tüdőmetasztázisok lézerrel vagy radiofrekvencia alkalmazásával történő ellátására is. Néhány esetben pontosan tervezett sugárterápia is csökkentheti a tüdőáttétek nagyságát.

Az agyi áttétek kezelése

Közvetlenül az agyi áttétek felfedezése után a beteg kortikoszteroid terápiában részesül. Az áttétes daganatokat körülvevő agyszövetek megduzzadnak. A kortikoszteroid lelohasztja ezeket a duzzanatokat, így csökkenti az általuk okozott idegrendszeri panaszokat, ám maguknak a metasztázisoknak a mérete ezzel nem csökken. Amennyiben lehetőség van rá, az agyi áttéteket műtétileg eltávolítják, ha erre nincs mód, akkor az agyi metasztázisok besugárzására kerül sor. Olykor a műtét és sugárkezelés kombinációja is szóba jöhet.

A csontvelői áttétek kezelése

Vérképben észlelt eltérések esetén felmerül, hogy a csontvelőben is metasztázis alakult ki. Helyi érzéstelenítésben mintát vesznek a csontvelőből. Képalkotó eljárásokkal keresik meg az áttéteket. Abban az esetben, ha a csontvelőben áttétek képződtek, az azt jelenti, hogy a betegség már nagyon előrehaladott stádiumban van, azaz már nagy valószínűséggel más szervekben is vannak áttétek.

A csontvelői áttétek kemoterápiával kezelhetők.

A csontfájdalmak enyhítésére izotóp terápia is alkalmazható, ami a tumorsejtek számát is csökkenti. Egyes csontáttétek, amelyek fájdalmat okoznak, helyi sugárterápiával is kezelhetőek. A csontok leépülése ellen biszfoszfonátokat is adhatnak a betegeknek. Ha fennáll a csonttörés vagy gerincvelői harántlézió (a daganat szintje alatt az idegrendszeri funkciók kiesése, mely többek között a végtagok részleges vagy teljes bénulásával jár) veszélye, akkor műtétre van szükség.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; darmkrebs.de
Lektorálta: Dr. Baki Márta, onkológus főorvos