Gyermekvállalás vastagbélrák után

A vastagbélrák a legtöbb esetben az 50 év feletti korosztályt érinti, azonban a fiatalabb életkor sem jelent biztosítékot, különösképpen akkor, ha a családban volt már hasonló tumoros betegség. Felvetődik emiatt a kérdés: amennyiben nemző- illetve fogamzóképes életkorban lévő az érintett beteg, vajon milyen hatással lehet a vastagbélrák a termékenységre és a családtervezésre.

Alapvetően a kérdésre nincs olyan egyértelmű válasz, amely általánosan érvényes lenne mindenkire. A beteg gyermektervezési esélyei a betegség pontos típusától, az alkalmazott kezelésektől és az életkilátásoktól is függnek.

Bővebben A vastagbélrák stádiumai és az életkilátások

Minden rosszindulatú daganatos betegség esetén a legfőbb cél a beteg életkilátásainak növelése megfelelő életminőség mellett. Azonban a terápia tervezésénél azt is figyelembe kell venni, hogy mi a beteg életterve a rák után, és mik lehetnek azok a hosszabb távú szövődmények vagy mellékhatások, amelyek befolyásolhatják a terápiaválasztást. Ilyen tényező lehet a döntési folyamatban többek között az is, hogy a beteg szeretne-e gyermeket vállalni a kezelések után.

Okozhat-e terméketlenséget egy béldaganat?

A termékenységet maga a vastagbéldaganat, illetve végbélrák nem befolyásolja, tehát egyik sem vezet meddőséghez. A betegség nem jelent kockázatot a partnerre és az esetlegesen megfogant gyermekre nézve sem.

A daganatellenes kezelések és készítmények ellenben befolyásolhatják a nemzőképességet, sőt, egyes terápiák alkalmazása idején (pl. sugárterápia, kemoterápia) kifejezetten ellenjavallt a teherbeesés.

Milyen hatással van a vastagbélrák a nők termékenységére?

Az, hogy egy nőnél rosszindulatú vastagbélrákot diagnosztizálnak, nem jelent kizáró okot a későbbi gyermekvállalásra nézve. A lehetőségek viszont minden esetben a beteg egyéni helyzetétől függnek. Például:

• Milyen stádiumban fedezték fel a vastagbélrákot?
• Milyen jellemzői vannak a tumornak?
• Milyen beavatkozásokra van szükség a terápia során (pl. műtét)?
• Ezek milyen várható következményekkel járhatnak?
• Fontos szempont, hogy szükségessé válik-e a terápia során sugárkezelés vagy kemoterápia. A sugármező kiterjedése és a gyógyszeres kombináció a beteg további nemzőképességét és teherbeesésének valószínűségét befolyásolja.

Sugár- és kemoterápia

Minden esetben igaz, hogy a sugárkezelés és a kemoterápia ideje alatt fogamzásgátlásra van szükség, hiszen a kezelések magzatkárosító hatásúak. Miután a kismedencei sugárkezelés és a kemoterápiás szerek is hatással lehetnek az ivarszervek működésére, ezért a gyermekvállalási szándékról a terápia megkezdése előtt mindenképpen beszélni kell a kezelőorvossal.

A sugárkezelés mellékhatásai között szerepelhet a meddőség és a korai menopauza, amelyek befolyásolhatják a gyermektervezési esélyeket. A kemoterápia (a gyógyszer-kombinációk, illetve a gyógyszerek adagjának függvényében) szintén járhat átmeneti vagy végleges meddőséggel. Rendszerint a kemoterápia ideje alatt a menstruációs ciklus rendszertelenné válik, de előfordulhat, az is hogy megszűnik. Minél fiatalabb a páciens, annál nagyobb rá az esély, hogy a menstruáció a kezelések befejezését követően rendeződik (általábana terápia után 6-12 hónappal).

A termékenység megőrzése

Nők esetén a termékenység megőrzése nagy kihívást jelent daganatterápia mellett - nagyobbat, mint a férfiak esetén. A spermium fagyasztással történő konzerválása ugyanis rutin eljárásnak számít onkológiai beavatkozások előtt. A nők esetében viszont egyelőre nincs ehhez hasonló, kellően hatékony, széles körben elterjedt módszer. Magyarázat erre az a tény, hogy amíg a spermiumok száma több millió is lehet, s a nemzőképesség ideje alatt folyamatosan termelődnek, addig petesejtből normális körülmények között 1-2 darab érik meg havonta. Tehát az előbbi esetben sokkal nagyobb az esély arra, hogy sikerül megőrizni megfelelő mennyiségű, megtermékenyítésre alkalmas spermiumot.

Jó hír, hogy ma már hazánkban is van lehetőség termékenység-megőrző eljárásra, például melynek során kioperálják és konzerválják a petefészek szövetét, amelyet az onkológiai kezelések után visszaültetnek.

Hogyan befolyásolja a betegség a férfiak nemzőképességét?

Férfiak esetén szintén elmondható, hogy maga a daganat nem, a kezelések azonban befolyásolhatják a nemzőképességet. A vastagbéldaganat és végbéldaganat műtéti kezelése például kihathat az erekciós képességre, az onkológiai gyógyszerek pedig negatívan hathatnak a hímivarsejtek mennyiségére és minőségére is.

Ezért abban az esetben, ha a beteg még szeretne gyermeket vállalni, lehetőség van a kezelések előtt a hímivarsejtek lefagyasztására. Az hímivarsejt-konzerválásnak van egy egyszeri díja (több tízezer forint), illetve van egy éves költsége is, amely a tárolást fedezi - ezt jelenleg a társadalombiztosítás nem fedezi, a beteg fizeti a költségeket.

Az sem kizárt, hogy természetes úton a spermiumok alkalmasak maradnak a fogantatásra. Ugyanakkor éppen úgy, ahogy nők esetén, férfiaknál is fontos, hogy a termelődő hímivarsejtek károsodása miatt az onkológiai kezelések idején és bizonyos ideig azt követően fogamzásgátlásra van szükség. A javasolt várakozási idő függ az alkalmazott gyógyszerek típusától. Minden eset egyedileg mérlegelendő.

Ez is érdekelheti Mit tehetünk a vastagbélrák megelőzése és kiújulása ellen?

Tovább Életmód és táplálkozás vastagbéldaganat esetén

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Lektorálta: Dr. Baki Márta onkológus
Felhasznált irodalom: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról (szerk.: B. Papp László), www.bowelcanceruk.org.uk