Jelek, amelyek rákmegelőző állapotra utalnak - A leggyakoribb prekancerózisok
lektorálta: Dr. Csernus Balázs, patológus megjelent:
Magyarországon a halálozási statisztikák második helyén a daganatos megbetegedések állnak. A rosszindulatú kórképek korai felismerése nagyban növeli a túlélési esélyeket, ezért kiemelten fontos a megelőzés, valamint a szűrővizsgálatok szerepe.
A daganatok kialakulása többlépcsős, ami azt jelenti, hogy az esetek jelentős részében több mutáció kell ahhoz, hogy egy rosszindulatú elváltozás kialakuljon.
Hogyan alakul ki a daganat? |
| A rák nem egyetlen betegség, hanem több rendellenesség, amelyekben közös a sejtek növekedésének súlyos zavara. Életünk során a testünkben lévő sejtek folyamatosan nőnek és osztódnak. Szervezetünk összehangolt működésének köszönhetően mindez szigorú irányítás alatt zajlik, azonban néha a sejtek kontrollálatlan osztódásba és terjedésbe kezdhetnek, így alakulnak daganatos sejtekké. A rákos sejtek a test saját sejtjeiből kifejlődő kóros elváltozások, amelyek néha képesek megtéveszteni az immunrendszert egészséges sejteknek álcázva magukat, így nem indul ellenük támadás. A rákos sejtek korlátlanul osztódnak, ugyanakkor képtelenek a programozott sejthalálra, tehát halhatatlanná válnak. Megváltozik az anyagcseréjük, és ha már akkorára nőtt a daganat, hogy a belső sejteknek nem jut tápanyag, új erek képződését segítik elő maguk körül. Vannak olyan rákos sejtek, amelyeknek megvan a képességük arra, hogy más szervekbe vándoroljanak, ez az áttétképződés folyamata. |
A rákmegelőző állapotok kiváltó okai rendkívül változatosak
Prekancerózus állapotnak nevezzük a rákmegelőző állapotokat, amelyek talaján nagy valószínűséggel daganat fog kialakulni. A prekancerózisok egyes típusaiból szinte minden esetben rosszindulatú daganat alakul ki, más típusai viszont spontán visszafejlődhetnek.
Nem minden daganattípusnál ismerünk rákmegelőző állapot, azonban számos, a későbbiekben ismertetésre kerülő daganatnál előfordul, ezért is fontos folyamatosan figyelni a szervezetünket, és időben orvoshoz fordulni, ha valami gyanús elváltozást találunk vagy észlelünk.
Általánosságban elmondható, hogy egy tartósan fennálló gyulladásos állapot, és az ezzel járó sejtpusztulás és szöveti regeneráció talaján is kialakulhat rosszindulatú elváltozás, mint például gyomorfekélynél vagy epehólyag-gyulladásnál. A rákmegelőző állapotok kiváltó okai a daganatok kialakulásához hasonlóan rendkívül változatosak, összefüggésben állhatnak vírusos eredetű vagy bakteriális fertőzések, vagy akár UV sugárzás kiváltotta genetikai mutációkkal.
A leggyakoribb rákmegelőző állapotok
Vastagbél
A vastagbéldaganatok hazánkban az egyik leggyakoribb daganatos elváltozások közé tartoznak, holott ennek a daganattípusnak is van jól felismerhető és szűrhető rákmegelőző állapota, mégpedig a vastagbélpolip. A polipok sok esetben még csak jóindulatú daganatok, ám tüneteket már így is okozhatnak, köztük a székelési szokások megváltozását vagy komolyabb esetben akár véres székletürítést. Eltávolításuk viszonylag könnyen, endoszkópos beavatkozás során elvégezhető. Akinek családjában előfordult már a vastagbélrák, annak érdemes rendszeresen béldaganatszűrésre járnia, hogy mielőbb észrevegyenek és kezeljenek egy esetleges rákmegelőző állapotot.
Bőr
A bőr daganatainál kiemelt jelentőségű az önvizsgálat és a rendszeres bőrgyógyászati kontroll. Gyanúsnak tekinthető, ha 35 éves kor felett új anyajegy jelenik meg, vagy egy régi anyajegy színe megváltozik, nőni vagy viszketni kezd. Az A-B-C-D-E szabályt is jó szem előtt tartani: A-aszimmetria, B-határ (border), C-szín (colour), D-átmérő (diameter), E-kiemelkedés (elevation). Ha ezekben a paraméterekben bármi változást észlelünk, érdemes mielőbb szakorvost felkeresni.
A bőrön nem-festékes elváltozások is lehetnek rákmegelőző állapotok, köztük a napfénynek kitett bőrfelületeken kialakuló fokozott szaruképződés (keratosis) vagy egy gyógyulási tendenciát nem mutató seb.
Kapcsolódó Rákmegelőző állapot a bőrön: aktinikus keratózis
Tüdő
A hörgőkben a dohányzás irritáló hatásával összefüggésben a normális légúti hám helyét egy jóval ellenállóbb, többrétegű laphám veheti át (laphám metaplázia). Azon túl, hogy az új típusú hámbélés megjelenésével a normálisan jelen lévő, és a légutak tisztán tartásában szerepet játszó nyákfilm eltávolítása károsodik, a metaplázia kialakulásáért felelős hámdifferenciációs program módosulása laphámrák kialakulásának kockázatát rejti magában.
Szájüreg, gége
A szájüregben is találkozhatunk prekancerózus elváltozásokkal, ilyen az erythroplakia, ami a nyálkahártyán megjelenő, múlni nem akaró pirosas folt, valamint a leukoplakia, ami egy dörzsöléssel nem eltávolítható fehér folt, de bármilyen krónikusan fennálló seb, nyálkahártyahiány vagy gyulladás gyanakvásra adhat okot.
A gégében megjelenhetnek szemölcsök, amik általában papillomavírus (HPV) fertőzés kapcsán alakulhatnak ki. Ezek az elváltozások tüneteket akkor okoznak, ha a hangszalagokon nőnek, ilyenkor a rekedtség hívhatja fel a figyelmünket a problémára, az esetek többségében azonban tünetmentesek. A számos HPV vírustörzsből a 16,18, 31, 33 típusok okozta fertőzéses szemölcsök rendelkeznek a legkifejezettebb rosszindulatú potenciállal, melyek talaján nem csupán szájüregi és gége daganatok, hanem méhnyakrák is kialakulhat. A gégeszemölcsök sebészi eltávolításával megelőzhető azok rosszindulatú elfajulása.
Nyelőcső
Az úgynevezett Barrett-nyelőcső egy klasszikus rákmegelőző állapot, amely a refluxos betegekben gyakori. Ilyenkor a nyelőcsövet normálisan bélelő többrétegű laphám helyét a vékonybélre jellemző, nyáktermelő kehelysejteket is tartalmazó mirigyhám veszi át, melynek talaján nyelőcsődaganat (adenokarcinóma), vagyis a nyelőcső mirigyhám eredetű rosszindulatú daganata alakulhat ki.
Nőgyógyászati daganatok
A jellemzően fiatal nőket érintő méhnyakráknál is ismerünk rákmegelőző állapotot, az úgynevezett cervicalis intraepithelialis neoplasiát (CIN). Ezt a többrétegű laphámborításon belül előforduló szerkezeti és sejtdifferenciálódási rendellenesség idézi elő, ami általában a fent említett HPV fertőzéssel mutat összefüggést. Ezen belül 3 stádiumot különböztetünk meg, enyhe, közepes és súlyos fokozatokat. A pontos diagnózis csak szöveti mintavétel (conisatio) után mondható ki, de a sejtek atípusosságára már egy fájdalmatlan citológiai kenet is fényt deríthet, ezért fontos a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat.
A méhben túlzott ösztrogén hatására az endometrium, vagyis a méhnyálkahártya fokozott burjánzása, megvastagodása alakulhat ki, ami tartós fennállás esetén hajlamosíthat méhtestrákra. Ennek egyik tünete lehet a menstruációval össze nem függő hüvelyi vérzés, melynek tisztázása nőgyógyászati kivizsgálást igényel.
Bővebben A méhnyakrák előjele: cervikális diszplázia
Máj
A májcirrózis, magyarul májzsugor hajlamosíthat a májrák kialakulására. A májzsugor lehet toxikus (például alkohol okozta), vírusos vagy autoimmun eredetű, de összefüggésben állhat örökletes epeúti megbetegedésekkel is. A folyamatos pusztulás és regeneráció miatt megnő a májdaganatok kialakulásának esélye.
Csontrendszer
A periodikusan ismétlődő csontképződéssel, majd csontpusztulással járó Paget-kór talaján, ha viszonylag ritkán is, de kialakulhat a csont rosszindulatú daganata, az oszteoszarkóma.
Ez a cikk is érdekelheti A leggyakoribb daganatok első tünetei
Németh Kamilla
Lektorálta: Dr. Csernus Balázs, patológus
