Mikor fejeződik be az aktív onkológiai ellátás?

Mit jelent az aktív onkológiai ellátás? Mikor fejeződik be és milyen lehetőségeink vannak ezek után? Cikkünk többek között ezen kérdésekre keresi a választ.

Aktív onkológiai ellátásnak nevezzük azt a beavatkozást, amely a rosszindulatú daganat kiújulásának megakadályozását, késleltetését és/vagy a tumor megkisebbítését vagy elpusztítását tűzi ki célul. Jelen ismertetésünk során a sebészi és sugárterápiás beavatkozásokat nem részletezzük, mert egyes esetben életmentő terápiás ellátások lehetnek ezek. Például: bélelzáródás esetén akut műtét vagy a gátor területén (mediasztinum=szegycsont mögötti terület) igazolt daganatos elváltozás a nagy ereket és az ott található egyéb szöveteket, szerveket összenyomja, és ilyenkor sürgős sugárkezelés indokolt. Ugyancsak a különböző sztentek beültetése is lehet életmentő. Ennek egyik példája: az epeutak elzáródásakor alkalmazott sztent alkalmazása.

Az „aktív terápia befejezése” kifejezését leginkább akkor használjuk az onkológiai gyakorlatban, ha a daganatok gyógyszeres kezelését függesztjük fel.

Abban az esetben, ha műtétet követően a daganatot teljes mértékben el lehetett távolítani, s a kiújulásnak kicsi az esélye, akkor további aktív onkoterápiát nem szükséges kapnia a betegnek. Folyamatos ellenőrzés ilyen esetekben is indokolt.

Milyen más lehetőségek léteznek a további kezelésre?

Az alkalmazott terápia súlyos mellékhatásai miatt fel lehet függeszteni a kezelést. Amennyiben a terápia hatékonynak bizonyult, akkor esetleg csökkentett dózisban alkalmazhatók ugyanazok a gyógyszerek. Olykor más daganatellenes szerrel vagy szerekkel kell folytatni a kezelést, ha ilyenek rendelkezésre állnak. Az életet veszélyeztető mellékhatás kialakulásakor azonban néhány esetben nem lehet folytatni a kezelést. Javasolt, hogy ennek végleges megállapítását onkológiai szakbizottság végezze.

Meg kell még említenünk, hogy a daganatellenes kezelés különböző esetekben felfüggeszthető. Hosszan tartó kemoterápia során, ha egyensúlyi állapotot sikerült elérni vagy tervezett műtétet végeznek a közeljövőben, akkor kezelési szünetet lehet tartani, vagy módosítani a beteg állapotát figyelembe véve.

Megfontolandó a beteg további aktív onkológiai kezelése olyan esetekben is, amikor a terápia várhatóan lényegesen rontja a beteg életminőségét, de a daganatot nem vagy csak igen kis mértékben képes csökkenteni. Onkológiai szakbizottság véleményezése ilyen alkalmakkor is szükséges.

Milyen jogaim vannak?

A beteg beleegyezését minden beavatkozás előtt kötelező kikérni. Ugyanakkor a betegnek joga van a kezelés visszautasítására is (ld. 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény). A betegnek a döntését teljes körű tájékoztatás után kell meghoznia. A teljes körű tájékoztatásnak magában kell foglalnia a beteg akkori állapotát, az alap- és kísérőbetegségek mibenlétét, azok későbbi lehetséges lefolyását: a javasolt kezelések várható eredményét, illetve a kezelés elmaradása esetén a daganatos állapot változását.

A választható egyéb gyógymódokat is ismernie kell a betegnek, mielőtt végleges döntését meghozza. A bele nem egyező nyilatkozatot a magyarországi jogszabályok alapján visszavonhatja, de lehet, hogy akkorra már a beteg állapota változik, és a javasolt terápia sem biztos, hogy ugyanaz marad, amit előzőekben javasoltak.

Az aktív onkoterápia szüneteltetésekor, felfüggesztésekor vagy végleges befejezésekor a közben fellépő tüneteket minden esetben figyelemmel kell kísérni, és szükséges azok ellátása. Elsősorban fájdalomcsillapítás, fogyás, gyengeség kezelése az elsődleges. Ezeket az úgynevezett palliatív ellátásokat a beteg állapotának figyelembevételével annak élete végéig lehet és kell alkalmazni.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Baki Márta, onkológus