Molekuláris diagnosztika - Hogyan zajlik a vizsgálat?

A molekuláris diagnosztikai vizsgálatok napjainkban egyre meghatározóbb tényezővé kezdenek válni. A nemzetközi irányelveknek megfelelően számos daganattípus kezelésénél elengedhetetlen ez a típusú vizsgálat, ugyanakkor molekuláris vizsgálatokat használunk nem daganatos megbetegedések esetén is.

Alapvetően molekuláris diagnosztikának lehet tekinteni minden olyan vizsgáló eljárást, mely DNS-t, RNS-t, illetve fehérjéket vizsgál, és annak eltéréseiből von le következtetést. Az eljárás a genetikai kód eltéréseiből, illetve a fehérjék kifejezéséből levont következtetéseket használja fel betegségek diagnosztikájára, követésére, illetve a személyre szabott orvoslás keretein belül a terápia megválasztására.

Milyen célból történhet tehát molekuláris vizsgálat?

• Egy adott betegségre (daganatra) jellegzetes kromoszóma, illetve génelváltozás kimutatására, mely a diagnózis megerősítését, illetve egyes esetekben kizárását szolgálhatja.
• A betegségekben a várható kimenetel, illetve a kezelés jellegének meghatározására.
• Az eltérések kimutatásával a betegség követésére, a kezelésre adott válasz meghatározására.
• A betegség kialakulásának, hátterének vizsgálatára, pl. vírusgenom jelenlétének igazolása.
• Célzott terápiás lehetőségek esetén a várható hatás molekuláris hátterének igazolására (pl. EGFR támadáspontú gyógyszerek adásához, bizonyos gyakori hámdaganatokban).

Ezt olvasta már? A leggyakoribb daganatok első tünetei

A molekuláris diagnosztikai eljárások típusai

A mai modern patológiai diagnosztika során a DNS, RNS alapú molekuláris vizsgálatok alapvetően két nagy csoportba oszthatóak:

• PCR-módszer: mely során polimeráz láncreakcióval (PCR, polymerase chain reaction) felsokszorozott DNS-t vizsgálnak. Elektroforézissel(mely során áram hatására egy gélben fut a DNS, méghozzá eltérő sebességgel a vad, vagyis az emberekben általában jelenlévő szekvencia, és a mutáns), vagy a fejlettebb DNS szekvenálással (amely pontosan megmondja a nukleinsav sorrendet, és megmutatja, milyen típusú mutáció van jelen, vagyis hol és melyik nukleinsav cserélődött le melyikre).
• In situ hibridizáció: az eljárással a kromoszómák számbeli, illetve szerkezeti eltéréseit lehet vizsgálni. Az in situ hibridizáción belül, annak függvényében, hogy mivel tesszük láthatóvá a reakciót, beszélhetünk ezüstözéses, kromogén, illetve fluoreszcens jelölésről. Az első kettő esetében fénymikroszkóp is elegendő, míg a fluoreszcens jelöléshez, sokkal drágább fluoreszcens mikroszkópra van szükség, azonban itt egyszerre akár több próbát is használhatunk, és ezek egymáshoz való helyzetét, illetve számát is meg tudjuk határozni.

Mennyi időt vesz igénybe a vizsgálat?

A molekuláris vizsgálatok átfutási ideje átlagosan 5-10 munkanap. Ennyi idő kell a minták kikereséséhez, a hosszadalmas, nem ritkán egész éjszakán át (14-16 óra) tartó inkubációs folyamatokhoz, illetve az eredmények kiértékeléséhez.

Ezt olvasta már? Molekuláris vizsgálatok Magyarországon - A legfontosabb tudnivalók

Milyen eszközökkel lehet információt kapni a daganatsejtekről?

A molekuláris vizsgálatok rendkívül szerteágazóak. Számos vizsgálatot támogat az OEP, melyek elvégzésére szükség esetén a kezelőorvos kéri fel az adott patológiai osztályt, esetleg egyetemi klinikát. Ilyenkor a meglévő szövettani mintából, citológiai kenetből, mikrobiológiai mintákból vagy vérből lehet elvégezni a vizsgálatokat.

Vizsgálat történhet egyrészt a lehetséges kórokozók kimutatására, pl. EBER ISH vizsgálattal az Epstein-Barr-vírust, PCR technikával a tbc vagy a HPV (humán papillóma vírus) magas kockázatot jelentő altípusait (HPV 16, 18, 31, 45) lehet meghatározni.

Daganatok esetében ilyen vizsgálat például a BRAF mutáció analízis rosszindulatú melanoma esetében, az EGFR, KRAS, illetve ALK génátrendeződés (transzlokáció) vizsgálat tüdőrák esetén, a kiterjesztett RAS vizsgálat vastagbél tumorok esetén.

Mindemellett számos egyéb vizsgálati lehetőség van, melyek egy része speciális profilú intézményekben történik. Megannyi hematológiai betegségben is elengedhetetlen ilyen jellegű vizsgálat, illetve az úgynevezett lágyrészdaganatok esetében is gyakran szükség van a pontos diagnózishoz molekuláris vizsgálatokra.

Hogyan ad mindez információt a célzott, személyre szabott kezeléshez?

A célzott terápia adásának elengedhetetlen feltétele az adott tumor típus molekuláris profiljának ismerete. Az egyes gyógyszerek csak azokban az esetekben lesznek hatásosak, ha az adott mutáció vagy génátrendeződés kimutatható, ellenkező esetekben csak a mellékhatással lehet számolni.

A molekuláris vizsgálatokról az emlődaganatok példáján keresztül

Az emlődaganatok szövettani feldolgozásához tartozik a Her2 (humán epidermális növekedési faktor receptor 2), vagy más néven, c-erb-B2, Her2/neu, CD340 fehérje immunhisztokémiai vizsgálatokkal történő kimutatása.

Ez egy négyfokozatú skálán mozoghat: ha 0, illetve 1+, akkor negatív, ha 3+, akkor pozitív az eredmény, amely azt jelenti, hogy a beteg kaphat célzott terápiát. A 2+ kérdéses eredményt jelent, ekkor szükség van további kiegészítő vizsgálatokra. 2+ esetekben FISH (fluorescens in situ hibridizáció) vizsgálatokat végzünk, melynek során megnézzük, hogy a 17-es kromoszómán elhelyezkedő Her2 fehérje génje hogyan viszonyul a 17-es kromoszóma centromerikus régiójához, illetve hány kópia található átlagosan egy-egy sejtben. 20 tumoros sejt leszámolása után, ha az arány nagyobb, mint 2, vagy több mint 6 kópia látható átlagosan sejtmagonként, akkor azt mondjuk: a tumor Her2 amplifikációt mutat, azaz a beteg megkaphatja a célzott kezelést, mert feltehetően hatásos lesz.

Tovább A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Csonka Tamás, patológus