Precíziós onkológia: elkerülhetőek a fölösleges kezelések?

A daganat gyógyításának új ága azt térképezi fel, hogy a páciens számára a nála jelen lévő génhiba alapján mi a legoptimálisabb kezelési stratégia, ráadásul személyre szabottan. De mit érdemes tudni róla? A témában dr. Baki Márta onkológussal beszélgettünk.

Mit jelent a precíziós onkológia? Valamennyi rákbetegségnél alkalmazható?

A 2018-as Amerikai Onkológus Társaság (ASCO) egyik szlogenje volt a precíziós onkológia. Ezt körülbelül úgy lehetne megfogalmazni, hogy újabban a daganatok géntérképét állítják össze, ami 25-90-nél több gént vizsgál. Erre vannak nemzetközi adatbázisok, hogy egyes daganatokban melyik leggyakoribb genetikai eltérés mutatható ki. A kezeléseket megpróbálják ennek a genetikai eltérésnek megfelelően összeállítani: például Rett-mutációra cabozantint adnak.

A precíziós onkológiai kezelés elvileg minden daganatnál alkalmazható, csak kérdés, hogy ezek az eltérések úgynevezett driver mutációk-e, azaz ezek a mutációk valóban felelősek a daganat kialakulásában és tovább fejlődésében, vagy csak találunk egy eltérést, de az nem "oki" tényező. Éppen ezért a gyakorlatban jelenleg csak néhány driver génmutáció esetén áll rendelkezésre megfelelő specifikus terápia.

Hogyan működik?

A fent részletezett genetikai vizsgálatok alapján (tudják vizsgálni magát a génelváltozásokat, illetve a gének termékeit is, azaz a kóros fehérjéket) arra az elváltozásra fejlesztenek ki gyógyszereket. Persze ezeknek a gyógyszereknek is van mellékhatásuk. Abban az esetben, ha egy támadáspontra hatnak ezek a szerek, akkor lehet, hogy a daganat újabb - addig kisebb szerepet játszó - eltérést fog kifejleszteni.

Egyénre szabott?

Ma már evidencia, hogyha egy kis kiterjedésű emlő daganattal találkozunk, s a nyirokcsomókban nem volt áttét, akkor "kötelező" kb. 16 gén vizsgálata (például onkotype módszerrel). Ennek alapján el lehet dönteni, hogy szükséges-e a betegnek kemoterápia vagy nem. Ezt az eljárást a NEAK (régebbi nevén OEP) is finanszírozza.

Ha nem bírunk egy daganattal, akkor érdemes valóban molekuláris genetikai vizsgálatot végezni, melynek során talán létezik olyan gyógyszer, ami pont erre a genetikai eltérésre hat. Például most szervezünk egy olyat, hogy liposzarkómás beteg kezelésében stationer állapot alakult ki, de ott van még a daganat, ami bármikor megbolondulhat, azaz tovább fejlődhet. Elvégeztek 96 gén vizsgálatát, s ennek megfelelően egy emlő daganatra kifejlesztett gyógyszerre volt érzékeny - CDK4/6 inihibitor (palbociclib) - így ezt fogja kapni a páciens. Persze a gyógyszernek törzskönyvi indikációja nincs, így először az Országos Gyógyszerészeti Intézettől kell beszerezni olyan engedélyt, hogy alkalmazni lehessen (offlabel indikáció), s utána jöhet csak a finanszírozás a NEAK engedéllyel. Ezek nem olcsó gyógyszerek, havi 1 millió forintnál is többe kerülnek. A nemzetközi kongresszusokon is felmerül, hogy kinél érdemes genetikai vizsgálatot végezni és ennek megfelelő kezelést adni.

Persze vannak olyan génmutációk, amire még nincs kifejlesztett gyógyszer, ilyenkor különböző adatbázisok alapján lehet esetleg olyan klinikai vizsgálatot találni, amikor egy-egy szert pontosan erre az eltérésre próbálnak kifejleszteni. Általában a genetikai vizsgálatot végző - Magyarországon legtöbbször magánszolgáltató - keres olyan vizsgáló helyet, s próbálja megszervezni a beteg kijutását. Az utazás költségeit vagy a beteg, vagy a klinikai vizsgálatot végző cég állja.

Elkerülhetőek a fölösleges kezelések?

A fenti emlő példa is mutatja, hogy esetleg nem szükséges kemoterápia a genetikai vizsgálat alapján. A buktatói viszont: drága a genetikai vizsgálat, az utána alkalmazott gyógyszer, s közben változhat a daganat jellege is. A konvencionális kemoterápia sokkal olcsóbb (persze itt is 100 000 forintos kiadások vannak), s persze több mellékhatással járnak. A jövő lehet, hogy az lesz, hogy szisztémás kezelést csak genetikai vizsgálat után lehet adni. Ez viszont azt jelenti, amit már elég régóta hangoztatnak, hogy a daganatokat nem a kiinduló szerv alapján fogjuk felsorolni: emlő, tüdő stb., hanem úgy, hogy milyen genetikai eltérései vannak, s annak alapján mit lehet adni.

Hogyan függ össze a molekuláris diagnosztikával?

A molekuláris diagnosztika általában a gének termékeit, azaz a fehérjéket vizsgálja. Ebbe még az egyéb daganat fejlődésben szerepet játszó anyagok meghatározása is beletartozik: például mitokondriális RNS, a daganat körül és daganatos sejtek között lévő fehérjék, egyéb anyagok, különböző lymphocyták stb vizsgálata. Azt reméljük, hogyha a daganat körüli eseményeket is feltérképezzük, akkor tudunk ilyen módon is kezelni. Erre legjobb példa a PDL-1, PD-1 gátlók: próbálják felerősíteni az immunfolyamatokat, amelyek eliminálják a daganatot.

Bővebben Daganatok vizsgálata: molekuláris diagnosztika

Van már ismert sikertörténet?

Sikertörténetekről mindenki beszámol. Nekünk, s talán a betegeknek is már az siker, hogyha nem fejlődik tovább a daganat. Legelőször Magyarországon az Oncompass cég foglalkozott ilyen vizsgálatokkal, s irányították a betegeket külföldi klinikai vizsgálatok felé. Ebből néhány természetesen sikeres is volt. Egyelőre sajnos még nem számottevő, s a magyarországi - de szerintem a nemzetközi - incidencia és mortalitás változásban nem játszanak szerepet ezek az eljárások.

További tudnivalók Rákgyógyítás: gyógyszeres kezelések

Forrás: WEBBeteg
Gorzsás Anita, újságíró
Szakértő: Dr. Baki Márta, onkológus