EGFR gátlásával kezelhető daganatok célzott terápiája
lektorálta: Dr. Könnyid Mária belgyógyász és pulmonológus frissítve:
Az EGFR, vagyis az epidermális (hámsejtes) növekedési faktor receptor a protoonkogének családjába tartozó molekula. Alapvetően a sejten belüli jelátvitelben van szerepe, befolyásolja a génexpressziót, vagyis a különböző gének kifejeződését. Az EGFR volt az első olyan receptor, melynek helytelen működését kapcsolatba hozták a tumor képződéssel.
Protoonkogénnek nevezzük azokat a géneket, amelyek fokozott aktivitása tumoros állapotot idézhet elő. Mivel az EGFR a szövetek növekedését befolyásolja, túlzott aktivációja fokozza a daganatsejtek szaporodását. Ez a receptor a sejtek felszínén van jelen, ha pedig bekötődik hozzá a megfelelő molekula, akkor elindul a jelátviteli folyamat és a sejtosztódás.Ez a folyamat egészséges szervezet sejtjeiben is lejátszódik. Azonban normális esetben megfelelő szabályozás mellett történik a sejtosztódás, egy bizonyos idő után szabályozó mechanizmusoknak köszönhetően leáll a folyamat.
A tumorképződés okai
A rosszindulatú daganat egy olyan sejtszaporulat, amely vagy az adott szövettől eltérő sejtek szaporodása vagy pedig az eredetileg jelen lévő sejtek fokozott burjánzása során jött létre. Ezért a tumornak az az „érdeke”, hogy minél gyorsabban szaporodjon. Bár a daganatok kialakulásának pontos okát még nem teljesen ismerjük, három féle eredetre lehet őket visszavezetni. Bizonyos esetekben környezeti hatások, bizonyos esetekben genetikai változások vagy hormonális eltérések állnak a háttérben. Az EGF receptor génjének mutációja, helytelen működése, vagy a normálistól eltérő szerkezeti felépítése számos daganat előfordulása esetén megfigyelhető. Ezek pedig nem csak a daganatok lokális növekedését, hanem az áttétképződést és az érképződést is elősegítik.
| A leggyakoribb daganatok első tünetei |
| Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata- és a fej-nyak rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést. |
Az EGFR, vagyis a hámszövetek növekedési faktorának receptora mindenféle hámsejt osztódását befolyásolja. A különböző tumorokat csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen szövettípusból indulnak ki. Azokat a rosszindulatú daganatokat, melyek hámszövetből indulnak ki, karcinómának nevezzük.
Tovább Basalioma - A leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat
Valószínűleg minden karcinóma sejtjén fokozott számban fellelhető ez a receptor. Ugyanis ezek a hámeredetű daganatok képesek fokozott számban termelni ezeket az EGRF receptorokat, ami így fokozott jelátviteli működést, tehát fokozott sejtosztódást okoz. EGFR túlzott expressziója megfigyelhető HER2 pozitív emlőrák, nem kissejtes tüdőrák, valamint bizonyos vastagbél, fej-nyak régió, vese, hasnyálmirigy és petefészek daganatok esetében is. Hiszen ezek olyan területek az emberi szervezetben ahol valamilyen formában előfordul hámszövet.
A receptor felépítése olyan, mint egy zár, csak a megfelelő kulcsra nyílik, aktiválódik. Amennyiben létrehozunk olyan kulcsot, ami képes beleilleszkedni a zárba, de nem nyitja az ajtót, gátolni tudjuk az a receptort. Hiszen hiába fog bekötődni a megfelelő helyre a molekula, nem indul el a jelátviteli folyamat, így a sejtosztódás sem. Valamint más molekula sem tud már bekötődni a receptorhoz.
Tehát, ha az adott daganatra specifikus mutációnak megfelelően létrehozunk különböző molekulákat, amelyek tudnak kötődni az EGFR-hez és inaktiválják azt, gátolni tudjuk a daganatok növekedését.
Kezelés
Alkalmazhatunk az EGFR-rel szembeni humanizált monoklonális antitestet, ilyen a cetuximab (Erbitux). Ez volt az első elfogadott EGFR gátló monoklonális antitest. Általában irinotecannal kombináltan alkalmazzák, az optimálisabb hatás érdekében, főleg emlő – és vastagbéldaganat esetén. Nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) esetén alkalmazható EGFR gátló szer a gefitinib (Iressa) és az erlotinib (Tarceva).A nem kissejtes tüdőrákok 85 százalékában megfigyelhető az EGFR fokozott expressziója.Tüdő tumor diagnózisa esetén fontos a genetikai vizsgálat. Ha EGFR pozitív, akkor elsővonalbeli terápiaként alkalmazhatunk EGFR gátlót, ha EGFR és KRAS negatív, akkor csak másodvonalban. Ha pedig KRAS pozitív, akkor nem adhatunk ilyen típusú kezelést, mivel nem várhatunk terápiás hatást. HER2 pozitív emlőrákban alkalmazható gyógyszer a lapatinib, illetve egy EGFR ellenes monoklonális antitest, a trastuzumab (Herceptin). Veserákban alkalmazható például a temsirolimus és sorafenib.
EGFR gátlókat nem feltétlen elsővonalbeli szerként alkalmazunk
Elsőnek választandóként hagyományos kemoterápiát indítunk a legtöbb tumor esetén. Mivel nagyon sok rosszindulatú daganatnál megfigyelhető az EGFR kifejezés, ezért a gátlószerek adagolását az adott betegség tárgykörében kell mérlegelni. Vannak olyan daganattípusok, ahol szinte egyetlen használható szernek tekinthetők, pl. trastuzumab a HER2 pozitív emlőráknál vagy a cetuximab. Más esetben pedig inkább hagyományos kemoterápiás szerek az elsőnek választandóak.
Annak ellenére, hogy az EGFR gátló készítmények nem minden esetben tartoznak az elsővonalbeli szerek közé, másodvonalbeli szerként vagy remisszió után (tünetmentes állapotban) sikeresen lehet őket alkalmazni például a nem kissejtes tüdőrákok esetén is.
Az elmúlt évtizedekben a célzott terápia reflektorfénybe került a daganatok kezelése érdekében. Ezen belül pedig az EGFR és az általa szabályozott jelátviteli út sok kutatócsoport által vizsgált területté vált. Jelenleg is rengeteg gyógyszerkutatás folyik olyan új molekulák iránt, amelyek képesek beváltani a hozzájuk fűzött reményeket: meggyógyítani a daganatokat.
Tovább A daganatos betegségek legújabb terápiái
Takács Regina, medikus
Lektorálta: Dr. Könnyid Mária
| Források |
|
