Víz és tudomány: a betegek félrevezetése

Milyen hatással van a daganatos betegekre a csodavizeknek kikiáltott vizek fogyasztása? Mennyire hihetünk a jóhiszemű vagy az üzleti érdekeken alapuló és gyorsan terjedő tévhiteknek? Hogyan csapják be a betegeket a tudományosnak ható állításokkal? A Debreceni Egyetem korábbi rektora, dr. Fábián István vegyész professzor részletesen bemutatta a rakgyogyitas.hu weboldalon.

A professzor szerint semmilyen vízről nem bizonyították be, hogy egy daganatos betegségre érdemi kihatása lenne. Ezeket a termékeket abban a hiszemben veszik meg az emberek, hogy ezekkel jót tesznek önmaguknak, az egészségüket szolgálják és nagyobb esélyük van a betegségek leküzdésére. Ám ez nem igaz. Kiválóan képzett és tapasztalt marketingesek és jogászok dolgoznak azon, hogyan építsék fel ezeknek a termékeknek a hírverését úgy, hogy az ne legyen számonkérhető vagy büntethető.

Az egészség a tét

Dr. Fábián István látott már anyagilag tönkremenni családokat a "csodavizek" miatt, azonban a nagyobb baj, hogy a beteg ronthat is velük az állapotán. Ez leginkább akkor következik be, ha gyógyszereit cseréli le a kuruzslók által kínált csodaszerekre. Az áltudományok az orvossal ellentétben bármit megígérhetnek, ezzel hamis reményt adva a betegnek és a hozzátartozóknak egyaránt.

Tudományos mázzal borítva rengeteg áltudományos félrevezetés kering a köztudatban. Oxigénnel dúsított vizeket például számos weboldal kínál különböző fantázianeveken, mindenféle pozitív élettani hatást tulajdonítva nekik. Valójában viszont a vízben oldott oxigén arányát a hőmérséklet és a légkör nyomása határozza meg, ráadásul a gyomorban nincsenek az oxigént felvenni képes léghólyagocskák sem, azaz semmi értelme ezektől a vizektől élettani hatást várni.

Tudomány és áltudomány

Az áltudományok művelői sokszor hivatkoznak szakértőkre, akik valójában nem valódi tudományos eredményekkel bíró kutatók. Gyakori az is, hogy egy-egy félrevezető cikk bevezetőjében egy ismert tudós vagy Nobel-díjas kutató egyébként helytálló, pontos és igaz megállapítását idézik. Ezzel megalapozzák a hitelességet, a tudományosság látszatát. Viszont ezt követi az ámokfutás: a kiinduló mondatból olyan következtetéseket vonnak le, amelyek már köszönőviszonyban sincsenek a valósággal vagy a józan ésszel – emeli ki a professzor a rakgyogyitas.hu oldalon.

A tudomány mindig nyitott az új ötletekre: amiről tárgyilagos, mérhető, bárhol megismételhető módon bebizonyítják a hatásosságot, azt a módszert a tudomány is elismeri. A tudományos kutatásokkal szemben támasztott követelmények garantálják azt, hogy a véletlen hibák vagy szándékos elhallgatások kiderülnek. Ha valaki tesz egy bejelentést, világszerte tudományos műhelyek sora kezdi szinte azonnal vizsgálni, ellenőrizni az eredményeket. Ha helytállóak a megállapítások, akkor onnan szeretnének mások is továbblépni, ha pedig más kutatók más eredményekre jutnak, a cáfolatok is publicitást kapnak.

A tévhitek gyorsan terjednek

Az emberek többsége gyors, egyszerű és fájdalommentes megoldásra vágyik. A mai felgyorsult információáramlás és a természettudományban kevésbé jártasság miatt terjednek az áltudományos hírek. Kritika nélkül osztják meg ezeket a híreket, lépnek be különböző Facebook csoportokba az emberek. Így nagyon könnyen terjednek az üzenetek, függetlenül attól, hogy igazak-e vagy sem.

A különféle különlegesnek kikiáltott vizek nem csodaszerek, ne dőljünk be az áltudományos híreknek, weboldalaknak.

A teljes cikket a rakgyogyitas.hu honlapján olvashatja.

(WEBBeteg/Rákgyógyítás.hu)