Meningeoma - Tünetek és kezelés
frissítve:
A meningeoma jóindulatú agydaganat, az agyburok (meninx) sejtjeinek burjánzásából származik. Milyen tünetek utalnak a betegségre, hogyan ismerhető fel és hogyan kezelhető?
Mivel a meningeoma nem az agyban növekedik, hanem azon kívül, ezért általában jóindulatú lefolyású. A meningeomák az agydaganatok 12-20%-át teszik ki, általában 50 éves körüli átlagéletkorban jelentkeznek, és kétszer olyan gyakoriak a nőknél, mint a férfiaknál. Előfordulása 2/100000 lakosra.
A meningeomák közel fele a fejtetőn középtájon helyezkedik el, és gyakran mészlerakódásokat tartalmaz. Egy részük eltávolítás után visszatér.
A ritkábban előforduló szaglóideg (olfactorius) meningeomák viszont tekintélyes nagyságot érnek el, és elvékonyítják a koponyacsontot. Ez utóbbi vezető tünetei a szaglászavar és a személyiség változása.
A meningeoma tünetei
A lassan növekvő meningeoma tünetei elsősorban tipikus neurológiai tünetek, melyek a fizikális vizsgálat során jól beazonosíthatóak, és gyakori az úgynevezett fokális epilepsziás roham. Az agynyomás fokozódásából adódó tünetek jóval később jelentkeznek. A koponyában nincs üres hely, az egész térfogatot az agy és az agyvíz és az agyi erek foglalják el. Ha itt bármi is növekedik (az agy vagy az agyvíz mennyisége), ez a többi elem rovására, annak kiszorítása árán történik. Ekkor fejfájás, hányinger, tudatzavar, zavartság jelentkezik, ritkábban féloldali bénulás és epilepsziás rohamok.
A szaglóideg meningeomája szaglászavarral, időnként látászavarral és látótérkieséssel jár. Ritkán, de előfrordulhat zavartság és egyéb pszichiátriai tünet.
Az agy belsejében elhelyezkedő képletekből származó meningeoma különösen térszűkítő jelleget ölthet és elzárhat fontos agyi ereket.
Hogyan diagnosztizálható a meningeoma?
A meningeoma diagnózisához a CT az alkalmas módszer, ezen a meningoma hyperdens (fehér) és kontrasztanyagot halmoz. Az MR-vizsgálaton a meningeoma az agyszövettel azonos protondenzitású.
A meningeoma kezelése
A kicsi (2,5 cm alatti) meningeomákat, melyek nem érik el az agy fontosabb területeit és nem okoznak komoly tüneteket, nem műtik meg, hanem 6-12 havonta ellenőrzik. A nagyobb vagy tünetképző meningeomákat megműtik vagy gamma-késsel kezelik.
A meningeomák gyakran nem távolíthatóak el teljesen, a háztrahagyott szövetrészekből minden tizedik betegnél ismételt meningeoma alakul ki 6-7 éven belül.
Miután a CT-felvételeken meningeomára tipikus daganatot írnak le, és úgy dönt az idegsebész, hogy a meningeoma mérete, elhelyezkedése miatt beavatkozás indokolt, vagy műtét, vagy mintavétel történik a szövettani diagnózishoz. Ez azért fontos, mert maga a meningeoma műtéti eltávolítása igen nagy vérveszteséggel jár. Viszont ha sikerül eltávolítani radikálisan, akkor teljes gyógyulás remélhető. Kontrasztanyagos-MR-kontroll alatt tartása javasolt ezeknek a betegeknek. A nem teljesen eltávolított meningeoma recidivája (ismételt megjelenése) 6-7 éven belül várható, de a daganat szövettana az adott begenél ugyanaz marad.
Tovább Az agydaganatok típusai
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
