Petefészekrák, a könnyen megbúvó betegség

A világon évente közel negyedmillió nő betegszik meg petefészekrákban - nagy átlagban 70 nő közül 1-nél alakul ki élete során - jelzik a statisztikák.

A nőgyógyászati tumorok közül ez felel a legtöbb (kb. 150 ezer) nő haláláért, s ezzel a nyolcadik helyen áll a leggyakoribb rosszindulatú daganatok sorában. Európában 40 ezernél is több nő veszti életet minden évben petefészekrák vagy annak szövődménye miatt, hazánkban ez a szám 700 (évente 1400 új beteget diagnosztizálnak).

Ez a cikk is érdekelheti Petefészek-daganatok - Petefészekrák

Nehéz felismerni - Mik lehetnek a tünetek?

A korai jelek alig észrevehetőek, gyakori a téves diagnózis, a késői felismerés. Nehezíti a helyzetet, hogy korai fázisában egyszerű bélproblémának lehet gondolni. Ma még nincs olyan diagnosztikai módszer, amivel ekkor könnyen kimutatható volna. A korai diagnózis csak a rendszeres, célzott nőgyógyászati vizsgálattal érhető el. De fontos a betegségről való tájékozódás. Ezért készített 2019-ben a Mályvavirág Alapítvány a petefészekrák világnapja (május 8.) alkalmából rövidfilmet, amelyen négy fiatal gyógyult beteg ismerteti a legfőbb tudnivalókat, kiemelve a fő üzenetet: „Felfedezni!”.

A nagyon „megbúvó” betegségre sokféle általános tünet utalhat – mondják az érintettek. Érdemes felfigyelni rá, ha változás áll be az étkezési szokásokban, emésztési zavar támad, ha gyakran jelentkezik teltségérzés, hasi puffadás vagy gyakori vizelési inger, deréktáji, kismedencei fájdalom, rendszertelen vérzés, fáradékonyság, gyengeség, súlyvesztés. E nem specifikus tünetek miatt a panaszos először a háziorvoshoz fordul. Azonban, ha az a látogatás nem hoz eredményt, feltétlenül nőgyógyászhoz kell menni, aki UH-, röntgen-, CT-, MR-, PET-CT-, illetve tumormarker-vizsgálat (a vérből nyert adatok) segítségével felállíthatja a helyes diagnózist – hangzik el a tájékoztató felvételen.

Mi okozhatja?

A petefészekrák kialakulását okozhatja genetikai mutáció: a BRCA1, illetve BRCA2 gén elváltozása. Ha a családban, a felmenők körében előfordult mell- vagy petefészek- vagy petevezetőrák, adott egyén nagyobb kockázattal él. (Apai ágon is történhet az öröklődés, hiszen férfiaknál is előfordulhat BRCA1-, illetve BRCA2-mutáció, elvégre, ha ritkán is, de férfiaknak is lehet mellrákja.)

Egyre több fiatal nőnél is kialakul

Nem feltétlenül csak 50 feletti nők az érintettek, egyre több a 20-as évei végén, a 30-asok elején járó fiatal nő. A diagnózisok nagy része oly késői, hogy 700 nő életét már nem sikerül megmenteni. Kockázatot jelent, ha nincs gyerek (még sosem szült valaki), illetve az is, ha meddőségi kezelés miatti hormonstimuláción esett át. Másik nőgyógyászati betegséghez, így az endometriózishoz is kapcsolódhat ez a rák.

Hogyan kezelhető?

Kezelése műtét, kemo-, ritkábban sugár-, illetve biológiai (immun-) terápia révén zajlik. Az ötéves túlélésre a betegek 45 százalékának van csak esélye (szemben az emlőrák 89%-os arányával).

A Mályvavirág Alapítvány azért jött létre 2013 májusában, hogy egyszer elmondható legyen, hazánkban egyetlen nő sem veszíti életét méhnyakrák miatt. Felvilágosító tevékenységüket 2015-től a petefészekrákra is kiterjesztették – hiszen azt sok esetben a méhnyakrák szűrése során fedezik fel. A civil szervezet összekötő kapocs kíván lenni orvos, védőnő, a gyógyuló beteg, az egészséges női lakosság, valamint a hatóság és a média között. Céljuk, hogy az adott nőgyógyászati rákok megelőzéséről, a kezelés mibenlétéről minél több emberhez jusson el – naprakészen – a hiteles információ, hogy sokakat mozgósíthassanak a szűréseken való részvételre.

Tovább Kérdések, tudnivalók a petefészekrák terjedésével kapcsolatban

Forrás: WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró