A vastagbélrák kezelésével járó lehetséges mellékhatások

Maga a vastagbéldaganat és a kezelés is számos panasszal, mellékhatással járhat. Áttekintjük, melyek jelentenek problémát leggyakrabban, milyen kérdések merülnek fel a betegekben és családtagjaikban.

A kemoterápia a gondolkodás lassulásával, memóriaromlással jár

Vastagbélrák esetén is ismert fogalom a „kemo-agy”, vagyis a daganat, illetve kezelés következtében kialakuló agyi funkcióromlás. A jelenség háttere nem ismert teljes biztonsággal. Jellegzetes tünetek a koncentrációképesség csökkenése, memóriazavar, tanulási nehezítettség. Súlyos esetben a tünetek átfedhetnek pl. agyi keringési zavar vagy vérzés tüneteivel (pl. zavartság, szótalálási nehezítettség), ilyen esetben orvosi vizsgálatra feltétlenül szükség van.

Hányinger, hányás

A kezelés során jelentkező hányinger és hányás igen gyakori a vastagbélrák kemoterápiás és sugárkezeléses ellátása során. Az esetek akár 20 százalékában is vezethet a kifejezett panasz a terápia halasztásához, ami nem szerencsés a daganatos betegség kezelése során. A hányinger és hányás jelentkezhet hevenyen a kezelés kezdetét követő 24 órán belül, vagy késleltetetten a kezdetet követő napokban, illetve bizonyos kiváltó tényezők (ételek, illatok) hatására is.

A hányinger jelentkezése függ az alkalmazott terápiától is, bizonyos citosztatikumok (pl. ciszplatin, carmusztin, ciklofoszfamid) gyakrabban okoznak hányingert, emiatt alapvetően megelőzés jelleggel szokás alkalmazni hányingercsillapító gyógyszereket.

Az otthon is alkalmazható házi praktikák (pl. gyömbér, kamilla tea, citrom, hideg folyadék) kevésbé hatásosak kemoterápiás kezelés során, de használatukat semmi nem tiltja.

Bővebben Kemoterápiás hányinger és hányás

A betegség és a kemoterápia is fogyást okozhat

Maga a vastagbélrák és valamennyi daganatos betegség sorvasztó krónikus állapot, a daganattal járó émelygés és hányinger, étvágytalanság végső soron fogyást eredményez, amely megjelenhet vagy folytatódhat a kezelés alatt is. Kórosnak a testtömeg 10 százalékát meghaladó fogyást tekintjük.

Amennyiben az alapbetegség a kezelés hatására javul, meg kell állni a fogyásnak, hisz javulnia kellene az étvágynak is. Ezt nem minden esetben lehet azonban elérni, pl. ha nem gyógyítható a daganatos betegség, rosszabbodik a beteg állapota. Ilyen esetben szükséges lehet a táplálkozás segítése olyan tápszerekkel, étvágyfokozó készítményekkel, melyek segítik a testsúly növekedését kalória- és fehérjetartalmuk révén, vagy az étvágy növelésével. Ezen készítmények daganatos betegségben szenvedők részére kedvezményesen felírhatóak.

Napjainkban számos nem feltétlenül ismert biztonságú készítmény is megvásárolható, melyek hatása nem tisztázott, vagy akár káros is lehet, emiatt mindig beszéljen kezelőorvosával, mielőtt ismeretlen „csodaszerhez” folyamodna.

Gondok a táplálással, szájüregi gyulladásokkal

Kifejezetten legyengült állapot, maga a vastagbél tumor, esetleg áttét miatt kialakuló passzázs akadály (a táplálék haladása akadályba ütközik az emésztőrendszerben) esetén szükséges lehet a szájon át történő táplálás kiegészítésére, de akár teljes pótlására is. Ennek két módja lehet:

• Szondatáplálás: elégtelen folyadék és táplálékbevitel, gyenge általános állapot, vagy emésztési akadály esetén az orron keresztül a gyomorba, illetve a belekbe szonda kerül lehelyezésre. Bizonyos esetben gyomortükrözéses vizsgálat során akár a hasfalon keresztül a gyomorba vezetett szonda is megoldhatja a táplálást. Speciális szondatápszerek segítik átmenetileg, de akár tartósan is a beteg táplálását.
• A teljes parenterális táplálás azt jelenti, hogy az emésztőrendszert és felszívódást teljesen kikerülve a véráramon keresztül juttatjuk be a táplálékot végső esetben, vagy átmenetileg, pl. intenzív osztályos kezelés részeként a beteg részére. Ritkán perifériás vénán, gyakrabban nagyvéna kanülön keresztül kap a beteg kifejezetten vénába adható tápszert orvosi felügyelet mellett.

Az elégtelen táplálékbevitelnek számos következménye és szövődménye van, a romló általános állapot, immunelégtelenség, gyengeség mellett csontritkulást (osteopenia) és izomtömeg csökkenést, izomerő gyengülést (szarkopenia) is okoz, rontva minden belső szerv működését is. Emiatt is nagyon fontos a megfelelő tápláltság.

Meg kell említeni, hogy elsősorban kemoterápiás kezelés (vagy fej-nyak területi sugárkezelés) során szájüregi gyulladások, sebek, fekélyek alakulhatnak ki. Ez a mucositis, amely átmenetileg súlyos következményeket okoz, rontja a táplálási esélyeket, és akár a kezelés halasztásához is vezet. Megoldása elsősorban tüneti: fokozott higiénia, lokális fertőtlenítőszerek.

Problémák a székletürítéssel

Hasmenés - A vastagbélrák maga is járhat tünetként vagy hasmenéssel, vagy hasmenés-székrekedés váltakozásával. A kemoterápia vagy sugárkezelés mellékhatása is lehet hasmenés. Mivel maga a kezelés ronthatja az immunrendszer működését, fogékonyabbak lehetnek az érintettek fertőzések kialakulására is. A tünet megelőzése nem könnyű, gyakran antibiotikum mellett jelentkezik, emiatt probiotikum szedése javíthatja a bélflóra összetételét. A hasfogók alkalmazása mindig kerülendő, kivéve, ha nem az orvosa utasítja erre.

Székrekedés - A székrekedés gyakran a daganat első tünete. Javasolt megelőzésképpen illetve a székrekedés megoldására a laza széklet biztosítása rostdús táplálkozással, bő folyadékfogyasztással, illetve rendszeres testmozgással.

Hirtelen kialakuló bélelzáródás - Maga a daganat is elzárhatja a vastagbelet, illetve kialakulhat összenövés korábbi műtét, sugárkezelés következtében. Bélelzáródás esetén a beteg hirtelen kialakuló, akár tűrhetetlen hasi fájdalmat érez, hányás, bélsárhányás jelentkezik, a széklet, szelek távozásának képtelenségével. A heveny bélelzáródás leggyakrabban azonnali műtéti megoldást igényel, tehát hasonló panaszok jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni. A bélelzáródást megelőzni nem feltétlenül lehet, a rendszeres, laza széklet biztosítása egyenletesebbé teszi a bélmozgást, ritkábban rontja a tüneteket kemény székletrög kialakulása miatt.

Fertőzések, lázas állapot kialakulása

A vastagbéldaganat és a kezelés is rontja az immunrendszer működését. A műszeres beavatkozások, műtétek, kezelések, kórházi tartózkodás maga is fogékonnyá teszi a beteget a fertőzésekre. Emiatt lázas állapot, fertőzésre utaló jelek esetén soron kívül keresse fel kezelőorvosát! A láz és fertőzés a kezelés halasztását is eredményezheti.

Külön érdemes röviden említeni a kezelés következtében kialakuló alacsony fehérvérsejtszám – neutropénia – okozta kockázatot. Ez maga lázat is okozhat, illetve fokozza a fertőzések kockázatát, a gyógyulási idő is elhúzódhat. Neutropénia bizonyos citosztatikumok mellett törvényszerűen jelentkezik, emiatt a beteget fel kell világosítani a lehetséges kockázatokról, és rendszeresen ellenőrizni kell kezelés folyamán a fehérvérsejtszámot. Kerülje a beteg emberek társaságát, láz esetén keresse fel háziorvosát, az antibiotikum időbeni elkezdése gyorsítja a gyógyulást. Neutropéniás étrend tekintetében kerülni kell a földdel érintkező, nyers zöldségek, gyümölcsök fogyasztását. Jelentős neutropénia esetén szájmaszk használata, fokozott higiénia, kézmosás rendkívül fontos.

Védőoltások (pl. influenza ellen) javasoltak a betegek részére.

Vérszegénység jelentkezhet

A daganatos betegség jellemzően vashiánnyal, majd vashiányos vérszegénységgel jár, de akár elhúzódó, vagy jelentős vérvesztés is okozhatja a vérszegénységet. A kezelések során a kemoterápiás gyógyszerek a csontvelői működést rontják átmenetileg, ekkor is kialakulhat az alacsony vörösvértestszám miatt vérszegénység.

Jellegzetes tünet a gyengeség, fáradékonyság, terhelésre jelentkező fulladás, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, mellkasi fájdalom, sápadtság.

A vérszegénység nem előzhető meg, otthoni vasban gazdag táplálkozás (zöld levelű zöldségek, dió, magvak, gránátalmalé, céklalé) fogyasztása segíti a vörösvértest képződést.

Jelentős vashiány esetén orvosa vas tablettát is elrendelhet, illetve súlyos, életet veszélyeztető állapotban, vagy kifejezett panaszok esetén vörösvértest koncentrátum adására is szükség lehet.

A trombózis, embólia kockázata növekszik

Elsősorban maga a vastagbél daganat, de nem ritkán bizonyos kemoterápiás szerek is fokozzák a vénákban kialakuló vérrögképződés (trombózis) és az ebből leszakadó vérrög tüdőerekbe kerülésének (tüdőembólia) kockázatát. A kockázatot tovább fokozza a mozgásszegény, vagy ágyban fekvő életmód (pl. műtét után). A megelőzést a műtétet követő korai mozgás segíti, lehetőség szerint az ágyban fekvés kerülése, illetve a kezelőorvos által (elsősorban bőr alá adható injekció formájában felírt) vérhígító alkalmazása. A trombózis kezelése is injekciós formában adható vérhígító formájában történik.

A trombózis tünete elsősorban az alsó végtagokon kialakuló, egyoldali duzzanat, fájdalom, vörös-lila elszíneződés. A tüdőembólia hirtelen kialakuló nehézlégzés, fulladás, légzési elégtelenség, mellkasi, vagy hátfájdalom képében jelentkezik, amely gyakran társul az egyik alsó végtag duzzanatával.

Hajhullás és egyéb tünetek kezelés során

A vastagbélrák kezelésében használt számos citosztatikum hajhullást eredményez. A kemoterápiás kezelés megkezdése után hamar kialakulhat a hajhullás, a betegek sokszor a párnán észlelt egyre több kihullott hajat, akár foltokban kialakuló kopaszodást észlelik. Alkalmanként a szemöldök, szempilla, a testszőrzet kihullásával is számolni lehet. Ez sajnos velejárója a kezelésnek, megelőzni nem lehet, megoldást pedig az idő jelent, amikor is visszanő a beteg haja.

Érdemes előre felkészülni a hajhullásra, sokszor a megelőzően megkezdett hajvágás, fokozatos hajhossz rövidítés finomítja a drasztikusan jelentkező változást. A kopaszság miatt paróka viselése OEP támogatottan elérhető, sokan (nők) mégis a kendő viselése mellett döntenek. Érdemes a finom puha új hajszálak, a sérülékeny fejbőr megóvása érdekében sapkát hordani, tartózkodni a kifejezett hidegtől, vagy tűző naptól is.

Bőrtünet lehet a sérülékeny, fényérzékeny, száraz bőr, elsősorban helyi védőkrémek, leégés elleni védelem, tápanyagokban és vitaminokban gazdag táplálkozás oldhatja a panaszokat.

Köröm eltérések, sérülékeny törékeny köröm, körömgomba is gyakrabban kialakul a vastagbélrák kezelése során. Ezek helyi kezelése szükségszerű, akár bőrgyógyász bevonásával, amiatt, hogy ne terjedjen tovább a gombafertőzés, ne alakuljon ki másodlagos fertőzés a gyengült immunrendszer miatt.

Bővebben Kemoterápia - A bőr, a haj és a körmök gondozása

Hasűri folyadék

Elsősorban áttét (a hashártya érintettségekor, májáttét miatti májelégtelenség) esetén hasűri folyadék – ascites – alakul ki. A fokozott hasüregi vízképződés miatt étrendi és folyadékmegszorítás történhet, vízhajtó szedését javasolja kezelőorvosa, de súlyos esetben hascsapolásra (ascites punkció) is szükség lehet. Ritkábban a mellűrben is meggyűlhet folyadék, amely a tüdő „összenyomásával” légzési elégtelenséget okozhat. A megoldás mellkascsapolás lehet.

A sugárkezelés mellékhatásairól néhány szóban

A vastagbél műtétet megelőzően, azt követően, esetleg műtét nélkül is sor kerülhet sugárkezelésre. Főbb mellékhatásként bőr és nyálkahártya tünetek, hányinger, hányás, hasmenés, gyengeség jelentkezik, fokozódik a fényérzékenység. Helyi sugarazás miatt a bélnyálkahártya sérülése vérzékenységet, de akár hasonló okok miatt véres vizelet jelentkezését is eredményezheti.

A külső sugarazás nem káros a közvetlen környezetre, a betegnek nem kell aggódnia a családtagjai „sugárfertőzésétől”.

Külön megemlítendő azonban a gyermekvállalás kérdése, mely a sugárkárosodás és a mellé társuló kemoterápiás ellátás miatt kerülendő a kezelés időtartalma alatt és utána bizonyos ideig.

Tovább Életmód és táplálkozás vastagbéldaganat esetén

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus