Mennyi idő alatt alakulhatnak ki az egyes daganatféleségek?

Frissen felismert daganat, de kiújulás, áttétképződés esetén is gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon mennyi ideje lehet jelen a szervezetben a daganat? Vajon felismerhető lehetett volna-e korábban? Ha pedig szűrésen voltunk, mikor érdemes ismét ellenőriztetni magunkat?

A kérdés nehéz, nincs is egyértelmű, számszerűsíthető válasz rá. Minden daganat és szervezet más: a válasz elsősorban a kiinduló szövettípustól, a tumor elhelyezkedésétől és differenciáltsági fokától, a genetikai mutációk jelenlététől és az immunrendszer állapotától függ.

Ezenkívül a társbetegségekkel, gyógyszerekkel, kezelésekkel, az életmóddal, de még a nemmel és az etnikummal is kapcsolatba hozható, hogy egy adott daganat kialakulása milyen sebességgel történhet. Bizonyos vélekedés szerint időskorban - bár gyakrabban alakul ki - lassabban növekszik egy daganat a lassabb anyagcsere miatt, de ez nem állja meg a helyét. Maga a daganat növekedési üteme mindenekelőtt a tumor jellemzőitől függ.

Bizonyos daganatok ugyanakkor könnyen adnak áttétet a vér- vagy a nyirokkeringésen keresztül, ezek gyorsabban is terjedhetnek. Jobban nő az a daganat is, amely jó vérellátással rendelkezik. Ez lehet jellegzetes az adott tumor fajtájára, de függ az adott szervezetben való elhelyezkedéstől is.

Nem is feltétlenül az a kérdés, mikor kezdődhetett meg a tumorszövet kialakulása, hanem az, mi a legelső felismerhető stádium, amikor még jobban kezelhető a rákos betegség. Innen kezdődően fontos tényező az idő is.

Mi történik addig tulajdonképpen?

Vélhetően mindenkiben van daganatos elfajulásra esélyes sérült sejt. Nem is egy. Először sok esetben a DNS-károsodás hatására nem daganatos elváltozás jön létre (pl. vastagbélpolip, méhnyakgyulladás, Barrett-nyelőcső). Idővel számos összeadódó hatásra pedig daganatos sejtek alakulnak ki ezekből az elváltozásokból.

Klinikai tanulmányok szerint átlagosan három év telik el a daganat kialakulásáig. Addig a daganatig, amelyet már fel lehet ismerni orvosi vizsgálattal.

Természetesen a daganat fajtája nagyban befolyásolja ezt az időt. Vannak

1. általában lassan növekedő daganatok, mint a prosztatarák, emlődaganat, méhnyakrák, illetve vannak
2. gyorsan növekvő daganattípusok is, mint a tüdőrák bizonyos fajtái (pl. kissejtes tüdőrák), leukémiák, májdaganat.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egyéni különbségek mindig vannak.

Fontos A leggyakoribb daganatok első tünetei

Miért fontos az idő?

A korai felismerés fontos kulcsa lehet a sikeres kezelésnek, ebben pedig a szűrővizsgálatok jelentik a legfontosabb mozzanatot. Amikor arról olvasunk, hogy milyen időközönként kellene elmennünk különböző rákszűrésekre, azt alapvetően befolyásolja az, hogy átlagosan milyen az adott szervben esetlegesen képződő daganat növekedési, terjedési sebessége.

Néhány esetben megpróbálták meghatározni (állatkísérletek, vagy betegek leletein alapuló statisztikai és matematikai módszerek segítségével) az adott daganat kialakulásának idejét.

• tüdőrák: 3-6 hónaptól 1-2 év alatt is kialakulhat
• prosztatarák: akár több mint 10 év alatt
• emlőrák: 2-2,5 év alatt
• végbél- és vastagbélrák: 1,5 év alatt
• nyelőcsődaganat: lassan növekvő, elvileg években mérhető, ám mivel későn adhat tünetet, ezért gyakran késik a felismerés
• hasnyálmirigydaganat: akár 6, egyes leírások szerint 10 év is lehet, ám gyakran sajnos előrehaladott állapotban történik a felfedezése és emiatt gyakran végzetes kimenetelű
• májdaganat: elsődleges formája ritka és évek alatt fejlődhet ki, míg a gyakoribb áttét (egyéb daganattípus másodlagos daganata) a vérereken történő terjedés útján gyorsan fejlődik ki
• méhnyakrák: akár 5 év

Ezek csak megfigyelésen és elemzéseken alapuló adatok, nem mérvadóak, egyértelmű számolásra nem alkalmasak. Garancia ezen statisztikák igazára sajnos nincs, és nem minden tumorszövet ismeri a tankönyvben leírtakat. Legfontosabb a direkt károsító tényezők lehetőség szerinti kerülése mellett a szakmai ajánlásoknak megfelelő szűrővizsgálatokon való részvétel.

Ilyen időközönként vegyen részt szűrésen

Magyarországon a következő szűrővizsgálatok a leggyakoribbak. Egy részük ismerten ajánlott, mások lehetőség szerint igénybe veendőek.

• tüdőrák: tüdőszűrő évente
• méhnyakrák: 25-65 év közötti nőknél háromévente, 65 éves kortól évente
• emlőrák: 45-65 év közötti nőknél mammográfia kétévente, 65 éves kortól évente
• vastagbélrák: 45 év felett székletből rejtett vér kimutatása, vastagbéltükrözés
• prosztatarák: vérvizsgálat (PSA) évente középkorú férfiak esetén és ennél idősebbeknél is
• melanoma: 2-3 évente bőrgyógyászati vizsgálat.

Fontos kiemelni az önvizsgálat jelentőségét. Az emlők áttapintása nőknél, a bőr ellenőrzése, a szájüreg áttekintése. Az évenkénti „nagylabor” és kétévente végzett hasi ultrahang is segít - más betegségek mellett - a daganatok korai felismerésében. Felismert, vagy ismert krónikus betegségek esetén egyéni gyakorisággal javasolja kezelőorvosa személyre szabottan a szűrővizsgálatokat.

Panaszok vagy önvizsgálat során felismert tünetek esetén soron kívüli vizsgálat szükséges!

Hasznos cikkek

• Segítünk felismerni a betegségeket - Így végezze az önvizsgálatokat
• Mammográfia: Miért fontos és hogyan történik a vizsgálat?
• A prosztatarák kivizsgálási lehetőségei
• A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) menete
• Tüdőszűrés - Mikor kötelező, mikor ajánlott?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus