Melanoma malignum: agyi áttétek kezelése

Az agyi áttétek gyakori előfordulása miatt a melanomás betegek nagy részénél rutin vizsgálatként kell javasolni az agy területét is magába foglaló PET-CT, koponya-MR vagy CT-vizsgálatot.

Előrehaladott melanoma malignumban szenvedő betegek között 10-40 százalékban klinikai tünetet okozó központi idegrendszeri áttét alakulhat ki. Ez végtaggörcsöket, bénulást, beszéd- és mozgászavart eredményezhet. Ennek majdnem a kétszerese azok száma, akiknél valamilyen vizsgálattal lehet kimutatni az áttéteket. Egyes felmérések szerint így a 60 %-ot is meghaladja az agyi áttétek előfordulása az előrehaladott melanoma malignumban szenvedők között.

Azokban az esetekben, ahol az agyi áttét nem okoz klinikai tüneteket, a betegség gyógyulási esélye is jobb, mint amikor a jellegzetes tüneteket észlelik.

Részletesen A melanoma stádiumairól, áttéteiről és a gyógyulási esélyekről itt olvashat

Az agyi áttétek sebészi kezelése

Az agyi áttétek ellátásánál elsődleges szempont azok száma és elhelyezkedése, illetve figyelembe kell venni a központi idegrendszeren kívüli áttéteket, továbbá a beteg általános állapotát. Az agyi áttét műtéti eltávolítását minden esetben mérlegelni kell.

Sugársebészeti eljárásokat lehet alkalmazni, ha a gócok száma és elhelyezkedése ezt lehetővé teszi.

• A sztereotaxiás kezelés többször alkalmazható abban az esetben, ha az áttét az agy más területén jelenik meg.
• Az egy-egy gócra fókuszált ionizáló sugárterápia egyik formája az úgynevezett gamma-kés (ciber-knife), melynek során több gamma sugárzó egységgel érik el, hogy a besugárzandó területen kívül egyéb szövet ne károsodjon.
• Magyarországon még nem elérhetők a neutron sugárforrások, melynek a fizikai tulajdonságai különböznek az előzőekben említett hatásmechanizmusoktól.
• Nagyobb számú, kisebb gócok, illetve az agyburkokon megjelenő áttétek esetén a teljes koponya besugárzását alkalmazzák, melynek során több napos kezelésről van szó (frakcionált besugárzás).

Kiegészítő terápiaként az agyödéma csökkentése és esetleg kortikoszteroid adása javasolt.

Daganatellenes szerek

A melenoma malignumban szenvedők daganatellenes kezelésében 2010 előtt a citotoxikus kemoterápiás szereket használták. Ezek a gyógyszerek a vér-agy gáton keresztül nehezen jutottak be az agyba, s terápiás hatékonyságuk csekély volt. Az 1990-es évek végén temozolomid adásával a betegek kb. 10 %-ánál érték el, hogy az agyi áttétük csökkenjen. Ez a csökkenés csak néhány hónapig, az irodalmi adatok alapján maximum 5 hónapig volt fenntartható.

Abban az esetben, ha a beteg általános állapota lehetővé teszi és a géndiagnosztikai vizsgálattal a betegnél meghatározott genetikai eltérést (BRAF V600K vagy E mutációt) tudnak igazolni, akkor a központi idegrendszer áttéteinek kezelésére célzott terápia adható. A BRAF génmutációs esetekben, alkalmanként MEK-gátlók adásával érhetők el jó eredmények a gyógyításban. A 2010-es évek elején bevezetett célzott (az adott génmutáció esetén ható) gyógyszer kombinációval az agyi metasztázisok közel 30 százalékánál lehetett elérni, hogy a méretük csökkenjen. Ezen csoport betegeinek átlag túlélése megközelítette a 3 évet.

Az immunterápiás készítmények (immun ellenőrző pont gátlók) hatékonysága ezen esetekben kevesebb, mint az előbb említett készítményeké. Ebben a csoportban a melanoma malignum agyi áttéteiben szenvedők közül kb. 20 százalékos javulást és fél évnél hosszabb túlélést tapasztaltak - amennyiben nem voltak klinikai tüneteik, görcsök, bénulások. Azon betegek, akiknél már központi idegrendszerei tünetek jelentkeztek, azok a fenti kezelés mellett kevesebb arányban reagáltak a kezelésre, és kb. fele annyi volt a túlélési arányuk. Kisebb betegszámnál, egy másik immunterápiás hatónyag egyedüli alkalmazásával az agyi áttétek 20 százalékánál értek el csökkenést és a betegek kb. 60 százaléka fél évnél tovább élt. (Szakirodalmi adatok alapján azon betegek, akik a klinikai tünetei miatt kortikoszteroidot igényelnek, ott az immunterápia kevésbé hatásos.)

A legjobb eredményeket a kombinált immunterápiás készítményekkel lehet elérni. A melanoma malignum agyi metasztázisainak fele reagált a szerek együttes adására, és az összes beteg adatát figyelembevéve az átlag túlélés az egy évet meghaladta.

Részletesen A melanoma malignum szisztémás gyógyszeres kezelése - A melanomaellenes célzott és immunterápiákról általában

A kezelés alatt

Fontos tudni, hogy a sugárkezelés, illetve a célzott és/vagy immunterápia hatékonysága összeadódik, de a mellékhatások is fokozódnak. Ezért javasolt, hogy sugárkezelés megkezdése előtt néhány nappal már függessze fel a beteg ezeket a gyógyszereket és folytatásuk is csak néhány nappal később indokolt.

Amennyiben a célzott vagy immunterápia - a fellépő mellékhatások, a betegség rosszabbodása (progressziója), vagy a beteg általános állapota miatt - nem adható, akkor egyes, az évekkel ezelőtt használt kemoterápiás szerek (temozolomid, fotemusztin stb.) adása még megkísérelhető.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerző: Dr. Baki Márta, onkológus