A célzott molekuláris terápiák és immunterápiák szerepe

A molekuláris diagnosztika fejlődésének köszönhetően évről évre több lehetőség nyílik a daganatok egyénre szabott, célzott kezelésére. Ez azt jelenti, hogy egy daganatot úgy kezelünk, hogy a kezelést egy-egy konkrét gén által kódolt fehérje gátlására célzottan fejlesztünk ki.

Ahhoz, hogy megértsük a célzott molekuláris terápiák jelentőségét a rákgyógyítás terén, egészen a daganatok kialakulásának folyamatáig kell visszamennünk. Már régóta ismert, hogy a daganatok kialakulásában fontos szerepet játszanak azok a daganatos sejtekben kimutatható specifikus „molekuláris hibák”, melyek a sejtek túlzott, kóros mértékű szaporodásához (tumorok kialakulásához) vezetnek. Ezek a molekuláris hibák bekövetkezhetnek génekben (ezek az úgynevezett mutációk), fehérjékben és különböző sejten belüli jelátviteli utakban. Ezeket a mutációkat a molekuláris diagnosztika segítségével azonosítják a daganatos sejtekben. A célzott molekuláris terápia ezen mutációk, fehérjehibák ellen irányul, ezáltal a kezelés célpontja a rákos sejtek lesznek.

Ma már több száz gént, és ezen gének több millió mutációját azonosították, melyek a daganatok kialakulásában szerepet játszanak. Ezek közül számos daganattípusban áll rendelkezésre célzott terápia, és rengeteg további terápiás szer vizsgálata folyik: jelenleg 125 törzskönyvezett célzott terápiás szert alkalmaznak már a gyakorlatban.

Milyen daganatok esetén létezik célzott gyógyszer?

Az első között volt az emlőrákok kezelése, ahol célzott molekuláris kezelést alkalmaztak. Az emlőrákok egy részében a HER2 gén fokozott működésének felfedezése vezetett az első HER2-gátló, a trastuzumab kifejlesztéséhez, melyet további, hasonló hatásmechanizmusú szerek megjelenése követett. A HER2 gén mennyiségének a vizsgálatát, és a HER2-gátló terápiát nem csak emlődaganatok, hanem gyomortumorok kezelésében is alkalmazzák. Ma már azt is tudjuk, hogy a hagyományosan végzett vizsgálatok mellett a HER2 gén szekvenálásával a gyógyszeres terápiára érzékenyítő pontmutációk is kimutathatók.

A célzott molekuláris terápia elérhető még többek között a tüdőrákban több célpontra (például nem-kissejtes tüdőrákok EGFR-mutáns formái), a melanóma (BRAF-gén mutáció esetén), a vastagbélrák (KRAS negatív típusaiban) kezelésében is. A felsoroltakon túl egyes petefészek-, hasnyálmirigy-, bőr-, csont- és agyi tumorok esetén is lehetőség van bizonyos géneltérések esetén célzott molekuláris terápia alkalmazására, és számtalan tumortípus esetén folynak a klinikai vizsgálatok újabb terápiák bevezetésére.

A célzott molekuláris terápiát mint kezelési módot sokszor kemo- vagy sugárterápiával kombinálva alkalmazzák, mivel így várható a legbiztosabb eredmény. Egyes esetekben lehetőség van úgynevezett elsővonalbeli és kizárólagos alkalmazásra is.

A molekuláris diagnosztika segíti a döntést

Daganatos megbetegedés esetén lehetőség van arra, hogy molekuláris diagnosztikai módszerekkel meghatározzuk azokat a mutációkat, melyek megléte esetén hatékonyan alkalmazható a célzott daganatterápia. Ha a mutáció nincs jelen, akkor minden bizonnyal a célzott molekuláris terápia hatástalan lesz, és annak alkalmazása esetén még ronthat is a beteg állapotán. Az utóbbi években újabb kutatások bizonyították, hogy a daganat elleni küzdelemben a szervezet saját immunrendszere is bevethető.

Vannak bizonyos immunterápiás (immunonkológiai) készítmények, melyek a sugár- vagy kemoterápiával ellentétben nem közvetlenül a daganatot pusztítják el, hanem az immunrendszer természetes tumorellenes működésének elősegítésén keresztül fejtik ki hatásukat. Ezek a készítmények gyakorlatilag arra serkentik az immunrendszert, hogy felismerje és elpusztítsa a rákos sejteket.

Az immunterápiás szerek, melyek közül jelenleg a CTLA-4- és PD-1-gátlókat alkalmazzák, bármely olyan tumor esetén alkalmazhatóak, melyeket az immunrendszer felismer, de az immunválaszt a CTLA-4, valamint PD-1/PDL-1 fehérjék gátolják.

Az immunterápia jelenleg elérhető kezelési forma sok daganattípusban, például tüdőrákban és melanómában, de hólyagdaganatok, veserák, emlőrák és bizonyos nőgyógyászati daganatok lehetséges kezelésében is elérhető ez a típusú terápia.

Ez is érdekelheti Hogyan érhetőek el a személyre szabott rákterápiák?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pukoli Dániel

Forrás:

Illyés András: Az immunterápiák hatékonysága is megjósolható molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal (daganatok.hu)

Peták István: Precíziós onkológia - Semmelweis Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Budapest