A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása
aktualizálta: Dr. Baki Márta, onkológus frissítve:
A vastagbélrákszűrés 50 éves kor fölött mindenkinek ajánlott, de gyanú esetén bármely életkorban fontos lehet a betegség mielőbbi felismerése. Legnagyobb jelentősége a bélcsatorna endoszkópos vizsgálatának, a béltükrözésnek (kolonoszkópia) van, de más szűrési módszerek is elérhetőek.
A téma cikkei - Vastagbélrák |
| A betegség megértése 1. A vastagbélrák tünetei 2. Rákmegelőző állapot: a vastagbélpolip 3. A vastagbélrák rizikófaktorai 4. A vastagbélrák kivizsgálása, szűrése Élet betegséggel 5. A diagnózis lelki feldolgozása 6. A vastagbéldaganat szövettani típusai, stádiumai 7. A vastagbélrák kezelési lehetőségei 8. Élet a vastagbélrák diagnózisa után 9. Kontrollvizsgálatok vastagbélrákon átesett betegeknek Megelőzés 10. A táplálkozás szerepe 11. Mit tehetünk vastagbélrák kialakulása és kiújulása ellen? |
A vastagbélrák diagnózisának alapját a szövettani mintavétel jelenti, azaz a béltükrözés során vett minta eredménye alapján jelenthető ki egyértelműen a daganat diagnózisa, illetve ez a módszer alkalmas a daganat típusának meghatározására és a folytatandó kezelés megválasztására is. Szűrési jelleggel számos más diagnosztikai eszköz is rendelkezésre áll, azonban pozitív eredmény esetén mindenképpen szükséges a vastagbéltükrözés és annak során mintavétel elvégzése is a pontos diagnózis érdekében.
Vastagbélrák tesztek, laborvizsgálatok
Székletvérteszt
A szabad szemmel nem látható székletvér kimutatására is alkalmas teszt patikában kapható és otthon is elvégezhető. A gyorsteszt diagnosztikus értéke alacsony. Egyrészt a pozitív eredmény egyértelműen nem igazolja a vastagbéldaganatot, mivel vérzést számos más betegség is okozhat, mint a gyulladásos bélbetegségek vagy az aranyér. Másrészt a daganat vagy a vastagbélpolip sem jár minden esetben vérzéssel, így negatív eredmény esetén sem vehető biztosra, hogy nincs kialakult rosszindulatú daganat a bélrendszerünkben. Mivel azonban a székletvérteszt a leggyorsabb, legegyszerűbb és fájdalommentes eljárás, ajánlható ennek elvégzése.
Amennyiben a teszt kimutatja a székletvért, mindenképp arra utal, hogy érdemes alaposabban kivizsgáltatni bélrendszerünk állapotát a minél korábbi felismerés és az eredményes kezelés érdekében. A székletvértesztet orvosi beutalóval laboratóriumi székletvizsgálat során is elvégeztethetjük, illetve sok esetben az orvosi vizsgálat során történik a gyorsteszt meghatározás.
Enzimes béldaganatszűrés
A módszer azon alapszik, hogy a daganatos sejtek az egészségesektől eltérő anyagcserével rendelkeznek, és egy jellegzetes enzimet termelnek (M2-PK). Az egyes patikákban is kapható vagy az internetről rendelhető teszt ennek az enzimnek a kimutatására alkalmas a székletből. A pozitív eredmény rosszindulatú daganatra vagy jóindulatú polipra is utalhat.
Pontossága rosszindulatú daganatok esetén 80-85 százalékos, azaz egyetlen vizsgálat teljes bizonyossággal nem képes igazolni vagy cáfolni a betegséget, de megismételt vizsgálat esetén már jó szűrési módszernek tekinthető. Tapasztalatok szerint még a kisebb polipok kimutatására is alkalmas, ám ebben az esetben kevésbé pontos. Fontos tudni, hogy gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél vagy hasmenés esetén nem alkalmazható a teszt.
Laboratóriumi vérvizsgálat
A vérkép – a tévhittel ellentétben – nem képes a vastagbélrák diagnosztizálására, azaz nincs olyan úgynevezett tumormarker, amely egyértelműen jelezné vagy cáfolná a daganat kialakulását. Ennek ellenére orvosi kivizsgálás során vérvétel és laboratóriumi vizsgálat is történik, mivel ezek a beteg általános állapotával kapcsolatos lényeges információkat szolgáltatnak az orvos számára.
Vastagbéltükrözés
Betegséggyanú esetén vastagbéltükrözés (colonoscopia) történik, melynek során a vastagbél teljes hosszában átvizsgálható a végbélen keresztül felvezetett endoszkóp segítségével. A vizsgálat folyamán az orvos nemcsak végignézheti a bélfal elváltozásait, hanem szövettani mintavétel is történik, továbbá a kisméretű polip alakú daganatokat is eltávolíthatja az orvos.
A vizsgálat diagnosztikus találati biztonsága 95 százalék felett van, ami azt jelenti, hogy 100 megbetegedésből 95-öt felismernek a beavatkozás során. Tömeges szűrésként, azaz tünet- és panaszmentes, rizikófaktorral nem rendelkező egyén esetén nem végeznek rutinszerűen colonoscopiát. Ennek egyik oka, hogy panaszok nélkül vagy a nem veszélyeztetett rizikócsoportba tartozók esetében az egészségbiztosító nem támogatja a vizsgálatot, így az csak magánintézményekben vehető igénybe. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vizsgálat kellemetlenségei miatt a lakosság sem szívesen választja a vastagbéltükrözést. Panaszok jelentkezése, betegséggyanú esetén vagy a rizikócsoportokba tartozóknál ugyanakkor mindenképp javasolt a vastagbéltükrözés elvégzése, mivel minden módszer közül ez a legbiztosabb, továbbá ez nyújtja a legtöbb információt az orvos számára. A beavatkozás számos intézményben bódításban vagy altatásban is elvégeztethető.
Ezek is érdekelhetik
További eljárások a vastagbélrák felismeréséért
Mivel sok egyén tart a vastagbéltükrözéssel járó kellemetlenségektől (béltisztítás, a vizsgáló eszköz, stb...), számos vizsgálati módszert alkalmaznak annak alternatívájaként. Az alábbi eljárásokban közös, hogy megbízható eredményt nyújtanak, fájdalom vagy kellemetlenség nélkül, ugyanakkor nem alkalmasak szövettani mintavételre. Néhány esetben az áruk meghaladja a colonoscopia értékét. Tehát megfelelő módszerek a vastagbélrák felismerésére, ám amennyiben igazolódik a daganat, szükséges lesz a béltükrözés elvégzése is a mintavétel és a pontos diagnózis megállapítása érdekében.
CT-colonographia (CT-colonoscopia)
Amennyiben a beteg állapota nem teszi lehetővé a vastagbéltükrözés elvégzését, akkor CT-colonographia (más néven virtuális colonoscopia, CT-colonoscopia, vastagbél-CT) is végezhető. A vizsgálat előtt ugyancsak béltisztítás szükséges és levegőbefúvást is alkalmaznak. Sokan azért választják ezt a szűrőmódszert, mert hasonló eredményeket ad, mint a kolonoszkópia, mindezt kevesebb kellemetlenséggel vagy fájdalom nélkül.
Flexibilis szigmoidoszkópia
A flexibilis szigmoidoszkóp a kolonoszkóphoz hasonló, ám annál rövidebb eszköz. Nem teszi lehetővé a teljes vastagbél átvizsgálását, de az alsó bélszakasz átvizsgálására alkalmas. Kevesebb előkészületet igényel, és a vizsgálat rövidebb ideig tart. Jelentősége abban rejlik, hogy a vastag- és végbéldaganatok közel fele ezen a területen fordul elő.
Kapszulás endoszkópia
A kolonoszkópia speciális alternatívája lehet az úgynevezett kapszulás endoszkóp, ami lenyelve, a gyomron keresztül jut el a belekbe. Ez sem jár a tükrözésre jellemző kényelmetlenséggel. A vizsgáló eszköztől függően monitoron követhető az útja, s szükség esetén a kapszulában elhelyezett kamera a gyanús bélszakaszt pontosabban tudja feltérképezni.
Kinek, mikor és milyen szűrés ajánlott?
- Ötven éves kor fölött akkor is ajánlott a szűrés, amennyiben nem tapasztalhatóak a vastagbélrák tünetei, úgymint a széklet és székelési szokások megváltozása, a hasmenés és székrekedés váltakozása, a véres széklet vagy az indokolatlan fogyás és fáradtság. 50 és 75 éves kor között ugyanis ugrásszerűen megnő a betegség előfordulása férfiak és nők esetében egyaránt. Nemzetközi ajánlások szerint a vastagbéltükrözést az előző negativitása esetén 10 évente meg kell ismételni, de a székletvizsgálatot évente is ajánlott.
- Amennyiben valakinek a családjában előfordult vastagbéldaganatos eset, úgy legkésőbb 40 éves korában vegyen részt szűrésen, vagy 10 évvel fiatalabb életkorban annál, mint amikor a családtagnál kialakult a betegség. (Azaz például ha a szülőnél 45 éves korában került felismerésre tumor, a gyerekeknek 35 éves korukban érdemes részt venniük a szűrésen.) A rizikócsoportba tartozók esetében a kolonoszkópia a javasolt módszer, mivel ez adja a legbiztosabb és legmegbízhatóbb eredményt.
- Amennyiben a fent leírt panaszokat tapasztalja, minél előbb részt kell venni a kivizsgáláson. Orvosa a vastagbéltükrözést vagy a CT-kolonoszkópiát fogja javasolni. Ebben az esetben – orvosi beutalóval – az egészségbiztosító is támogatja ezt a vizsgálatot, de magán egészségügyi intézmények is biztosítják.
Ötven éves életkor alatt, kis rizikó esetén, ha a vastagbéldaganatra jellemző panaszok sem állnak fenn, akkor szűrési jelleggel elsősorban a székletvizsgálat elvégzése ajánlott, és pozitív eredmény esetén kell orvoshoz fordulni. A kolonoszkópia megbízható, ám annak fájdalmatlanabb alternatívájaként egyre több intézményben lehetőség van a CT-colonoscopia (virtuális kolonoszkópia) elvégzésére is.
A daganat pontos diagnózisa
Vastagbélrák gyanúja esetén mindenképp szükséges a béltükrözés. Az ennek során nyert szövettani minta a diagnózis alapja.
A megfelelő kezelés megválasztása érdekében fontos megbizonyosodni arról, hogy kialakult-e daganatos szóródás a helyi, regionális vagy távoli nyirokcsomókban, illetve más szervekben, valamint arról is, hogy milyenek a daganat genetikai jellegzetességei.
A vastagbélrák-kivizsgálás fontos részét képezi a daganat genetikai jellemzőinek a feltérképezése a molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal. A vizsgálatok célja, hogy a genetikai háttér feltérképezésével a daganatra célzottan ható speciális kezelést tegyen lehetővé. A molekuláris diagnosztikai vizsgálat szintén a szövettani leletből történik, nem szükséges külön mintavétel, beavatkozás.
A részletes kivizsgálás részét képezik további képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, MR, ultrahang, röntgen stb.), amelyek részletesebb információt nyújthatnak a daganat kiterjedéséről, áttéteiről, esetlegesen szövődményekről (pl. bélperforáció), vagy a daganat aktivitásáról is.
Kapcsolódó Vizsgálatok a vastagbélrák kezelése előtt
| Jelenleg még nincs itthon országosan kiterjesztett szervezett vastagbélszűrés |
| Jogszabály alapján – az NNGYK tájékoztatása szerint – jelenleg hazánkban széles körben szervezett szűrésként nem alkalmazzák a vastagbélrák szűrését, de háziorvosi vagy szakorvosi beutalóval a laboratóriumok elvégzik a széklet vér kimutatását. Abban az esetben, ha a széklet vér vizsgálat eredménye pozitív, akkor a labortórumi beutalót kiállító orvos tovább tudja irányítani az egyént kiegészítő vizsgálatra – colonoscopiára. |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Baki Márta, onkológus
