Tanácskoztak az urológus szakorvosok a prosztata daganatos betegségeiről
megjelent:
Az urológiai daganatos betegségek diagnosztikájáról, kezeléséről és a legkorszerűbb műtéti eljárásokról tanácskoztak a szakemberek Debrecenben a közelmúltban.
A Magyar Urológus Társaság 26. kongresszusán a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának több orvosa is előadást tartott szakmai tapasztalatáról és a legújabb operációs eljárásokról. Az idei konferencia legfontosabb témái közé tartozott: az uroonkológiai, a daganatos betegségek kivizsgálása, kezelése, az új gyógyító módszerek eredményeinek bemutatása. Kiemelt figyelmet kapott a húgyhólyag-, a vese- és a prosztatadaganatokkal kapcsolatos tapasztalatok cseréje.
A prosztatarák különösen kiemelt téma a szakemberek gyógyító tevékenységében, mivel gyakori betegség a férfiak körében. Évente 4500 új esetet diagnosztizálnak hazánkban. Így e téma a konferencia kiemelt témái közé tartozott.
| A prosztatarák előfordulása |
| A prosztata (dülmirigy) rosszindulatú daganata a második leggyakoribb oka a férfiak halálozásának. Sajnos ennek előfordulása az elmúlt évtizedekben egyre emelkedett. Magyarországon évente mintegy 1500 férfi hal meg ebben a megbetegedésben. A betegség pontos oka alig ismert, folyamatosak az erre irányuló kutatások. Annyi tudható csupán, hogy a hátterében több s halmozott tényező is kimutatható. Mindenképpen hangsúlyos a genetikai háttér, vagyis azoknak a férfiaknak, akiknek volt a családjában halmozott prosztatarák megbetegedés és amiatti halálozás, a szűrővizsgálat kötelező a saját egészségük és életük védelme érdekében. Az első kromoszóma egyik génjének hibája lehet a felelős a betegség kialakulásáért. Az életkor ugyancsak kiemelt rizikótényező, az életkorral ugyanis nő a prosztatadaganat kialakulásának kockázata. |
A húgyhólyagdaganat kezelésében a közeljövőben új gyógyszerek kerülnek forgalomba, ugyan még zajlanak a vizsgálatok, de biztatóak az eddigi eredmények. A szakorvosok ezekkel a pirulákkal nem csupán a betegek élettartamát, hanem az életminőségét is javítani tudják. A vesedaganatok esetében nemcsak a lehetséges új kezelési módszerekről esett szó, hanem a már bevezetett új gyógyszerek alkalmazásának eredményeiről is beszámoltak az urológus szakorvosok – tudatta dr. Flaskó Tibor, a Magyar Urológus Társaság elnöke, a DE KK Urológiai Klinikájának igazgatója. A háromnapos konferencián szó esett még a nyílt és laparoscopos műtéttel végzett radikális prosztataeltávolítás után esetlegesen kialakuló szövődményekről, a cyber knife készülékkel végzett sugárkezelésről, a húgyhólyagrák genetikai eltéréseinek vizsgálatáról, továbbá a vesekőbetegségről is.
A férfiak rémálma a prosztata megbetegedései, melynek legsúlyosabbika a tumoros betegség. Sokan későn jutnak szakorvoshoz, mert nem mennek időben, a tünetek megjelenése előtt a soros szűrővizsgálatokra, melyeknek több fázisa is lehet. Nemegyszer csak véletlenszerűen, más betegségek, jóindulatúnak vélt prosztatamegnagyobbodás műtétét követő szövettani vizsgálat során derül fény a komolyabb megbetegedésre.
| A prosztatarák diagnózisa |
| A 45-50 év feletti férfiak rendszeres urológiai szűrővizsgálata ad lehetőséget a betegség időben történő felismerésére. Az orvos a fizikális vizsgálat alkalmával a végbélen keresztül tapintja ki a dülmirigyet, ennek a vizsgálatnak a neve az RDV, azaz a rektális digitális vizsgálat. A szövet állaga, keménysége, a prosztata egyenetlensége és aszimmetrikus formája a daganat gyanúját veti fel. Ennek pontosítását a tűdiagnosztikás eljárás teszi lehetővé, melytől nem szabad megretteni, nem lehet a vizsgálattól visszatartó ok, hiszen a tét ennél sokkal nagyobb. Az emberi egészség, illetve az életminőség s az élet maga. A legprecízebb eredmény, mintavétel elérése érdekében úgynevezett transrectalis ultrahangvizsgálat során a végbélbe vezetett ultrahangszondával segítik a prosztatabiopszia pontosságát meghatározni, továbbá daganat beigazolódása esetén meghatározzák annak a helyét és kiterjedését. Ezt ma már számos helyen korszerű eszközökkel, minimális kellemetlenségérzés mellett végzik a szakorvosok. A vérvétellel pedig meghatározzák a PSA értékét, ami azért nagyfontosságú, mert a beteg véréből már akkor azonosítható az esetleges daganatos kórkép, amikor a betegség egyéb módszerekkel még nem diagnosztizálható. A prosztatarák legtöbbször a csontokba ad áttétet, ezért a csont-izotópvizsgálatnak is kiemelkedő szerepe és fontossága van úgy a gyógykezelés megkezdése előtt, mint a páciens sorsának, állapotának továbbkövetése során. |
Rosszindulatú daganat esetében sokszor egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, máskor mutatakozhatnak akár a jóindulatú prosztatamegnagyobbodáskor tipikusan jellemző elzáródásos és irritatív tünetek, de sokkal gyorsabban fordulnak rossz irányba, és a gyógyszeres kezelésre nem vagy csak csekély mértékben javulnak.
A prosztatarák további tünetei a szerv tömegének növekedése, a húgycső összenyomódása miatt fellépő vizelési panaszok, s az ezzel társuló nagyon gyakori vizelési ingerek, illetve a sokszor ismétlődő éjszakai vizelések, s a húgycsővérzés. Ha a daganat már a környező szöveteket is eléri, a beteg gyakorta tompa, gáti, keresztcsonttáji, deréktáji fájdalmat érezhet. Továbbá a húgyutak tágulását, bennük a vizelet pangását is előidézheti akkor, ha a daganat a környező szövetekbe már betört.
Ugyancsak fontos tényező a hormonális okok hátterének vizsgálata. A szakorvosok azt már megállapították, hogy a tumor csak tesztoszteron jelenlétében tud kifejlődni és növekedni.
| A prosztatarák stádiumának megállapítására TNM-csoportosítást alkalmaznak, ennek alapján klinikai szempontból a stádiumok a következők lehetnek: |
| I. stádium: Nincsenek prosztatarák okozta tünetek, a daganat a prosztatán belül helyezkedik el. A daganatsejtek csak a prosztatán belül fedezhetők fel. II. stádium: Emelkedett PSA-érték, fizikális vizsgálatnál esetleg már tapintható elváltozás, az ezután végzett biopszia során ismerik fel, a daganatsejtek ebben az esetben is a prosztatán belül találhatók. III. stádium: A daganatsejtek már túlhaladják a prosztata tokját, és továbbterjedhetnek a környező szervekre. IV. stádium: A ráksejtek ilyenkor már ráterjednek a nyirokcsomókra, továbbá a prosztatától távolabb elhelyezkedő szervekre vagy szövetekre: a csontokra, a májra, a tüdőre. |
Előrehaladott, áttétes prosztatarák a legtöbb betegnél csontfájdalmakat, csonttöréseket okoz, a reumásnak tűnő fájdalmak hátterében olykor prosztatarák okozta csontáttétet diagnosztizálnak, illetve a tumoros megbetegedésekre jellemző általános tünetek is megjelenhetnek. Ezek jellemzően: a szokásosnál gyakoribb fáradékonyság, fogyás, gyengeségérzet, vérszegénység, amit ugyancsak a korai szakaszban fel lehet ismerni, ha a férfiak komolyan tekintenek a prosztata-szűrővizsgálatra. Azon ugyanis bármely szokatlan tünetről, megváltozott fizikai állapotról be kell számolni az urológus szakorvosnak, aki a speciális laborvizsgálatot is beiktatja a kórtörténet feltérképezésébe.
Tovább
- A prosztatarák kezelése
- Prosztatavizsgálat - Mire számíthat az orvosi rendelőben?
- Jó vagy rosszindulatú? A prosztatamegnagyobbodás vizsgálata
- Mi mit jelent a prosztatarák patológiai leletén?
- A prosztataminta-vétel
- A prosztatarák - Válaszok a legfontosabb kérdésekre
- A prosztatadaganatok szövettani típusai
Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
A Magyar Urológus Társaság 26. kongresszusa
