Okosan a napon - Nem csak a melanomáért felelős az UV-sugárzás
megjelent:
A világon évente 2-3 millió esetet regisztrálnak, Magyarországon pedig minden 3. embernél alakulhat ki élete során nem melanoma típusú bőrdaganat az UV-sugárzás káros hatásai miatt.
Becslések szerint évente 2-3 millió esetet regisztrálnak világszerte, és ez a szám egyre csak növekszik Magyarországon is, ahol az utóbbi 20 évben megduplázódott a nem melanoma bőrdaganatok előfordulása. A bőr rákos megbetegedéseinek közel 90 százalékáért felelnek, kialakulásuk mögött leggyakrabban a bőrt érő és az évek során összeadódó UV-sugárzás okozta károsodás áll.
Míg nyáron ma már egyértelmű, hogy védenünk kell a bőrünket, a hidegebb napokon hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a ruha által nem fedett területek ilyenkor is ki vannak téve a napsugárzás káros hatásainak.
Mi okozza, milyen típusai vannak?
„Rengeteg kísérlet és bizonyíték van rá, hogy a leggyakoribb nem melanoma típusú bőrdaganatok kialakulásában az UV sugárzás elsődleges és meghatározó szerepet játszik.” – mondta Prof. Dr. Wikonkál Norbert, bőrgyógyász onkológus, a MH EK Honvédkórház főigazgatója, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke. Az ultraibolya (UV) fény bőrsejteket károsító hatása ráadásul életünk során összeadódik és felhalmozódik, folyamatosan gyengítve bőrünk saját immunvédelmét. Ennek eredményeképpen bőrünk nem képes teljesen regenerálódni, ami hozzájárulhat a bőrsejtek DNS-ének roncsolódásához és a bőrrák kialakulásához.
A nem melanoma típusú bőrdaganatok 99 százalékáért két típus felelős: a bazálsejtes karcinóma (bazalióma) és a laphámsejtes karcinóma (laphámrák). Magyarországon ezt a két daganatos betegséget mostanra évente mintegy 20 ezer embernél diagnosztizálják. A bazalióma kialakulását leggyakrabban a többször elszenvedett napégés idézi elő, és habár általában nem képez áttéteket, mégis komoly pusztítást tud végezni a szövetekben. A laphámrák esetében sajnos az áttétképzés kockázata már jóval magasabb, megjelenéséért pedig a folyamatos UV-kitettség okolható. Ezek a bőrdaganatok általában középkorúaknál vagy az idősebbeknél jelentkeznek és leggyakrabban az arcon, a homlokon vagy a fejbőrön jelennek meg.
Mit tehetünk ellene, hogyan ismerhetjük fel?
A védekezést már gyermekkorban el kell kezdeni, de emellett fontos, hogy folyamatosan figyeljük bőrünk elváltozásait, és amint felmerül a bőrrák gyanúja, a lehető leggyorsabban kérjük ki egy bőrgyógyász szakorvos véleményét! Emellett tartsuk szem előtt idős szeretteinket is, hiszen ők jellemzően kevesebbet foglalkoznak bőrük állapotával, holott a nem melanoma típusú bőrdaganatok esetében ők a legveszélyeztetettebb korosztály.
„Minden olyan növedék, ami a bőrön megjelenik, gyanús lehet. Ezek a bőrelváltozások nem feltétlenül kell, hogy színesek, pigmentáltak legyenek, lehetnek bőrszínűek, színtelenek is.” – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Gyulai Rolland, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika igazgatója. A szakmai szervezet arra ösztönöz mindenkit, hogy minden nap használjon bőrtípusának megfelelő fényvédőt, és töltse ki a szakmai szervezet közreműködésével létrehozott online tesztet.
A legfontosabb genetikai tényező a bőrtípusunk – teszteljük magunkat!
Általánosságban igaz, hogy minél sötétebb a bőrtípus, annál erősebb a természetes védettsége a káros napsugárzás ellen. De hiba lenne arra a következtetésre jutni, hogy ezek a szerencsésebb bőrtípusok kevésbé érintettek a különféle típusú bőrdaganatok kialakulásában.
A bőrtípus teszt segítségével néhány egyszerű kérdés megválaszolásával mindenki megismerheti a saját bőrtípusára vonatkozó kockázatokat, tanácsokat.
Kapcsolódó A bőrdaganatokról
A kampány reklámfilmje itt tekinthető meg:
(Magyar Dermatológiai Társulat)
