Magyarország helye Európa ráktérképén
megjelent:
A rákkal diagnosztizált betegek közül még mindig többen halnak meg Magyarországon, mint az Európai Unió többi államában, annak ellenére, hogy egyes területeken történt javulás, közeledés – derül ki ez EU daganatos betegségekre vonatkozó legfrissebb országprofiljából.
| Rákügyi országprofilok |
| Az Európai Unió szakemberei által összeállított, és a közelmúltban közzé tett úgynevezett rákügyi országprofilok jelen egészségügyi helyzetről adnak általános körképet. A rákbetegség elterjedtségére, a halálozási adatokra, a kezelésre, a megelőzés lehetőségére, az életmódból, a társadalmi helyzetből levezethető gondokról, valamint a szűrési lehetőségekről és elfogadottságáról találhatók adatsorok az összeállításban. A 27 uniós tagállam mellett Izland és Norvégia jellemző adatait összevetve mutatják be az egyes országok helyzetét, állapotát. Meghatározzák „erősségeiket”, az előttük álló, még rájuk váró kihívásokat és egyben megjelölik a konkrét cselekvési területeiket. Az egyes rákprofilok összefoglalják adott ország betegségterhét: a daganat kialakulásának kockázati tényezőit (különös tekintettel a viselkedési és a környezeti rizikókra), szólnak a korai felismerési programokról. Részletezik a betegellátás teljesítményét, nagy hangsúlyt fektetve a hozzáférhetőségre, az ellátás minőségére, a költségekre, s végül a COVID-19 hatására is. |
A tumoros betegségek előfordulása (incidenciája), és a halálos kimenetele (mortalitása) az uniós átlagnál magasabb arányszámú. Bár több mutatóban történt közeledés az elmúlt években, a szűréseken továbbra is kevesebb magyar állampolgár vesz részt (különösen vonatkozik ez a vastagbélrák szűrésre) – márpedig ez közvetlen összefüggésben van a terápia lehetséges sikerével. Riasztó tény, hogy növekedett a halálos kimenetellel záródó hasnyálmirigyrákos esetek száma!
A rákbetegség helyzete – A legfőbb tanulságok
A tumorral összefüggő halálesetek száma 2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb az EU-ban – 100 ezer lakosra 328 életvesztést mutatott a statisztika. Ami pedig a különféle tumorok becsült előfordulási gyakoriságát (incidenciáját) és a daganatos betegségek okozta halálozást illeti, azok itteni adatai 2019-ben és 2020-ban meghaladták az uniós átlagot. A Nemzeti Rákellenes program nem véletlenül tűzte maga elé azt a célt, hogy a rákkal összefüggő halálozást 2030-ig megpróbálja 10%-kal csökkenteni.
A tumoros betegségek unióbeli – 100 ezer lakosra vetített – incidenciája 2020-ban 569 volt, ezzel áll szemben a 623-as magyar adat. A mortalitás 100 ezer lakosra vetített (az életkor szerint standardizált arányszáma) 2019-ben 247 volt az unióban, Magyarországon 328, tehát a halálozási mutatók változatlanul még rosszabbak, mint a megbetegedéseké.
Rákkal összefüggő halálesetek Magyarországon; A diagram forrása: Rákügyi országprofil 2023
A rák súlyos rizikófaktorának számít az elhízás, a dohányzás. Ez utóbbi káros szenvedély mértéke, főleg a férfiak körében, az elmúlt évtizedben csökkent, amiben a kormányzati szakpolitikai lépéseknek is lehetett hatásuk.
Más uniós államokhoz hasonlóan, a 100 ezer 75 évnél idősebb lakosra vonatkoztatott adatok szerint, 2000 óta Magyarországon is csökken a rák miatt elvesztett életévek száma, ami az ellátás teljesítményének javulására utalhat. Azért a helyzet nem problémamentes, mivel az onkológiai szakemberekből hiány van mind térségi, mind nemzeti szinten, és a sugárterápiás eszközök sűrűsége alacsony, ami részben azért is felel, hogy az ellátáshoz való hozzáférésben földrajzilag nagy az egyenlőtlenség. 2007 és 2022 között a részecsketerápiás központok száma (100 ezer lakosonként) Magyarországon 6,2, míg az EU 27-ben 8,9 volt.
Tovább A rák megelőzése - Mi és miért segíthet?
Daganatos betegségek előfordulása
A daganatok magyar incidenciája az egyik legmagasabb az EU-ban. A Közös Kutatóközpont Európai rendszere (ECIS) a pandémia előtti előfordulási tendenciák alapján 2020-ra 62 ezer új magyarországi rák-esetet várt (100 ezer lakosra vetítve 623 beteg), ami 10%-kal haladja meg az EU-ra jellemző átlagot (569/100 ezer fő). Ezen belül ekkora népességszámra 102 tüdőrák kialakulására számítottak, ez a legmagasabb értéket mutatja az EU-ban.
Más vezető daganat-diagnózis: az emlőrák (134 eset 100 ezer lakosra), a vastagbélrák (98). 2020-ban a gyomorrák teheti ki az új rákok 3%-át a férfiaknál, 2%-át a nőknél.
A melanóma mind a férfiak, mind a nők 2%-ában okozza az új rákos megbetegedést.
Továbbra is a nemeknél maradva. Ami a férfiaknál mutatkozott 31 496 új tumort illeti: a prosztatarák a magyar férfiak esetében 20%-ot tesz ki, 23%-ot a többi EU-s államban. A tüdőrák 18%-ban (EU 14%), a kolorektális (vastag- és végbél-) rák 17%-ot (EU 13%), a hólyagrák 7%-ot (EU 9%) tesz ki a férfiak daganatos megbetegedései között. A magyar férfiak daganatainak 4%-a a vesében alakult ki. Az életkor szerint standardizált arány (100 ezer lakosonként) Magyarország 761, az EU-ban 686.
A nők körében Magyarországon 30 903, az EU-ban 1 237 588 volt az új tumoros eset. A listát az emlőrák vezeti: Magyarországon 24%-nyi, az EU-ban 29%-nyi nőt érint ez a daganattípus. A vastag- és végbélrák nálunk 14%-ot tesz ki, szemben az EU-s államok 12%-ával. A magyar női tüdőrák arány 14, az EU-ban 9 százalék. A méhtest rákja (ez a méhnyakrákot nem foglalja magában) a két vizsgált csoportban 6-6%.
Magyarországon a hasnyálmirigyrák előfordulási aránya 4%, az EU-ban viszont a non-Hodgkin limfóma áll 4%-on. A magyar onkológiai betegek 38%-ánál, az EU-s államokban a 40%-ánál egyéb rákot diagnosztizáltak.
Az életkor szerint standardizált valamennyi rákos megbetegedés Magyarországon 100 ezer lakosra vetítve 540, az EU-ban 484. (E becslések a COVID-19 járvány előtt készültek az előző évek előfordulási tendenciái alapján, így eltérhetnek az utóbbi években megfigyelt arányoktól – jegyzik meg a rákregiszter készítői.)
Rákos megbetegedések incidenciájának nemek szerinti megoszlása Magyarországon és az EU-ban;
A diagram forrása: Rákügyi országprofil 2023
Halálozási gyakoriság, a rák okozta terhek
A rákkal összefüggő mortalitás 2019-ben az EU tagállamainak sorában Magyarországon volt a legmagasabb, 33%-kal haladta meg az EU-s átlagot. Az országban a ráknak tulajdonítható haláleset 100 ezer főre vetítve 328 volt, míg az EU-ban 247.
Jelentősek voltak a nemek és az iskolai végzettség szerinti különbségek. 2013-ban jóval nagyobb valószínűséggel haltak meg rákban a férfiak (488/100ezer) , mint a nők (269/100ezer). A 25-65 közöttiek korcsoportjában az alacsonyabb iskolai végzettségű nők több mint kétszer, az iskolázatlanabb férfiak több mint négyszer nagyobb valószínűséggel haltak meg daganatos betegségben, mint a magasabb végzettségű társaik. Az iskolai végzettség szerinti különbségek az idősebb korban is megmaradtak, bár alacsonyabb eltéréssel.
A ráknak tulajdonítható halálozások magas száma több tényező kombinációjával magyarázható. Az okok között szerepel sok lakos egészségtelen életmódja, a korai diagnózis elmaradása (az elvégzett szűrések alacsony száma), továbbá az ellátás körüli problémák.
A daganatok miatti elhalálozás leginkább jellemző oka a tüdő- és a vastagbélrák. Magyarországon az említett kettő mellett az emlő és a hasnyálmirigy tumor jelentik az onkológiai megbetegedések okozta legtöbb halált. 2019-ben e négy ráktípusban a 100 ezer főre vetített mortalitás az EU-ban itt volt a legmagasabb. A közelmúltban bevezetett vastagbélrák- és a tüdőrák szűrési program célja az, hogy sikerüljön javítani ezen a negatív helyzeten.
2011 óta valamennyi daganattípusban csökkent a halálozás, kivételt a hasnyál-, a hólyag-, a májrák jelentett. A 2019-ig tartó periódusban a hasnyálmirigy okozta életvesztés 7%-kal nőtt – ezen évtizedben ez volt a legnagyobb növekedés – az uniós átlag viszont állandó maradt. A rák okozta halálozás legnagyobb csökkenése (28%) a gyomorrák területén történt.
Gyerekekre vonatkozó adatok
A gyerekkori rákos megbetegedések általános túlélési aránya magas – a szakemberek szerint ez a kezelési protokollok központosításának is köszönhető. A magyar gyermek-tumor regiszterben gyűlnek a 15 év alatti gyerekeknél megfigyelt tumoros esetekre vonatkozó adatok. Ezek alapján követhető az előfordulás gyakorisága (incidencia) és a halálozás (mortalitás) – a népesség-alapú statisztikai közlésben.
Bár a gyerekkori rák az országban diagnosztizált összes rosszindulatú betegség alig 1%-át teszi ki, a 2001 és 2015 közötti előfordulása lassú emelkedést mutatott. 2020-ban a 15 év alattiak körében (a kor szerint standardizált incidencia, 100 ezer gyerekre) 15 eset volt, ami hasonló, mint az uniós átlag. A Magyar Gyermek-onkológiai Hálózat központjainak konszenzusán alapuló központosított kezelési protokollnak is köszönhető, hogy a körülírt daganatok esetében a túlélési arány meghaladja a 70 százalékot is.
Népegészségügyi tervek
A jelenleg érvényben lévő rákellenes program célja a tumorral összefüggő halálozás tizedére való csökkentése. Átfogó célkitűzése, mint említettük az, hogy 2030-ig, 10%-kal kevesebben haljanak meg daganatos betegség miatt.
A program elsődlegesen is ki akarja terjeszteni a korai felismerést szolgáló orvosi, egészségnevelési tevékenységet, és folytatni kívánja a kockázatos életmóddal szembeni fellépést. A célok között szerepel az is, hogy elmozdulnak az úgynevezett szerv-specifikus központosítás irányában. A rákkezelés korszerűsítése magában foglalja a molekuláris patológiához és a sugárterápiás berendezések felújításához nyújtott kiegészítő finanszírozást.
Fontos a korai felismerés
A korai felismerés terén nagy a lakosság szerepe, s egyben felelőssége: szűréseken kell részt venniük! Az emlőrák-szűrésekben a magyarországi arány megegyezik az EU-s átlaggal, a méhnyakrákban azt kissé meghaladja, viszont a végbélrák esetén az uniós átlagnak alig felét teszi ki. A két előbbi szűrésen, jövedelmi szintjük szerint, a magyar nők között igen nagy részvételi különbségek figyelhetők meg.
Az alábbi cikkek is érdekelhetik
Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Rákügyi országprofil: Magyarország 2023
