Magyarország rákprofilja - Kockázati tényezők és megelőzés

Több életmódbeli tényezőben (túlsúly, alkoholfogyasztás) a magyar lakosság rosszabbul áll, mint az uniós átlagpolgárok. A dohányzásban viszont Magyarországon is történt pozitív fejlemény, napjainkban kevesebben hódolnak e káros szenvedélynek, mint egy évtizeddel korábban – mutatja az Európai Unió szakemberei által összeállított, és a közelmúltban közzé tett rákügyi országprofil.

A magyar lakosság nagy része hibás magatartási mintát követ – itt több a kóros életformából eredő kockázati tényező, mint az egész EU-ban. Más uniós államokhoz képest a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly, az elhízás és a légszennyezésnek való kitettségben sötét képet mutat a magyar tabló. Annyi pozitívum viszont elmondható, hogy a HPV elleni átoltottságban igen jó Magyarország teljesítménye.

Életmódunk és a daganatos halálozás

A magyar mortalitás alakulásában 2019-ben kulcsfontosságú szerepet játszó tényező volt a helytelen táplálkozás. Ez felelt az elhalálozások 24%-áért, szemben, az Európai Unió 17%-os átlagával.

A második helyen áll a dohányzás, amely 21%-ban okolható, szemben az EU 17%-os átlagával.

Az Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézet további adatai szerint az alkoholfogyasztásnak tulajdonítható a magyarországi életvesztés 7%-a, miközben az unióban 6% az átlag.

Egyre nagyobb, gyakrabban jelentkező egészségügyi problémát jelent az elhízás és a túlsúly, különösen az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. 2016-ben a magyarok több mint fele (60%) volt elhízott vagy túlsúlyos, ami 2011-hez képest 11%-os növekedés. Ez a probléma az uniós államokban – átlagosan – a lakosság 53%-ánál jelentkező gond.

Az elhízás, a túlsúly főként a férfiakat (a magyarok körében itt az arány 67%) és az időseket (73%-ukat) érinti. E téren a növekedés az alacsony iskolázottságúaknál volt a legszembetűnőbb (23%).

A testmozgásban tapasztalható hiányosságok (ülő életmód, inaktivitás) azonos módon játszanak szerepet a halálozásban minden uniós államban (átlagosan 2%-ban).

A két legfőbb kockázati tényező megfelelő „kezelésére” szolgáló céllal szakpolitikákat dolgoztak ki a közelmúltban Magyarországon. Az összes egészségügyi kiadás 3,7%-át fordították 2020-ban megelőzésre, ami valamivel több, mint az uniós átlag (3,4%).

Ellenőrizze le! WEBBeteg BMI kalkulátor

A nikotin kockázata

Magyarországon a megkérdezettek mintegy ötöde számolt be arról, hogy naponta dohányzik – arányuk (19%) kis mértékben meghaladta az uniós átlagot (18%). 2014-ben még az EU legerősebb dohányosai közé sorolódtak a magyarok – a jelentések szerint akkor minden 4. ember naponta cigarettázott.

Majd az évek alatt a férfiaknak e káros szenvedélyhez való ragaszkodásában változás állt be. A 2014-2019 közötti csökkenés tehát szakemberek szerint annak tulajdonítható, hogy módosultak a férfiak cigarettázási szokásai. Míg 2014-ben 32%-uk naponta dohányzott, 2019-ben már kevesebb: 21%. Ez a tendencia kisebbítette a nemek között meglévő markáns eltérést is.

Hangsúlyosak voltak a jövedelem és az iskolai végzettség különbségei szerint mutatkozó egyenlőtlenségek. 2019-ben az alacsonyabb iskolázottságú magyarok negyede (25%) volt napi dohányos, csaknem háromszor annyian, mint a felsőfokú végzettségűek körében (9%). A jövedelmi helyzet szerint is jelentős a különbség: a kiskeresetű magyarok 30%-a számolt be arról, hogy naponta hódol nikotin-szenvedélyének, szemben a magasabb jövedelemmel rendelkezők 13 százalékával.

A további csökkenés elérésére, a leszokás megkönnyítésére számos intézkedés született. 2013-ban a magyar kormányzat átszervezte a dohány-kiskereskedelmet, az árusító helyek számát is csökkentve. 2012-2013-ban korlátozták a nyilvános térben való cigarettázást, elrendelték a dohánytermékek egészségügyi kockázataira figyelmeztető címkék felragasztását, s készülnek a kötelező semleges csomagolás bevezetésére. A tervekben szerepel a dohánytermékek jövedéki adójának fokozatos emelése.

A fentiek alapján azt hihetnénk, egyenletesen zajlik egy kedvező trend. A valóságban azonban negatív jelenséget is tapasztalni: főként a kamaszok körében növekvőben van az új típusú nikotin- és dohányipari termékek használata. Azon 13-15 évesek aránya, akik az elmúlt 30 napban elektronikus cigarettával éltek, a 2013-ban mért 9%-ról 2020-ra 12%-ra nőtt. Ez részben azzal magyarázható, hogy ezekre az eszközökre még nem vonatkozik a hagyományos dohánytermékekre kidolgozott adózási rend.

Érdekelheti 10 tipp a dohányzásról való leszokáshoz

Az égetett szesz okozta egészségártalom

Az alkoholfogyasztással összefüggő új rákos megbetegedések aránya - az EU államok adatainak összevetésében - Magyarországon a legmagasabbak között van. A Rákkutatás Nemzetközi Ügynöksége (International Agency for Research on Cancer, IARC) által gyűjtött adatok szerint 2020-ban (100 ezer magyarra számolva) 17 új rákos megbetegedést lehetett az alkoholfogyasztás számlájára írni. Ez az egyik legmagasabb szint az EU-ban, csak Szlovákia helyzete rosszabb.

Igen jelentős különbség mutatkozik a nemek szerinti bontásban: a férfiak körében több mint háromszor annyi rák alakul ki alkohol miatt (100 ezer lakosonként 27), mint a nőknél (9 eset).

A magyarok valójában nem tartoznak az EU nagyivói közé, bár a fogyasztás (1 főre átlagosan 10,4 l tiszta alkoholt számolva) meghaladta az uniós átlagot (9,8 liter). Azonban a férfiak veszélyes mértékű alkoholfogyasztása már uniós átlag feletti: 2014-ben a napi 40 grammnál is több átlagos fogyasztásról beszámoló férfiak aránya 6% volt, amivel az EU-ban a legmagasabb értékűek közé, élre jutottak – ez ugyanis csaknem kétszerese az EU-s átlagnak (3%).

A magyarok több alkoholt fogyasztanak, mint az uniós átlag; A diagram forrása: Rákügyi országprofil 2023

A kevesebb iskolát végzett (4%) és az alacsonyabb jövedelmű (5%) magyarok szintén nagyobb valószínűséggel számoltak be veszélyes alkoholfogyasztásról, mint a felsőfokú végzettséggel (1,7%) és a magasabb jövedelemmel (1,8%) rendelkezők.

Tovább Az alkoholfüggőség - A leszokás módszerei

A légszennyezettség szerepe

A légszennyezettség Magyarországon nagyobb, mint az EU többi államában. A lebegő részecskéket (PM) méret szerint osztályozzák, a PM10 jelzi a 10 mikrométernél (µm) kisebb átmérőjű részecskéket. A PM2,5-es mérőszám pedig a 2,5 µm-nél kisebb átmérőjű részecskékre utal. 2019-ben a PM10-nek való kitettség köbméterenként elérte a 24 mikrogrammot (μg – a gramm milliomodrésze), miközben az uniós átlag 20,5 μg/m³.

Magasabbnak mérték a PM2,5 koncentrációját is, itt 14,4 áll szemben a 12,6-os uniós értékkel. Az Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézet szerint 2019-ben Magyarországon az ózonnak és a PM2,5-nek való kitettséget becsülték fatálisnak, azaz ez felelt az összes haláleset 7%-áért – az uniós átlag e téren 4 százalék.

A HPV elleni védőoltás a pozitív példa

Kockázati tényezők Magyarország. Minél közelebb helyezkedik a pont a középponthoz, annál jobban teljesít az adott ország az uniós országokkal összevetve; A diagram forrása: Rákügyi országprofil 2023

A fenti adatok ismeretében egyértelműen igazolt, hogy a legtöbb kockázati tényező tekintetében rosszul teljesít Magyarország – dicséretes kivétel a humán papilloma vírus (HPV) elleni átoltottság helyzete. További javulás kötődik ahhoz a döntéshez, hogy 2020-tól a fiúk is felvehetők a HPV elleni immunizációs programba.

A magyar nők körében a hatodik leggyakoribb rákos megbetegedés a méhnyakrák (100 ezer lakosra mintegy 23 esettel). Viszont szűkebb korcsoportot, a 15-44 éveseket tekintve, ez áll a harmadik helyen (ICO/IARC, 2021). A méhnyakrák egyik – orvosilag egyértelműen elismert – okozója, az amúgy védőoltással megelőzhető HPV fertőzés.

A 13. évüket betöltött magyar lányok számára 2014 óta ingyenes az önkéntes HPV immunizáció, ami a szülői feladatokat ellátó felnőtt beleegyezésével vehető igénybe. A 2020/21-es tanévtől a HPV immunizációs programot az ugyanezen életkorú fiúkra is kiterjesztették. Abban az évben a jogosult lányok 80, a fiúk 66 százaléka kapott védőoltást.

Cél az egészségesebb életmód ösztönzése

A 2019-2022-es időszakra szóló nemzeti egészségügyi programok keretében kidolgozott „Három generációval az egészségért” elnevezésű projekt célja az életvezetési szokásokhoz kapcsolódó kockázati tényezők előfordulásának csökkentése.

A program 2020-ig, a közel 6 milliárd forintnyi (16,5 millió eurós) összköltségvetésből 143 háziorvosnak és önkormányzatnak nyújtott támogatást az egészséges táplálkozást, a rendszeres testmozgást és a dohányzásról való leszokást ösztönző tevékenységekre. Ezek mellett a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű területekre egyedi egészségfejlesztési programokat dolgoztak ki.

A bizonyítottan egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszer- és ital-fogyasztás mérséklésének ösztönzésére, 2011-ben bevezették a népegészségügyi termékadót (az úgynevezett chips-adót). A fogyasztási adatok elemzése szerint ez hozzájárult az ilyen termékek árának 29%-os emelkedéséhez és az értékesítés 27%-os csökkenéséhez. Emellett arra ösztönözte a felelős gyártók mintegy 40%-át, hogy megváltoztassák termékeik összetételét (az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adata, 2019).

Korai felismerés

Három területen működik jelenleg Magyarországon rákszűrési program. A korai felismerési szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése érdekében az egészségügyi kormányzat országos lakossági szűréseket – azaz egy adott kockázatnak kitett célcsoport számára ajánlott szűrést – vezetett be a rákos megbetegedések 3 típusára vonatkozóan.

• A 45-65 éves nőket hívják a 2001-ben indított emlőrákszűrési programra.
• A méhnyakrák megelőzését szolgáló program 2003-ban indult, célcsoportját a 25-65 éves nők jelentik.
• 2018-ban az új Nemzeti Rákellenes Programmal összhangban az 50-70 évesek számára indult program a vastagbélrák szűrésére.

Minderre teljes fedezetet nyújt a kötelező egészségbiztosítás. Az emlő- és a méhnyak-rák szűrésére a célcsoportba tartozók egyéni meghívót tartalmazó levelet kapnak, az előbbi esetben rögzített vizsgálati időpontot is megjelölve.

A háziorvosok és a szűrési központok közötti gyors kommunikáció biztosítására információs rendszer működik, ami azáltal, hogy naprakész adatokat szolgáltat a szűrésről, támogatja a háziorvosok általi beutalást. A szűrési szolgáltatásokban való részvétel növelését célozza az, hogy a háziorvosi indikátor-rendszerbe beépítették a mammográfiát.

Ezt úgy kell lefordítanunk, hogy az orvosokat, a hivatásból eredő elkötelezettségük mellett még bizonyos mértékű pénzügyi ösztönző is arra serkenti, hogy minden meggyőzőerejűk latba vetésével próbálják meg rábeszélni a női pácienseket, éljenek a lehetőséggel, menjenek el emlőrák vizsgálatra a megadott időpontban.

Eltérő páciensi hozzáállás

Kutatási adatok szerint 2019-ben az 50-69 év közötti magyar nők 60%-a számolt be arról, hogy a felmérést megelőző 2 évben (ez a periódus megfelel az ajánlásoknak) vett részt emlőszűrésen, ami az uniós átlagnál (66%) alacsonyabb. Kissé eltérő életkor szerinti bontásban, kicsit más adatot kapunk.

A magyar nemzeti szűrőprogram célcsoport besorolása szerint, a 45-65 évesek több mint felénél (62%) történt szűrés. Egy 2021-es statisztikai (KSH) jelentés arra utal, hogy 2014 óta ez az arány lényegében nem változott.

A magasabb részvételt hátráltató okok elemzésekor nyilvánvaló lett, hogy a megjelenésnek nem pénzügyi akadálya van. Sokkal fontosabb tényező lehet az egészségi kulturáltság alacsonyabb szintje. Erre utal, hogy nagyok az iskolai végzettség szerinti különbségek.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők körében a részvételi szándék (67%) másfélszer magasabb, hiszen a kevesebb osztályt járt nőknek 46%-a jelent meg a meghívásra. A magasabb (71%) és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők (53%) körében nem volt ennyire hangsúlyos, de továbbra is jelentős maradt a különbség.

2019-ben Magyarországon 63%-os volt a méhnyakrák-szűrésen való részvétel, ami így az Európai Uniós átlag (60%) fölé került. Ez bizonyos adatsorok ellentétes irányú változásának következében állt elő: miközben az uniós átlag 61%-ról némiképp lecsökkent, a magyar adat 2014 óta (59%-ról) enyhén megemelkedett. Az általános részvételi arány egyenlőtlenségeire itt is az iskolázottság szerinti bontás mutat rá a legmarkánsabban.

2014-ben több mint kétszeres volt a valószínűsége annak, hogy az előző 3 évben citológiai vizsgálatra ment egy nő, ha felsőfokú végzettséggel rendelkezett (77%). Az alacsonyabb iskolázottságúak körében mindössze 36% volt a részvételi arány. Ez a jelentős különbség 2014-2019 között kismértékben csökkent, de az egyenlőtlenség lényegében fennmaradt.

A vastagbélrák szűrési szolgáltatásokat a magyar páciensek jóval az uniós átlag alatti szinten veszik igénybe. A 2019-es felmérési adatok szerint az 50-74 évesek csoportjában a megelőző 2 évben 15%-os volt a részvételi arány, miközben az uniós átlag 33%. Ez a jelentős különbség megmarad az életkor, a nem, az iskolázottság, a jövedelmi viszonyok szerinti osztályozáskor is.

Egészségértés

Az emberi szervezet működésére, az egészségesnek maradásra, a megelőzésre, a védekezésre, az orvosi segítség igénybe vételére vonatkozó elkötelezettség , a tájékozottság, a tudás – új keletű szakmai fogalommal: az egészség-műveltség előmozdítása központi szerepet tölt be az egyenlőtlenségek kezelésére irányuló tervekben.

A megelőzési és az egészségfejlesztési feladatok koordinálására jött létre 2014-ben a Nemzeti Népegészségügyi Központ alá tartozó Egészségfejlesztési Irodák hálózata. A 113 iroda kétharmada társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű közösségekben található. A Népegészségügyi Központ a helyi hatóságokkal együttműködve mobil egységek alkalmazásával – az Országos Onkológiai Intézet iránymutatásai alapján – eseti szűrési tevékenységet is szervez, amit egészségfejlesztéssel köt össze.

Tovább Magyarország helye Európa ráktérképén

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Rákügyi országprofil: Magyarország 2023