Hogyan alakult a rákkezelés Magyarországon az Európai Unió szerint?
megjelent:
A magyarországi rákbetegeknek az új diagnosztikai és kezelési eljárásokhoz való hozzáférése javult, miután e kérdést a 2018/22-es kormányzati ciklusban prioritásként kezelték – olvasható az EU összesítésében.
A tumoros megbetegedések helyzetéről, a rákellátás teljesítményéről, az ellátáshoz való hozzáférésről közölt összehasonlító adatokat az Európai Unió a nemrégiben megjelent országtérképén.
A jelentés szerint a Nemzeti Rákellenes Program keretében forrást különítettek el az új diagnosztikai és kezelési eljárások: a molekuláris patológiai vizsgálatok, a modern sugárterápiás eljárások (pl. brachyterápia) és a robotsebészet szélesebb körű alkalmazására. Ezek az eljárások az elmúlt években az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásban is elérhetők lettek, így már nincs olyan onkológiai vizsgálat vagy terápia az országban, amit kizárólag magánszolgáltatók nyújtanának.
Pozitív fejlemény, hogy az új gyógyszeres kezelések jóváhagyása, támogatása gyorsabb, mint a berendezéseket igénylő eljárásoké. Az európai hatóságok által már engedélyezett gyógyszeres kezeléseket általában 3-6 hónapon belül Magyarországon is be lehet vezetni, ami részben annak köszönhető, hogy a gyártók maguk is lobbiznak a jóváhagyási folyamat felgyorsítása érdekében. Lassú viszont az új, drága berendezések rendszerbe illesztésének folyamata.
A szolgáltatók korábban csak korlátozott mértékben jutottak közfinanszírozáshoz a szükséges eszközök beszerzéséhez, karbantartásához, esetleges felújításához. Ám a közelmúltban több állami forrást kaptak erre a célra, így több megyei szintű központ tudta a 10 évesnél régebbi sugárterápiás berendezéseket lecserélni. Létesült egy új sugárterápiás központ is, ez lett a 14. az országban.
Eszközök és új gyógyszerek a rákellátásban
Az engedélyezést követően az új gyógyszereket, orvostechnikai eszközöket, és egyéb megelőző orvosi eljárásokat, egészségügyi technológiai értékelésnek kell alávetni. Ez a folyamat magába foglalja a klinikai hatékonyságra és biztonságosságra vonatkozó bizonyítékok értékelését, valamint a költséghatékonyság és a költségvetési hatás elemzését is. Az OGYÉI által végzett értékeléshez az adatokat a szolgáltatók és a szakértők nyújtják.
Szakemberek hiánya a rákellátásban
A 2015-ben hatályba lépett jogszabály előírásának megfelelően minden rákgyanús betegnél – a beutalást követő 14 napon belül – el kell végezni a CT vagy mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot. Az orvosi képalkotó eljárásokra vonatkozóan bevezették a várakozási idő maximumát, ami nagyon fontos intézkedés, hiszen életmentő a rákellátás mielőbbi indulása. A törvény azt azonban nem írja elő, hogy ezen időszak alatt a vizsgálatot ki is kell értékelni. A szakemberhiány miatt (ami főként vidéken nagyban gátolja az ellátást) ez további 4-10 napot is igénybe vehet.
Az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) dolgozik elég, a szükséges képesítéssel rendelkező onkológus, sugárterapeuta, radiológus (rezidens), de a regionális és a megyei központokból hiányzik sok (rákellátást biztosító) szakember. Ráadásul, az ő motivációjuk érzékelhetően csökkent, ami tovább súlyosbítja az ellátás kihívásait. Amúgy az EU-s rákprofil adatgyűjtőinek Magyarország kevesebb sugárterápiás berendezésről számolt be, mint más uniós állam: 1000 rákos esetre 0,7 eszköz jut, szemben az 1,2-es uniós átlaggal. A magyar orvos-sűrűség is alacsonyabb: 547/ezer rákos eset. Az EU-s átlag: 691 ezer.
.jpg "Magyarország kevesebb orvossal és sugárterápiás berendezéssel rendelkezett, mint más uniós országok; Az ábra forrása: Rákügyi országprofil 2023")
Magyarország kevesebb orvossal és sugárterápiás berendezéssel rendelkezett, mint más uniós országok, a jelenről nincs adat;
Az ábra forrása: Rákügyi országprofil 2023
Az összefoglaló megállapítása szerint viszont a rákellenes program hangsúlyt fektet arra, hogy megpróbálja feloldani az egyes központokban a laboratóriumi és képalkotó eljárásokra vonatkozó finanszírozási korlátokat. 2020-ban reform rendezte az orvosok foglalkoztatási viszonyát. Ez a jogszabály jelentős béremelést írt elő, és bűncselekménnyé nyilvánította a hálapénz elfogadását, ám a teljesítményre, illetve az ellátás minőségére vonatkozóan nem állapított meg minimum követelményeket. Ez pedig akár csökkentheti is a teljesítményt, bár ennek az onkológiai ellátásra gyakorolt hatása további kutatást igényel.
Mivel a szükségesnél kevesebb szakember dolgozik az onkológiai központokban, a humán erőforrás hiánya miatt a tumorosak követése, utógondozása a körzeti járóbeteg-ellátás onkológiai egységeihez, valamint a háziorvosokhoz került, ahol azonban szintén túl sok a kihívás: az itteni szakemberhiányt az itt dolgozók elöregedése is súlyosbítja. Mindezek mellett az egészségügyi rendszer e szegmensének dolgozói az onkológia területén kevésbé képzettek. Ezek a problémák pedig vidéken, különösen a kevésbé fejlett kistérségeken még nagyobbak.
A végstádiumban lévők helyzete
A palliatív ellátás is megerősítésre vár Magyarországon. A hospice-ra szoruló betegeknek csak harmada jut hozzá, ráadásul csak rövid ideig (átlagban legfeljebb 1 hónapig). Ennek oka részben az alacsony ágykapacitás, másrészt azok a korlátozó szabályozások, amelyek nem engedélyezik az aktív onkológiai kezelés és a hospice ellátás egyidejű finanszírozását. A bővítés terén kihívás a lakosság tudatosságának növelése. Jelenleg ugyanis nagyon korlátosak a népesség ilyen irányú ismeretei. Bár a beteg-utak világosak, a páciensek – olykor az onkológusok, a háziorvosok úgyszintén – nem pontosan ismerik a beutalási és a foglalási rendszer működését, a részleteket.
Ez különösen mindennapi gond az otthoni-hospice ellátás esetén, főként a legkevésbé fejlett régiókban. Bár a Nemzeti Rákellenes Program megjelölt terveket az onko-rehabilitációs ellátás járó- és fekvőbeteg kapacitásának fejlesztésére, ám e célok jelenleg nem kaptak prioritást.
Az ellátás minősége, a hatékonyság
A magyar onkológiai rendszer – megyei, regionális, országos szinten – központosított. Mind a 19 vármegyében vannak olyan, multidiszciplináris szemlélettel működő centrumok, amelyek feladata a leggyakoribb (a magas előfordulású) esetek ellátása. Ezek közül 14 egyben sugárterápiás központ is. Négy regionális centrumban multidiszciplináris csoportok nyújtanak átfogó ellátást az úgynevezett közepes incidenciájú rákkal kezelt egyéneknek.
A magyarorszagi rákellátás regionálisan központosított; Az ábra forrása: Rákügyi országprofil 2023
A ritka tumorokat az Országos Onkológiai Intézetben kezelik. Az OOI feladatai közé tartozik a kutatás, az orvosok továbbképzése, a szakmai irányelvek kidolgozása és a Nemzeti Rákregiszter összeállítása. Az említett ellátási szintekhez kapcsolódnak az újabban elérhető eljárások – a robotsebészet az OOI, a molekuláris patológia az OOI mellett 4 regionális centrum szolgáltatása. A megyei onkológiai központokban érhető el a brachyterápia (szó szerint közelbesugárzás) eljárása, amikor eszközök (tubusok, csövek, tűk) segítségével radioaktív sugárforrást juttatnak a daganatba, annak közelébe vagy a tumor „ágyába”, azaz helyére.
A betegek megfelelő centrumba való utalásáért – a Nemzeti Népegészségügyi Központ irányítása alatt – a települési szintű járó- és fekvőbeteg ellátást biztosító szolgáltatók felelnek elsődlegesen, akárcsak a primér megelőzés, a korai felismerés biztosításáért. Felelősségi körükbe tartozik a rehabilitációs és palliatív ellátását nyújtó szolgáltatókhoz való beutalás is. Az intézeti és az otthoni palliatív ellátást külön szolgáltatók végzik – mind a háziorvosok, mind az onkológusok utalhatnak beteget a hospice-ba.
A hatékonyság javítása érdekében, a következő szakaszban, nagyobb központosítást irányoz elő a Nemzeti Rákellenes Program. Az ellátás szerv-specifikus besorolása az egyes rákok miatt kezelt esetek éves számán alapulna az ország meghatározott régióin belül. Mindez nem helyettesítené, hanem kiegészítené a regionális központosítást, azt kívánják evvel biztosítani, hogy az egyes tumor-típusok terápiáját az adott térségi ellátásban a legtöbb tapasztalattal rendelkező szakemberekkel dolgozó szolgáltatók kínálják.
Klinikai gyógyszer-tesztek
A klinikai vizsgálatok szervezése, a betegválogatás annak függvénye, hogy adott területen terveznek-e tesztelést farmakológiai cégek. Az új rákellenes gyógyszerek klinikai vizsgálatait általában nem hazai egészségügyi szolgáltatók végzik, de bevett gyakorlat, hogy a nemzeti és a regionális központokban kezeltek számára biztosítják az országban zajló nagyobb próbákon való részvétel lehetőségét. Az ellátás minőségének mérésében kulcsfontosságú egy átfogó rák-központ léte. Az Európai Rákintézetek Szervezetének valamennyi szükséges minőségi előírását 2013-ben teljesítette az OOI, így úgynevezett átfogó rák-központtá válhatott. Eddig ez az egyetlen ilyen intézmény a közép-kelet-európai régióban.
A magyarországi rákellátás minőségének mérésére irányuló erőfeszítések azonban nem voltak következetesek és még mindig csak igen korlátozottak – tehát például várat magára a klinikai audit rendszer bevezetése. De gyerekcipőben jár a folyamat kimenetének értékelése, a rákbetegek ellátására vonatkozó tapasztalatokkal kapcsolatos teljesítmények mérése mellett.
Bizonyos minőségellenőrzés azért zajlik, mivel a legdrágább betegségek diagnosztikai és kezelési algoritmusait jogszabályba foglalt finanszírozási protokoll határozza meg. Ennek értelmében az egészségbiztosító ellenőrizheti, hogy az előírásoknak megfelelően nyújtották-e az ellátást, s amennyiben eltérésekre derül fény, megvonhatja a finanszírozást.
Elvesztett évek
A tumor miatt elvesztett életévek száma arra utal, hogy a magyar rákbetegek ellátásának minőségén javítani kell. Bár 2000 óta, más uniós országokban látott helyzethez hasonlóan, Magyarországon csökkenőben az idő előtti rákhalálozás, mégis, 2017-ben kétszer akkora volt, mint az uniós átlag. Vagyis – százezer 75 évnél nem idősebb lakosra vetítve – 2235 elvesztett életév állt szemben 1139 évvel. A tüdő- és vastagbélrák esetén a korai veszteség több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami nem magyarázható csak az incidencia különbségeivel. A magyarázó tényezők közé tartozhat a daganat korábbi életkorban való megjelenése, a későbbi stádiumokban történő diagnosztizálás, a kevésbé hatékony kezelés, vagy esetleg az adatgyűjtésnek és a nyilvántartásnak más országokéhoz viszonyított különbsége.
A Nemzeti Rákregiszter 2000 óta gyűjti a tumorra vonatkozó, a daganatokkal kapcsolatos adatokat. Számos változó – így pl. nem, életkor, korcsoport, diagnózis, stádium és régió – alapján fogadja, validálja, összesíti a magyar kórházak által jelentett rákos megbetegedéseket. A tervek szerint, további források segítik majd a minőségi mutatók kidolgozását. Jelenleg olyan adatokat generálnak, mint például a 2011-2015 között rákkal diagnosztizált betegek esetében, a tumor típusa szerinti 5-éves túlélési ráta.
Ezen analízisek (első publikált) eredményei a kiválasztott magyar rákbetegek 2011-2015 közötti túlélési tendenciáit hasonlították össze a 2001-2005-ös időszak hasonló arányaival. Az adatok szerint, a két periódus között javult a túlélés a vastagbél-, az emlő- és a prosztata-rák esetében. A méhnyakrákra vonatkozóan nem változott jelentősen a helyzet, míg a tüdőrák túlélése kismértékben csökkent. Az elemzés azt is kiemeli, hogy későbbi időszakban (2015 után) szinte minden vizsgált, korai stádiumú daganattípus esetén javult a túlélés. Az előrehaladott stádiumban azonban nem mutatkozott előnyös változás.
A daganatterápia költsége Magyarországon
Valamennyi biztosított számára Magyarországon elérhető a közfinanszírozás. A rákellátás minden elemét: a szűréstől a palliatív ellátásig a társadalombiztosítás fedezi. Az egyedi méltányossági eljárás segítségével olyan új beavatkozásokhoz is hozzá lehet férni, amelyeket még nem építettek be a közfinanszírozási rendszerbe. Az ilyen esetekben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 30 napon belül értékeli a kérelmeket. Mivel a NEAK-nak éves költségkorlátja van, a támogatást könnyebb az év elején megszerezni. Az Onkológiai Szakmai Kollégium jóváhagyásától függ a legdrágább és a csak külföldön igénybe vehető kezelések engedélyezése, mint amilyen például a protonterápia.
A széleskörű fedezet, és a rákgyógyszerek finanszírozásának bővülése miatt a rákos beteget nem terheli közvetlen fizetési kötelezettség. Az viszont előfordulhat, hogy olyan gyógyszert kell vásárolnia, amelyek a kezelés okozta tüneti terápiát szolgálják.
A magyarországi rák összes költségét 2018-ban 1372 millió euróra becsülték – 1 főre jutóan, a vásárlóerő különbségeivel korrigálva, ez 226 euró volt, az uniós átlagnak (326 euró) a 69% százaléka. A teljes összeg mintegy felét (618 millió eurót) az ellátásra fordították, ennek közel kétharmadát a gyógyszerek tették ki, ami az uniós átlag kétszerese.
Az összes költség a rákellátásra fordított közvetlen kiadások mellett magában foglalja az úgynevezett informális, valamint a közvetett költségeket – amit például a rákbeteg munkából való kiesése miatti termelékenység csökkenése idéz elő. Míg az előbbi megegyezik az uniós átlaggal, azt jócskán meghaladja a korai halálozás miatti termelékenységcsökkenés.
Tovább
Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Rákügyi országprofil: Magyarország 2023
