Kérdések, tudnivalók a petefészekrák terjedésével kapcsolatban

Milyen messzire, mely távoli szervekre terjedhet át, milyen gyorsan, mi annak a tünete, ha már van metasztázis, és a betegség súlyosságát jelző stádiumbesorolás miként írja le, illetve jelzi-e egyáltalán, hogy a petefész(k)ekből kiindult ráknak van-e már áttéte - ezekre a kérdésekre próbál válaszokat adni cikkünk.

Áttétképződés

Amikor a daganat túlnő a petefészkeken vagy a petevezetőkön, a ráksejtek eljuthatnak a májba, tüdőbe, de a test más részén lévő szervekbe is. Az onkológus által megállapított stádium (stage) besorolás arra is utal, hogy a betegség mekkora mértékben terjedt már el a szervezetben.

Hová adhat áttétet a petefészekrák?

A petefészekrák tumorsejtjei – a közvetlen közeli elhelyezkedés miatt – elsősorban a medencébe (pelvis) és a hasba, az altestbe jutnak. A nyirokcsomókon, az immunrendszer részét képező mirigyeken át, illetve az érrendszeren (keringésen) keresztül viszont a szervezet távolabbi részeibe is elterjedhetnek. Akár egészen messzire történhet szóródás: a tüdőkbe, a pleurális (tüdő körüli) folyadékba, a májba, a lépbe, a belekbe, az agyba, illetve a bőrbe is. Egyes nyirokcsomók könnyebben lesznek érintettek. Így a kismedencében, az alhasban lévők, az aorta környékiek, és a tüdőlebenyek között elhelyezkedő mediasztinum nyirokcsomói.

A rákos sejtek terjedése

A petefészekrák minden érintett személynél másképpen terjed. Viszont ha a szóródásnak még a korai szakaszban nem állják útját, akkor rendszerint hasonló mintát követ a továbbiakban mindenkinél. Először a medencébe terjed, aztán a has/alhas régióiba és a peritoneális üregbe (itt helyezkedik el a gyomor, a máj, a belek), majd a nyirokcsomókba, és aztán a májba jut. De önmagában az a tény, hogy a petefészek rákos sejtjei az említett területre jutottak, nem jelenti (feltétlenül!) azt, hogy a tumor áttétet fog okozni, ám sajnos a betegség ezen stádiuma nem kerül felismerésre a panaszmentesség miatt az esetek zömében.

Ha a korai stádiumban a rák hatékony kezelése elmarad, vagy nem hozott eredményt, a tumor halad tovább, átterjed a szervezet más részeibe. A petefészekrák pedig jellemzően terjed tovább. Az ezzel diagnosztizált betegek több mint 70%-ánál a probléma felfedezése, azonosítása idején már metasztázis is fennáll.

Milyen gyors a terjedés?

A petefészekrák egyes fajtái a korai szakaszból egy éven belül eljutnak az előrehaladottabb stádiumba. Más esetekben a terjedés lassabb. A szakértők úgy vélik, hogy a petevezetőből kiinduló ráknak (az onkológusok feltételezése szerint a legtöbb esetben ez a keletkezés helyszíne, itt fejlődik ki, tehát innen indul ki a rák) mintegy 6 és fél évre van szüksége ahhoz, hogy eljusson a petefészekig. De ha egyszer azt elérte, attól kezdve már gyorsan tovaterjed a közeli testrészekre. Ha elmarad a hatékony kezelés, a terjedés meg sem áll, halad tovább az egyéb szervekre. Amúgy a terjedés sebessége több tényezőtől is függhet. A ráksejtek besorolásán, minőségén, fokozatán (grade) sok minden múlik – ez azért játszik szerepet, mert megszabhatja, jelezheti, hogy mennyiben látszódnak egészségesnek a sejtek, és ennek alapján meg lehet ítélni, hogyan fognak viselkedni a továbbiakban.

A rák agresszivitási foka szerinti besorolása

Az összes petefészekrák 90%-a felhám eredetű, és ezeket – az agresszivitásuk foka szerint – kétféleképpen lehet osztályozni: lehet a tumor high-grade vagy low-grade. A leggyakoribbak az előbbi, nagyobb agresszivitású daganatok, amelyekben a sejtek a legkevésbé hasonlítanak az egészséges sejtekre. Ezek szoktak gyorsan nőni és továbbterjedni. A kisebb agresszivitású (low-grade) rák lassabban nő és terjed. De azt is meg kell jegyezni viszont, hogy az előbbi esetek jobban reagálnak a kezelésre. A low-grade formák inkább lehetnek ellenállók a rákterápiával szemben.

A továbbterjedésre utaló tünetek

A petefészekráknak, a korai szakaszában, előfordul, hogy esetleg nincs semmiféle sajátos tünete. Semmi nem árulkodik a közelgő veszélyről. Sok szimptóma hasonlít egyéb megszokott, nem súlyos kórállapot – gyakran enyhe – tüneteire. Így például az alábbiakat lehet tapasztalni: hastájéki puffadás, felfúvódás, kellemetlenség érzete az alhasban. Gyakrabban vagy sürgetőbben kell pisilni menni. Étkezéseknél előbb szűnik meg az éhség, hamarabb jön meg a jóllakottság érzete – vagyis gyorsabban telítődik az érintett az étellel.

Az áttétképződés megindulása után viszont már általánosabb, hogy megjelennek – az erőteljesebb, nagyobb mértékben figyelemfelhívó – tünetek. Ilyenkor gyakori lehet a székrekedés, hányás, hányinger, az émelygés, hát-/derékfájás, fáradtság, fogyás. Amennyiben az említett tünetek valamelyikét tapasztalja a petefészekrákkal diagnosztizált személy, feltétlenül jelezze ezt kezelőorvosának, hogy ellenőrizni lehessen, megindult-e az áttétképződés.

Joggal merül fel sokakban az a kérdés, hogy a betegség súlyosságának fokozata utal-e arra, hová terjedt át a rák. A fokozatbesorolást arra használják az orvosok, hogy leírják, hol tart a folyamat. Megállapítják, mely szerveket ért el a daganat, és mit milyen mértékben érint – ennek alapján próbálja az onkológus megtalálni a leginkább megfelelő kezelést. A státusz (staging) beosztás I-IV-ig terjed, a magasabb szám az előrehaladottabb állapotra utal.

Első (I-es) fokozatú az a rák, amely még nem terjedt túl a petefészkeken. Ekkor 3 alcsoportot szoktak az orvosok megkülönböztetni: az 1/A esetében csak az egyik petefészekben vagy petevezetőben vannak daganatsejtek. Ha már mindkettőben megtalálhatóak, I/B az állapot. Az I/C esetén a tumorsejtek már túlléptek e területen, és vagy a petefészek külső felszínére, vagy a körülötte lévő peritoneális térbe jutottak.

II-es fokozatú az a rák, ami a medence további területeire is átterjedt. Ekkor a folyamatnak két fázisát jelölik meg a szakértők: a II/A esetében a rák jelen van a méhben is. A következő fokozatban (II/B) a hasüregben lévő szomszédos szerve(ke)t, a hólyagot vagy a végbelet is elérte.

A III-as stádiumban a rák túlterjeszkedett a medencén, a nyirokcsomók révén kilépett a peritoneális űrből. Ekkor más szervekre, például a májra is átterjedt, mérete mintegy 2 centiméter lehet.

A IV-es stádium elérésekor a daganatsejtek már a szervezet távoli területein, más szervekben is megjelennek. A stádium jelölése IV/A, ha a tumor a tüdőket is érinti. A IV/B stádiumban már az ágyék nyirokcsomóiban is jelen van.

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Where Does Ovarian Cancer Spread? (WebMD)
Lektorálta: Dr. Tekse István, szülész-nőgyógyász