Miért hal meg egyre több 65 év feletti nő méhnyakrákban?
megjelent:
A méhnyakrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, pedig védőoltással és szűrésekkel csaknem százszázalékosan megelőzhető, illetve a kezdődő elváltozást időben felismerve és kezelve elkerülhető lenne.
Kaliforniai kutatók rávilágítottak, hogy feltűnően sok 65 év feletti nőt diagnosztizálnak késői stádiumú méhnyakrákkal és közülük nagy számban hunynak el a betegség következtében. Ez alapján érthetetlennek tűnik, hogy ez a korosztály már nem kap meghívást méhnyakrákszűrésre.
A szűrővizsgálat szerepe a korai felismerésben
Az 1940-es évek óta, amikortól a méhnyakrákszűrést az úgynevezett PAP-teszt alapján végzik, drámaian csökkent mind az esetek, mind a halálozások száma a kutatók által vizsgált régióban. 2012 óta azonban az újonnan diagnosztizált nők száma állandó maradt, sőt mi több, az invazív méhnyakrákos esetek előfordulásában az utóbbi évtizedekben erőteljes emelkedés figyelhető meg.
Habár a méhnyakrákszűrés története több mint 80 éves múltra tekint vissza, a tömeges szűrések Európában csak az 1960-as években kezdődtek. Hazánkban 1981-ben indították az úgynevezett „cervixprogramot”, majd ezt 1993-ban a népegészségügyi szűrőprogram részeként korszerűsítették. Mindezek ellenére sem sikerült idehaza csökkenteni a magas számú halálozásokat.
A méhnyakrákkal kapcsolatos információk a Nemzeti Rákregiszterből származnak. Ez az adatbázis a különféle daganatos megbetegedések számát tartalmazza nemek, korcsoportok és terület szerinti bontásban. Működtetését Magyarországon 1999-től törvény írja elő.
Szűrés híján sokszor későn derül fény a bajra
A kutatók a Kaliforniai Rákregiszter legfrissebb tízéves adatait felhasználva megállapították, hogy öt újonnan diagnosztizált méhnyakrákos nőből egy 65 év feletti. A betegség 71%-uk esetében már kései szakaszban kerül felismerésre, míg a fiatalabb korosztálynál ez az arány csak 48%. Ezenfelül, előrehaladott méhnyakrák esetén a 65 év feletti nők ötéves túlélési esélye jelentősen alacsonyabb (23–37%), mint a 65 év alattiaké (41–51%).
A kor előrehaladtával a túlélési esélyek is rosszabbak
A tanulmány nem csupán a kései, hanem a korai szakaszban felfedezett méhnyakrákos esetek vizsgálatára is kiterjedt. Itt is ugyanaz az eredmény született: a kor előrehaladtával rosszabbodnak az ötéves túlélési esélyek – függetlenül tehát attól, hogy a betegség mennyire előrehaladott stádiumban van.
Magyarországon (és ugyanúgy Amerikában is) a 25–65 év közötti korosztály számára biztosított rendelet alapján, szervezett formában a méhnyakrák-szűrővizsgálat. A jelenlegi irányelvek azon 65 év feletti nők számára, akik kórtörténetében negatív HPV- és PAP-teszt szerepel, és nem állnak fenn rizikófaktorok, a szűrés abbahagyását engedélyezik. Mindez kiszolgáltatottá, sebezhetővé teszi ezt a csoportot.
Sokan nem vesznek részt a szűréseken
Ugyanakkor érdemes a probléma másik oldalát is megvizsgálni. Már számtalan statisztika készült a szűréseken való részvételi arányokról. Magyarországon mindez rendkívül alacsony, 40% körüli. Az Egyesült Államokban a 18 év feletti korosztály negyede nem jár méhnyakrákszűrésre. Ők főként a hátrányos helyzetű, például biztosítással nem rendelkező vagy szerényebb anyagi körülmények között élő nők közül kerülnek ki.
Az, hogy 65 éves kor felett gyakrabban fordul elő, hogy késői stádiumban ismerik csak fel a méhnyakrákot, az alábbi tényezőkkel áll összefüggésben:
- a 65 éves kor felé közeledő nők közül rendkívül kevesen vesznek részt méhnyakrákszűrésen, mely kapcsolatba hozható a szégyenérzettel
- a méheltávolításon átesett nők nincsenek tisztában azzal, hogy a rákszűrést folytatniuk kell (hiszen a méhnyakuk érintetlenül megmaradt)
- a menopauza utáni nőknél a PAP-teszt kevésbé pontosan mutatja ki az adenokarcinómát (melynek előfordulása egyre inkább nő a laphámrákkal szemben)
- ez a korosztály kimaradhatott a 2003 óta széles körben alkalmazott HPV-szűrésből, amely ma már a méhnyakrákszűrés arany standardja. Tudvalevő ugyanis, hogy szinte az összes méhnyakrákos eset HPV-fertőzéssel kapcsolatos.
Lenne mód a megelőzésre, illetve a korai felismerése!
Védőoltással és megfelelő, rendszeres szűréssel a méhnyakrák megelőzhető, illetve korai szakaszában felismerhető, a túlélési esélyek kedvezőek. A WHO becslése szerint így néhány évtizeden belül teljesen kiiktatható lenne ez a ma még sok nő életét követelő, rosszindulatú daganatos megbetegedés.
Szőrivizsgálati előzmények, illetve rizikófaktorok indokolják 65 év felett is a rendszeres szűrést. Ha ilyenek nem állnak fenn, akkor 65 év felett a vizsgálat saját kezdeményezésre vehető igénybe. Panasz esetén pedig természetesen életkortól függetlenül ajánlott nőgyógyászhoz fordulni!
Tovább
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
Forrás: Study finds increase in women 65 and older dying of cervical cancer (Medical Xpress)
Felhasznált irodalom:
- Információk a méhnyakszűrésről (Nemzeti Népegészségügyi Központ)
- A méhnyakrák epidemiológiája Magyarországon és a világban (Krasznai Zoárd, Molnár Szabolcs, Debreceni Egyetem ÁOK, Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet, Debrecen)
