Daganatos betegségek: Mely típusok jellemzőek fiataloknál?

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent: 2024.06.20.

A gyermekkori daganatok sok tekintetben alapvetően különböznek a felnőtteknél előforduló esetektől: rendkívül heterogének, erősebb az örökletes rákhajlam hatása, ugyanakkor a gyermekek betegséggel összefüggő halálozásának leggyakoribb okai világszerte. Mely ráktípusok jellemzőek a 18 év alattiakra, illetve a 18 és 24 év közöttiekre? Miben történt változás az elmúlt 10 évben? Belenéztünk a Rákregiszterbe.

A 18 év alattiak kezelését gyermekonkológusok végzik, e korosztály felett pedig már a felnőttekkel együtt kezelik a fiatalokat, éppen ezért külön vettük cikkünkben a két korcsoportot.

A 18 év alatti korosztályban a rosszindulatú daganatos betegségek ritkák, leggyakrabban a leukémia, az agytumor és a limfóma fordul elő – tudtuk meg az általunk megkérdezetett gyermekonkológustól.

A 18 és 20 év közötti fiatal felnőtteknél részben a genetikai alapú ritka daganatokban és a bélrendszeri daganatokban látható emelkedés, illetve problémát jelentenek a nők esetében az emlődaganatok. Nézzük a részleteket!

Hirdetés

20 év alattiaknál leggyakrabban előforduló daganatok

Összességében a 18 év alattiak rosszindulatú daganatos betegségeit tekintve évente mintegy 250 új esetet diagnosztizálnak hazánkban. Leggyakrabban limfómák, leukémiák és agytumorok fordulnak elő ebben az életkorban, melyet a csírasejtes tumorok követnek. Ezekben a daganattípusokban nem történt változás az esetszámokban, évekkel ezelőtt is ezek voltak a leggyakrabban előforduló rákos megbetegedések. A gyermekeknél diagnosztizált ráktípusok gyakorisága az elmúlt éveket, évtizedeket nézve csak enyhe emelkedést mutat – tudtuk meg a WEBBeteg.hu által megkérdezett gyermekonkológustól.

A Leukémia és Limfóma Társaság (Leukemia and Lymphoma Society) adatai is erről árulkodnak: a gyermekek, serdülők és 20 év alatti fiatal felnőttek leggyakoribb rákcsoportjai: leukémia (24,7 százalékos arányban), idegrendszeri daganatok (17,2%), non-Hodgkin limfóma (7,5%), Hodgkin-limfóma (6,5%) (utóbbi kettő a nyirokrák egy-egy típusa) és lágyszöveti szarkóma (5,9%).

A 20 év feletti fiatal felnőtteknél leggyakrabban előforduló ráktípusok

A 20 és 24 év közöttiek esetében mintegy 240 daganatos megbetegedést fedeztek fel 2020-ban a Rákregiszter legfrissebb adatai alapján. A fiatalkorú nőknél vezető probléma a pajzsmirigy, valamint a méhnyak daganata, illetve a melanoma. A férfiaknál kiugró számmal (35) a here rákos megbetegedése került az első helyre, és megtalálható a listán a vastagbélrák, a melanoma, az agytumor és a tüdőrák is.

A leggyakoribb daganatok nők körében 20 és 24 év között (zárójelben az adott daganattípusban megbetegedettek száma):

pajzsmirigy (12)
méhnyak (11+4)
melanoma (10)
Hodgkin-limfóma (10)
emlő (9)
petefészek (7)
vastagbél (6)
agytumor (6)

A leggyakoribb daganatok férfiak körében 20 és 24 év között (zárójelben az adott daganattípusban megbetegedettek száma):

hererák (35)
melanoma (6)
Hodgkin-limfóma (6)
agytumor (5)
hörgő és tüdő (3)
vastagbél (3)

Némileg javuló számok...

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy korábban, 2010-ben mely ráktípusok vezettek az adott korosztályokban:

A gyermekkori daganatok esetében nem találtunk jelentős változást.
A 20 és 24 évesek között a bőrrák és a méhnyakrák vezette a listát, valamint akkor is kiugró esetszámban találtak heredaganatot, illetve a máj és epeutak daganatos elváltozásai voltak jelen nagyobb számban, és szintén problémát jelentett a melanoma. Abban az évben 414 újonnan felfedezett rákos beteget regisztráltak ebben a korcsoportban, azaz több mint 170 esettel többet, mint 10 évvel később.

Gyermekeknél és fiataloknál is előfordulhatnak más, a cikkünkben nem említett daganattípusok is, de ritkábban.

A rák kockázatát az életmód is befolyásolja

A felnőttkori – és ebbe beletartoznak a fiatal felnőttek is – rákos megbetegedések számának emelkedése összefügghet a nem megfelelő életmóddal, így a különböző divatos trendekkel (több telített zsír, feldolgozott élelmiszerek, gyorséttermi ételek, több cukor, energiaitalok fogyasztása), valamint az alkoholfogyasztással, a dohányzással, illetve a nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvással, a mozgásszegény életmóddal. Az olyan daganattípusok, mint a béldaganatok vagy akár az emlőrák összefügghetnek a helytelen táplálkozási szokásokkal, gondoljunk az elhízásból eredeztethető betegségekre, a gyulladási faktorok túlzott termelésére, a szabadgyök-képződésre, az antioxidánsok alacsony fogyasztására vagy éppen a kevesebb rostfogyasztásra. Szőke Andrea dietetikus kérdésünkre elmondta: amennyiben kevés antioxidánst (leginkább zöldségekben, gyümölcsökben, magokban, azaz növényi eredetű táplálékokban találhatóak meg ezek a vegyületek) fogyasztunk, akkor a rendszer eltolódhat, és több szabad gyök képződik, mint amennyit a szervezet képes kiküszöbölni. Azonban az antioxidánsok túlzásba vitt fogyasztása (főként étrend-kiegészítők formájában) éppen az ellenkezőjét válthatja ki, és felerősítheti ezt a gyökös reakciót. Az elhízás önmagában is rizikótényező, különösen a szívet és érrendszert érintő megbetegedések kapcsán, azonban az anyagcserére kifejtett hatása az egész szervezetet érintheti. A folyamatosan emelkedett inzulinszint (ami még inzulinrezisztenciában jellemző, azonban ez az állapot hosszú évekig fennállhat, mire fény derül rá) is növelheti a daganatok kialakulásának kockázatát – teszi hozzá a táplálkozási szakember.

A nyugati típusú étrend jellemzően szegény kalciumban és folátban, bőségesen tartalmaz azonban telített zsírokat, egyes kutatások szerint az alkohol fogyasztása, az alacsony rostfogyasztás, valamint a gyorséttermi éttelek előtérbe helyezése pedig szignifikánsan összefügg a vastagbéldaganatok kialakulásával.

Prosztataráknál az elhízás inkább a mortalitást növeli (itt is jelentősebb a hasi elhízás szerepe), valamint az inzulinrezisztencia esetében is találtak összefüggést a gyulladási faktorok miatt.

Mellráknál szintén kockázati tényező lehet az elhízás, különösen IR esetében.

Ha már életmód-változtatás: az általunk megkérdezett gyermekonkológus a káros napsugarakat hozta fel példaként. A gyermekkori melanoma esetében lehet az UV-sugárzásnak kóroki szerepe, azonban ez akár felnőttkorban is vezethet melanoma kialakulásához, ugyanis a bőr nem felejt, évekkel később is kialakulhat a betegség.

Mind a gyermekkori, mind pedig a felnőtteknél megjelenő daganatos betegségek esetében is rendkívül fontos a korai felismerés, a szűréseken való részvétel, és gyanú esetén a betegek azonnali, onkológiai centrumba történő irányítása. Bár a szülők egyre tudatosabbak, a legtöbben időben elviszik a gyermeküket az orvoshoz, de ebben is van hova fejlődnünk.

Tovább

WEBBeteg logó